Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-294
294. országos ülés october 29. 1874. 137 nyi Ede 189, Mibalovits Károly 189, Csengery Antal 188, Horn Ede 188, Lipthay Béla báró 188, Móricz Pál 188, Széll Kálmán 188, Torma Károly 188, Simonyi Ernő 186, Wahrmann Mór 185. Elnök: A legtöbb szavazatot nyert képviselő urak az illető bizottságok megválasztott tagjaivá neveztetnek ki. Kérem ezennel a megválasztott bizottsági tagokat, hogy holnap délelőtt 11 órakor itt a házban alakulás végett megjelenni méltóztassanak, a táblákon az egyes bizottságok tanácskozási helyiségei meg lesznek jelölve. Az igazságügyi minister ur kivan előterjesztést tenni. Pauler Tivadar igazságügyiéi™ Mister: Tisztelt ház! A magyar büntető-törvénykönyvnek és a váltótörvénykönyvnek javaslatait teszem le a ház asztalára, (Éljenzés!) mert habár a kormányelnök tegnapi nyilatkozata szerint csak azon javaslatok fognak előterjesztetni, melyek az államháztartással szorosabb összefüggésben vannak: e két codexre nézve mindazonáltal, minthogy bővebb előtanácskozásokat és tanulmányozást igényelnek, kivételt tenni czélszerünek és szükségesnek véltük. A magyar büntető-törvénykönyvnek fontosságát és nyomósságát, ugy hiszem, tárgya minden kétségen kivül helyezi. Az igazság és a társadalmi rend követelménye, hogy a bűnesetek megfenyíttessenek ; de mind a kettőnek az is a követelménye, hogy ez jog szerint és ugy történjék, hogy ezen fenyíték a társadalmi rendnek és az állam érdekeinek teljesen megfeleljen. E két nyomaték, e két czél az, a melyre az ujabb európai és amerikai törvényhozások törekedtek. Mily elhatározással? mutatja azon codexek hossza sora, melyek ezen században a Code pénaltól a német, a berni, a zürichi, és a belga törvénykönyvekig megjelentek. , Hogy hazánk törvényhozása teljesen fölfogta a büntető-törvénykönyv szükségességet és nyomósságát: azt az országos bizottságok munkálatai kétségen kivül helyezik. Azon régibb kísérleteken kivül, melyek III. Károly és Terézia alatt tétettek, megemlitendőnek tartom az 1791., az 1827., de mindenekelőtt az 1840-ki országos bizottságok munkálatait. Az utóbbi a művelt, tudományos Európa figyelmét vonta magára, és örökké emlékezetes tanúságot tesz a törvényhozási tudománynak állásáról hazánkban akkor idején. A jelen javaslat ott, a hol a szükség meg nem kívánta, attól el nem tért, annak az elveihez lehetőleg ragaszkodott. Azonban 30 éves tapasztalás a külföldön, számos törvényhozási mű, egy uj javaslatnak tekintettel arravaló kidolgozását szükségessé tették. Sürgetős voltát bizonyítja azon körülmény, hogy mig a szorosan vett Magyarországon régi törvények, a Hármaskönyv, szabályrendeletek és a szétágazó KÉFV. H. NAPLÓ. 18". XIII. KÖTET. törvényszéki gyakorlat képezik a büntetőjog forrásait : addig Erdélyben és a polgárosított határőrvidéken az osztrák büntető-törvénykönyv irányadó. Alapelve e műnek ugyanaz, mely az 1843-iké volt: az úgynevezett összeegyeztetési elmélet, a mely mig első sorban az igazságot veszi tekintetbe, annak a határain belől a közérdeknek is hódol annyiban, hogy szorosan szem előtt tartja azon czélokat, melyeket a büntetés végföladványának ismer a tudomány, az élet és a gyakorlat. Kiterjed a bűntettekre és vétségekre, ki vannak zárva a kihágások, mert az átalános elveket azokra alkalmazni fölötte nehéz, és azonkívül tanácsos, hogy már a törvénykönyvek megkülönböztetése által is jelöltessék ki azon fontos határvonal, mely a bűntett és vétség, és másfelől az egyszerű kihágás közt létezik. De mindezek indokolása és bővebb kifejtése azon idő föladata leend, midőn ezen büntető-törvénykönyv tárgyalásába fogunk bocsátkozni. A másik mű, melyet bemutatni szerencsém van, a magyar váltótörvénykönyv javaslata. E téren a magyar törvényhozás már sikeresebben működhetett. Több meghiúsult kísérlet után az 1840: XV. t.-cz. végre létrehozta azon váltótörvényt, mely 1861-ben visszaállítva, jelenleg is érvényben van. Azonban a külföldi törvényhozások haladása s a közforgalom azon kívánalma, miszerint az egymással szoros összefüggésben lévő államokban ugyanazon váltótörvények uralkodjanak: annál szükségesebbé tették as ujabb javaslat benyújtását, minthogy, a mint közönségesen tudva van, Magyarországon az 1840-ki törvény, Erdélyben, a polgárosított határőrvidéken, Horvát-Szlavonországban és Fiúméban, melyek a váltójogra nézve velünk közös törvényhozásnak örvendenek, az átalános német váltó-rendszabály van gyakorlatban. Első szeme lesz ez azon lánczolatnak, mely hitelviszonyaink rendezésére a törvényhozás elé fog terjesztetni, mert ezen javaslatot nemsokára a kereskedelmi és a csődtörvény javaslatai fogják követni. (Helyeslés.) Tisztelt ház! A mit a Hármaskönyv halhatatlan szerzője mondott művében: „nuílum opus adeo politum et absolutum esse, ut non possit in melius reformari", meggyőződésem szerint, mint minden törvényhozási műről, ugy ezen törvénykönyvekről is áll. Reményiem azonban, hogy a háznak bölcsessége a javaslatok hiányait ki fogja egészíteni s netáni hibáit helyre fogja hozni oly módon, hogy eme törvények a haza viszonyainak és a kor követelményeinek megfelelve, állandó emlékét fogják képezni ezen törvényhozás áldásos működésének. Kérem a két törvényjavaslat kinyomatását és a jogügyi bizottsághoz utasítását. (Helyeslés.) Elnök : A beadott törvényjavaslatok az állandó jogügyi bizottságnak fognak kiadatni előleges 18