Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-273

90 273. országos ülés július 14. 1874. Én magam is hiszem, tisztelt ház, hogy a csatlakozások kiépítése mindkét helyütt meg fog történni, ha a tisztelt ház elhatározza; de én nem értem azt, a mit a tisztelt pénzügyminister ur mél­tóztatott az előtanácskozások alkalmával mondani, hogy tudniillik a nemzetközi szerződés harmadszori fölolvasása halasztassék akkorra: a mikor a ház már határozott az engedély-okmány fölött. Ha ez áll az orsovai csatlakozásra, bámulva kérdem, ha akarják épiteni mind a két összeköttetést: miért nem áll­hatna ez a tömösire is? Akkor a tömösire nézve is annak kellene állania, hogy a harmadszori fölolva­sás akkor történjék, mikor a csatlakozás iránt az engedély kiadatott; mert ha az egyik csatlakozásra nézve szüksége van a háznak, hogy ezt a jogot magának föntartsa: azt hiszem, a másikra nézve még inkább kell állania, mert ez van hangsúlyozva miut oly csatlakozás, mely a magyar államnak ér­dekében áll, tehát még ja tömösinél is fölebb kel­lene állania. S ugy látszik, méltóztatik elfeledkezni egyről, a mi eddig minden jelentésben foglaltatott. Ugyanis nem méltóztatik megmagyarázni, hogy épen ez a csatlakozás a fekete tenger és az Adria közt, a keleti csatlakozás az alföldi vasúttal combinatioba lépve: ez fogja legközelebbi utón az összeköttetést létrehozni. De ha, tisztelt ház — és erre igen nagy snly fektettetett, mi a minister jelentéséből és az eredeti iratokból is kiderül, — ha Tömösen vitetik a vonal keresztül a fekete tengerhez : akkor természetes, még az Adriával való összeköttetés is nem ezen a pályán legrövidebb, hanem az orsovai pályán. Én, tisztelt ház, bátor vagyok még azt az egyet fölhozni, hogy midőn elhatározásokra birnak egyeseket, és azt hiszem ez parlamenteknél is ugy van, mikor elhatározásra akarják azt birni: akkor tudnia kell mindenkinek azon állapotot, körülményt, melynek nyomása alatt van a tekintetben a tisztelt pénzügyminister ur. Az igen tisztelt pénzügyminister urnák köszö­netet kell, hogy nyilvánítsak, mivel himezetlenül ki­mondotta és beismerte egy interpellatiora adott vá­laszában a helyzetet. De méltóztassanak ezt komo­lyan megfontolni, méltóztassanak számba venni azt. hogy ez nem állhat Magyarország érdekében, mert én azt hiszem, hogy valamint mi ismerjük az apróbb részleteket: ugyanazon emberek, kik pénzeik által vannak érdekelve Magyarországon még jobban vé­gére fognak járni a dolognak. Ne tegyék azt tehát, hogy elhatározásaiknál oly mozgató eszközöket hasz­náljanak mi ellenünkben, melyek semmivé teszik hitelünket, legalább a külföld felé. A múlt kölcsön megszavazásánál eleintén a nagy kamat miatt igen kapósak voltak a papirok; de midőn a pénzemberek rá jöttek, hogy a kölcsön kamatai igen magasak lesznek s az állam alig lesz képes azokat megfizetni; ha majd ezt számításba fogják venni ama pénzemberek, kiknek hitelét igénybe akarjuk venni, hogy ezen elhatározás számokban mekkora összegben lenne kifejezhető, ha elfogadjuk a törvényjavaslatot: akkor tesszük az első leghatal­masabb lépést hitelünk összerontására. (Helyeslés hal felöl.) Ghyczy Kálmán pénzügyminis­ter: Tisztelt ház! (Halljuk! Halljuk^ Minekelőtte, tisztelt ház, én a dolog érdemére átmennék, egy pár megjegyzést akarok tenni az előttem szólott két képviselő urnák némely mondatára. (Halljukl) Cseh Károly képviselő ur egy régebbi beszé­demet idézvén föl, azt monda, hogy én a törvény­javaslatnak mostani beterjesztése által ellentétbe jöttem azokkal, miket e házban ez előtt nyilvání­tottam, ő azt mondja, hogy ez előtt roszaltam és megróttam azt, hogy csak helyi érdekekből állam­biztosítás mellett engedélyeztettek vasutak, hogy engedélyeztettek oly vasutak, melyeket a kereske­dés és forgalom érdeke nem igényelt, s hogy ennél­fogva oly vasutak engedélyeztettek, melyek az állam­biztosítást még igen sok ideig igénybe veendik. Én azt gondolom, tisztelt ház, hogy azon tör­vényjavaslatban, melyet beterjesztettem, állambiztosi­tásról, ténylegesről legalább szó sincs. Azt hiszem, hogy minden eddig hallott beszédből kitűnik az, hogy ha valamely pályának a kereskedésre, a for­galomra befolyása van: épen ezen két pálya az, melyet, — lehetnek a vélemények különbözők, — de a melyet mégis igen sokak véleménye szerint a kereskedés és a forgalom igényei kivannak. Ha már helyi érdekek szempontjáról lehet volna szó, kijelentem, hogy senkit sem vádolok e házban arról, hogy személyes, hogy localis indokokból szólal föl; de ha ezzel lehetne valakit vádolni: talán inkább megilletné e vád a székelység képviselőjét, a ki az ezen vidék érdekében álló vasút mellett szólott; mint megilletheti a kormányt, a mely e vasúti kér­dést csakugyan átalános szempontból vette föl. Kívánatos lenne, hogy készek volnának már a szóban lévő vasutak tervezetei és költségvetései; de akkor, a mikor e tárgyban fölszólaltam, a ka­matbiztositást élvező vasutakat értettem leginkább, mint a melyeknél a tervek és a költségvetések {ide­jén való elkészítésének elmulasztása miatt igen sok követelések formáltatnak az állam ellen, mig ez itt — garantiáról szó nem lévén — nem fordul elő. Horváth Gyula, tisztelt barátom, egy minap mondott szavamat értette félre; ezt akarom helyre­igazítani, ő azt állította, hogy én ott mondottam volna, különösen a temesvár-orsovai engedélyokmányra vonatkozva, hogy a nemzetközi szerződésről szóló törvényjavaslatnak harmadik fölolvasását azon időre kell halasztani, midőn a temesvár-orsovai vasút en­' gedélyokmánya iránt a ház már határozott, s ebből

Next

/
Oldalképek
Tartalom