Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-294

294. országos ülés october 29. 1874. 137 nyi Ede 189, Mibalovits Károly 189, Csengery Antal 188, Horn Ede 188, Lipthay Béla báró 188, Móricz Pál 188, Széll Kálmán 188, Torma Károly 188, Simonyi Ernő 186, Wahrmann Mór 185. Elnök: A legtöbb szavazatot nyert kép­viselő urak az illető bizottságok megválasztott tag­jaivá neveztetnek ki. Kérem ezennel a megválasz­tott bizottsági tagokat, hogy holnap délelőtt 11 órakor itt a házban alakulás végett megjelenni mél­tóztassanak, a táblákon az egyes bizottságok tanács­kozási helyiségei meg lesznek jelölve. Az igazságügyi minister ur kivan előterjesz­tést tenni. Pauler Tivadar igazságügyiéi™ Mister: Tisztelt ház! A magyar büntető-törvény­könyvnek és a váltótörvénykönyvnek javaslatait te­szem le a ház asztalára, (Éljenzés!) mert habár a kormányelnök tegnapi nyilatkozata szerint csak azon javaslatok fognak előterjesztetni, melyek az állam­háztartással szorosabb összefüggésben vannak: e két codexre nézve mindazonáltal, minthogy bővebb elő­tanácskozásokat és tanulmányozást igényelnek, kivé­telt tenni czélszerünek és szükségesnek véltük. A magyar büntető-törvénykönyvnek fontossá­gát és nyomósságát, ugy hiszem, tárgya minden két­ségen kivül helyezi. Az igazság és a társadalmi rend követelménye, hogy a bűnesetek megfenyíttes­senek ; de mind a kettőnek az is a követelménye, hogy ez jog szerint és ugy történjék, hogy ezen fe­nyíték a társadalmi rendnek és az állam érdekeinek teljesen megfeleljen. E két nyomaték, e két czél az, a melyre az ujabb európai és amerikai törvényhozások töreked­tek. Mily elhatározással? mutatja azon codexek hossza sora, melyek ezen században a Code pénal­tól a német, a berni, a zürichi, és a belga törvény­könyvekig megjelentek. , Hogy hazánk törvényhozása teljesen fölfogta a büntető-törvénykönyv szükségességet és nyo­mósságát: azt az országos bizottságok munkála­tai kétségen kivül helyezik. Azon régibb kísérlete­ken kivül, melyek III. Károly és Terézia alatt tétet­tek, megemlitendőnek tartom az 1791., az 1827., de mindenekelőtt az 1840-ki országos bizottságok mun­kálatait. Az utóbbi a művelt, tudományos Európa figyelmét vonta magára, és örökké emlékezetes ta­núságot tesz a törvényhozási tudománynak állásáról hazánkban akkor idején. A jelen javaslat ott, a hol a szükség meg nem kívánta, attól el nem tért, annak az elveihez lehetőleg ragaszkodott. Azonban 30 éves tapasztalás a kül­földön, számos törvényhozási mű, egy uj javaslatnak tekintettel arravaló kidolgozását szükségessé tették. Sürgetős voltát bizonyítja azon körülmény, hogy mig a szorosan vett Magyarországon régi törvények, a Hármaskönyv, szabályrendeletek és a szétágazó KÉFV. H. NAPLÓ. 18". XIII. KÖTET. törvényszéki gyakorlat képezik a büntetőjog forrá­sait : addig Erdélyben és a polgárosított határőrvi­déken az osztrák büntető-törvénykönyv irányadó. Alapelve e műnek ugyanaz, mely az 1843-iké volt: az úgynevezett összeegyeztetési elmélet, a mely mig első sorban az igazságot veszi tekintetbe, annak a határain belől a közérdeknek is hódol annyiban, hogy szorosan szem előtt tartja azon czélokat, melyeket a büntetés végföladványának ismer a tudomány, az élet és a gyakorlat. Kiterjed a bűntettekre és vétségekre, ki vannak zárva a ki­hágások, mert az átalános elveket azokra alkalmazni fölötte nehéz, és azonkívül tanácsos, hogy már a törvénykönyvek megkülönböztetése által is jelöltessék ki azon fontos határvonal, mely a bűntett és vétség, és másfelől az egyszerű kihágás közt létezik. De mindezek indokolása és bővebb kifejtése azon idő föladata leend, midőn ezen büntető-tör­vénykönyv tárgyalásába fogunk bocsátkozni. A másik mű, melyet bemutatni szerencsém van, a magyar váltótörvénykönyv javaslata. E téren a magyar törvényhozás már sikeresebben működhetett. Több meghiúsult kísérlet után az 1840: XV. t.-cz. végre létrehozta azon váltótörvényt, mely 1861-ben visszaállítva, jelenleg is érvényben van. Azonban a külföldi törvényhozások haladása s a közforgalom azon kívánalma, miszerint az egymással szoros összefüggésben lévő államokban ugyanazon váltó­törvények uralkodjanak: annál szükségesebbé tették as ujabb javaslat benyújtását, minthogy, a mint közönségesen tudva van, Magyarországon az 1840-ki törvény, Erdélyben, a polgárosított határőrvidéken, Horvát-Szlavonországban és Fiúméban, melyek a váltójogra nézve velünk közös törvényhozásnak örvendenek, az átalános német váltó-rendszabály van gyakorlatban. Első szeme lesz ez azon lánczolatnak, mely hitelviszonyaink rendezésére a törvényhozás elé fog terjesztetni, mert ezen javaslatot nemsokára a kereskedelmi és a csődtörvény javaslatai fogják követni. (Helyeslés.) Tisztelt ház! A mit a Hármaskönyv halhatatlan szerzője mondott művében: „nuílum opus adeo politum et absolutum esse, ut non possit in melius reformari", meggyőződésem szerint, mint minden törvényhozási műről, ugy ezen törvénykönyvekről is áll. Reményiem azonban, hogy a háznak bölcsessége a javaslatok hiányait ki fogja egészíteni s netáni hibáit helyre fogja hozni oly módon, hogy eme tör­vények a haza viszonyainak és a kor követelmé­nyeinek megfelelve, állandó emlékét fogják képezni ezen törvényhozás áldásos működésének. Kérem a két törvényjavaslat kinyomatását és a jogügyi bizottsághoz utasítását. (Helyeslés.) Elnök : A beadott törvényjavaslatok az állandó jogügyi bizottságnak fognak kiadatni előleges 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom