Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-293

293. országos ülés oetober 28. 1874. 123 bíráló, véderői, könyvtári, mentelmi, és számvizsgáló bizottságok. Ezek volnának azon bizottságok, melyekre a szavazatok az első névjegyzék fölolvasása alkalmával fognak beadatni; a második sorban megválasztandó bizottságok volnának: az igazságügyi és a közoktatásügyi bizottság. A névjegyzéket Beöthy Algernon fogja olvasni; a távollévőkéi Mihályi Péter fogja jegyezni. (Smvazmnkl) Beőthy Algernon jegyző (olvassa a névsort; a képviselők beadják szavazataikat.) Elnök: A beadott szavazatok a jegyzők által össze fognak számíttatni, és annak eredménye a legközelebbi nyilvános ülésben fog kihirdettetni. Bittó István minlsterelnök s Tisztelt ház! Miután megtörtént mindaz, mi a házszabályok értelmében szükséges volt ahoz, hogy a képviselőház rendes törvényhozási munkálkodását megkezdhesse, bátor leszek a jelen ülésszak teendőire s azok sorrendjére nézve röviden előterjeszteni a kormány nézetét, (Malijuk!) Emlékezni fog a tisztelt ház, hogy a kormány már megalakulása alkalmával első nyilatkozatában a súlyos pénzügyi bajok orvoslását, és a megzavart államháztartás egyensúlyának helyreállítását tűzte ki magának főfeladatul, és minthogy most is az a meggyőződése, hogy azon számos törvényhozási kérdések közt, melyek államéletünknek majd minden terén megoldásra várakoznak, egy sincs ennél alkotmányosságunk, sőt állami létünk biztositására nézve ennél fontosabb és sürgősebb: a jelen ülésszak alatt mindenekelőtt az e czélból előterjesztendő javaslatainak tárgyalására kívánja az országgyűlés munkálkodását irányoztatni, és ezen szabály alól csakis azon törvényjavaslatokra nézve kíván kivételt tenni, a melyek még a múlt ülésszakból a két ház közt fönforgó diíferentiák folytán függőben maradtak. Vannak e javaslatokon kivül a kormánynak, ugy a közigazgatás és törvénykezés, mint más fontos kérdésekre nézve is kész javaslatai. De, ha mi mégis ezúttal tisztán csak az államháztartással szoros kapcsolatban álló javaslatok előterjesztésére szorítkozunk, és ugy ezen reformokra vonatkozó javaslatainknak, mint azon többi javaslatoknak is, melyekre nézve részint saját igéretünk, részint a ház határozata által kötelezve vagyunk, beadását csak későbbre halasztjuk: ezt csupán azért teszszük, mert a tapasztalatból tudjuk azt, hogy mennyire eltérők épen ezen kérdésekre nézve a vélemények és hogy minő befolyást gyakorolnak épen ezen kérdések közül a helyi és a vidéki érdekek; mi eredeti programmunkhoz hiven, gondosan óvakodunk most minden oly előterjesztéstől, mely most idő előtt megoszthatna bennünket és a kitűzött czél megoldását vagy koczkáztathatná, vagy legalább hátráltathatná. A mi már magokat azon javaslatokat illeti, melyek az államháztartás rendezésére vonatkoznak, ezek részint a közigazgatás s a törvénykezés czélszerü szervezése által elérendő megtakarításokra vonatkoznak, és igy a különböző szakok szerint az illető szakminister urak által fognak előterjesztetni; részint pedig mint az állam jövedelmeinek fokozására, uj jövedelmi források megnyitására, a közadók helyes kivetése és, behajtására lévén irányozva, mint adótörvények a költségvetéssel állanak szoros közvetlen kapcsolatban, s azzal együtt fognak letétetni a ház asztalára. Nem fogok, tisztelt ház, mindezen javaslatok részletes ismertetésébe bocsátkozni, ezen javaslatok nagy részben már átadattak a nyilvánosságnak, és igy a tisztelt ház tagjai előtt ismeretesek, részben pedig most fogván beadatni, az illető indokolásokkal együtt, a legközelebbi napokban a képviselő urak birtokában fognak lenni. De talán nem lesz fölösleges, ha addig is, mig a tisztelt ház azon helyzetben íeszen, hogy előterjesztéseinket együttesen a maguk összeségében bírálhatná, az általános helyzetről és a javaslatainkból arra várható eredményekre nézve nyújtok a tisztelt háznak némi tájékozást. Mindenekelőtt is örömmel constatálom, hogy azon kölcsön által, mely e hó elején köttetett meg, s melynek az európai pénzpiacz általi kedvező fogadtatása államhitelünknek már is némi emelkedéséről tanúskodik, melynek azonban megjegyzem, súlyos feltételeit teljességgel nem kívánom kétségbe vonni, a legközelebbi évek hiányzó szükséglete födözve van és igy az állam végre megszabadul azon kényszer helyzet alól, melynek, mint méltóztatik tudni, az utolsó időben annyi súlyos áldozatot voltunk hozni kénytelenek. De ha nagy is az ár, melybe nekünk ezen kölcsön került; ha súlyos is azon föltétel, melynél fogva az ismét csak mint lebegő adósság és nem mint járadék, vagy hosszabb törlesztésre alapított, állandósított kölcsön köttetett meg: ugy hiszem, hogy mindamellett mégis némi megnyugvással tekinthetünk arra, mert végtére is ezzel szereztük meg magunknak a szükséges időt és módot ahoz, hogy teljes lelki nyugalommal és cselekvési szabadsággal, de egyszersmind teljes erélylyel és következetességgel, hozzá láthatunk államháztartásunk rendezéséhez és annak kapcsában ugy ezen, mint más előbbi adósságainknak kedvező feltételek melletti convertálásához. De, tisztelt ház, midőn igy egyrészről biztosítottuk ezen nagy feladat megoldásának szükséges előföltételeit, ugy hiszem, másrészről előterjesztéseink az iránt is meg fogják nyugtatni, és arról is 16*