Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-296
298. országos ti de miután Nyiíramegye közönsége, tehát az erdekeltek is az által, hogy Markoth János urat alispánjuknak egyhangúlag megválasztották, a teljes bizalom jelét tanusiták ; sőt miután a tisztelt minister ur is működésével meg vala elégedve, mert a fölmentő rendeletébe igy szól: „ a vágh- és nyitravölgyi kármentesítési társulatok megalakítása körül kifejtett buzgó tevékenységeért honfiúi köszönetemet fejezem ki", tehát a fölmentett kormánybiztos buzgó és tevékeny volt; mi csoda, hogy ezen fölmentő rendelet nemcsak izgatóan, de megdöbbentően hatott a megye és az érdekelt közönségre. Ennek folytán a közönség megnyugtatására vagy tájékozhatása tekintetéből kötelességemnek tartom a tisztelt közmunka- és közlekedési mínister urat fölkérni: hozza tudomásomra, hogy mi ok indította az 1874. október 1-én kelt 16.663. számú rendeletének kibocsátására. Elnök : Közöltetni fog a közlekedési ministér úrral. Horváth Lajos előadó: Tisztelt ház! Van szerencsém bemutatni a központi bizottság jelentését azon módositványokra vonatkozólag, melyeket a főrendiház az összeférhetlenségről szóld törvényjavaslat némely szakaszain tett. Kérem, méltóztassék kinyomatni és napirendre kitüzetése iránt intézkedni. Elnök : Ki fog nyomatni és napirendre tüzetese iránt a ház annak idejében intézkedni fog. Schmausz Endre előadó: Tisztelt ház! Van szerencsém a központi bizottságnak a főrendi háznak a királyi közjegyzőkről szóló törvényjavaslatra nézve tett módositványairól szóló jelentését benyújtani, kérvén annak kinyomatását és napirendre tűzését. Elnök: Ki fog nyomatni és annak idején napirendre tűzetik. Matuska Péter előadó: A központi bizottság részéről van szerencsém benyújtani annak az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslaton a főrendiház által tett módositványaira vonatkozó jelentését. Méltóztassék ezt kinyomatni és napirendre kitűzni. Elnök : Kinyomatik, napirendre tűzése iránt a ház később intézkedni fog. Molnár Antal előadó : Tisztelt ház! Van szerencsém a kérvényi bizottság nevében a bizottság által tárgyalt kérvények első sorjegyzékét azon kéréssel benyújtani, hogy annak kinyomatása és kiosztása iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: Kinyomatik és a szabályok értelmében a jövő szombati ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend első tárgya: a gazdasági bizottság jelentése. KEPV. H. NAPLÓ. 18-f XIII. KÖTET. november 3. 1874. 145 Radó Kálmán előadó : Van szerencsém benyújtani a gazdasági bizottság részéről annak jelentését a képviselőház október havi költségvetésére vonatkozólag. (Olvassa.) Elnök : Az összeg megszavaztatván, az elnökség a további teendőkkel megbizatik. Következik a napirend második tárgya: az 1848: V. törvényezikk és az erdélyi II. törvény czikk módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat némely szakaszaira vonatkozólag a főrendiház által tett módosítások iránt beadott központi bizottsági jelentés. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a központi bizottság jelentésének az 5-ik szakaszra vonatkozó részét.) Elnök : Az első és harmadik osztály e §-hoz különvéleményt nyújtottak be. •Beőthy Algernon jegyző (olvassa az első és harmadik osztály különvéleményét.) Szeniczey Ödön előadó: Tisztelt ház! Azt hiszem, hogy sokkal élénkebb emlékezetben vannak még a tisztelt ház tagjainál azon érvek, melyek a múlt ülésszak végén a választási törvény 5-ik §-át a tisztelt ház által elfogadtatták, semhogy azokat ismételnem szükséges volna. Az indokok, melyek az akkori meglehetősen élénk és erős vitában döntő erejüeknek ismertettek el, ma ugyanazon körülmények közt ugyanazok lévén: gondolom teljes joggal hason értéküeknek tarthatók, s a képviselő ház eredeti álláspontjának védelmére, azt hiszem, elég volna az e vitára való utalás és a helyzet ugyanazonosságának constatálása. Azonban az akkori érvekhez ma még a szünidők alatt a belügyminister ur által eszközlött összeirásnak becses adatai csatlakoznak. Ezen adatok azok, melyek az osztályok többségét meggyőzték arról, hogy a képviselőház akkor, midőn a választási törvény 5-ik §-ában az Erdélyre vonatkozó censust megállapította : az erdélyi viszonyokat illetőleg helyes tapintattal járt el. Ezen adatok azok, melyek eloszlathatják azon kételyeket, melyek az erdélyi ccnsus gyakorlati érvényesítését illetőleg némely körökben még fönmaradtak. Ezen adatok teljesen értéken kivül helyezték egyes képviselőknek, valamint a főrendi ház jogügyi bizottságának azon állítását, miszerint a kérdés alatt lévő 3^/Q pótadó czimén fizetett beszámítás a választók számát Erdélyben oly mérvben szaporítaná, hogy azt egyelőre meghatározni nem is lehet. Számokkal lehet bebizonyítani, hogy a képviselőház szövegezése szerint elfogadott és nem többre, mint 14 forint és 22 krra rugó census alapján összeirt választók száma két száztólival szaporodnék; ellenben a főrendek által elfogadott módosítás szerint az erdélyi census 18 forint 48 krajezárra rúgván, a választók száma, mintegy nyolezszáztőli apadást mutatna, tekintve már most 19
