Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-272

78 272. országos ülés Julius 13. 187é. hozzájárultak; jelesen a törvényhozás meghagyta a kormánynak, hogy a galaczi összeköttetés után ezen vonalra nézve törvényjavaslatot terjeszszen be, s addig is az alkudozásokat annak kiépítése iránt folytassa. És most mégis az állíttatik, hogy ezen vonal tulaj donkép a túloldalról szorgalmaztatik oly nagy mérvben. Én elismerem, hogy Románia ezen vonal által fölötte van érdekelve. Bukaresttől Orsováig a legdúsabb termő-földeket szeli ez át, kereskedel­mének főpontjai vannak ez által érintve és össze­köttetésbe hozva. De ha az ő érdeke ezen vonal kiépítését kívánja: azt merem állítani, hogy ezen vonal létesítése által mi hátrányt nem szenvedünk, sőt bizonyos előnyökben fogunk részesülni, mint azt talán szerencsém lesz kimutatni. Az hozatik föl, hogy ez által az osztrák államvaspálya mintegy monopóliumot fogja kezébe venni a forgalmat. Te­gyük föl azon másik esetet, melyet e törvényjavas­lat ellenzői elfogadtak, hogy tudniillik nem Temes­vár, hanem más kiindulási pont vétessék föl ez eszme megtestesitésére alapul, hogy a tiszai vaspá­lya folytatását képezze az orsovai csatlakozás. Mi lenne ennek természetes következése? Először az, hogy az egész forgalom és kereskedelem a főváros­tól eltereltetnék; másodszor pedig az, hogy bár én nem osztozom azon fölfogásban, hogy e vonal egy ellentétes irányú vidék vagy terület összes forgal­mát magához képes ragadni; de ha ezt elfogadnám, azon másik bajba esnénk, hogy az osztrák vasút­társaságtól a forgalom elvonatnék, és ez által az állam azon kényszer-helyzetbe jönne, hogy az elvál­lalt évi kamatokat ennek megfizesse. De méltóztas­sék megengedni azt, hogy, mint az előttem szóló tette: én is egy elhagyatott vidék érdekében némely okokat hozzak föl. Nézetem szerint egy vasut-vonal iránya, kiin­dulási pontja leginkább kell, hogy a szerint mérle­geltessék, minő kereskedelemmel és iparral bir az illető város? E tekintetben a nélkül, hogy bármely más versenyző város kereskedelmét vagy iparát érinteni akarnám : a tervezett temesvári kiindulási pont érdekében következőket vagyok bátor fölhozni. Az összes évi pénzforgalom Temesvárit 1871­ben száz millió forintot tett; a kereskedelem és ipar megbirálhatása tekintetéből fölhozom, hogy 32.000 lakos közül 866 kereskedő, 1.045 iparos van. Van 32 nagyobbszerü iparvállalata, melyek közül 24 7,200.000 forintot meghaladó alaptőkével bir, s 12,300.000 forint évi termelést produkál, melynek legnagyobb része külföldre, a dunai tartományok és Törökországba vitetik ki. Ezen iparvállalatok közt létező hét szeszgyár és egy serfőződe évenkint fo­gyasztási adó fejében több mint 800.000 forintot osztrák értékű összeget fizetnek az államnak, és annyi kétségtelen, hogy maga Temesvár, tekintve a 115 ezer forint osztrák értékű évi fogyasztási haszonbért: csupán fogyasztási adó fejében egy millió forintnál többet fizet. Az évi teherszállitás Temesvárott öt millió kétszázezer mázsára megy: az évi személyfor­galom pedig 760 ezerre megy évenkint. Megjegyzem még azt, hogy ezen adatok 1871-ről szólanak. Megengedem azt is, hogy ezen idő óta, midőn minden ugy Temesvárott, mint másutt is nemcsak a pénzválság, hanem az elemi csapások folytán meg­változott , de ezen nem-normalis viszonyok nem szolgálhatnak mérvadóul valamely vidék iparának megítélésénél, s én hiszem, hogy ha a beterjesztett törvényjavaslatok folytán a délkeleti csatlakozás helyre fog állíttatni: ezen város ismét a korábbi jó­létre fog fölvergődni. A szóban lévő vasút Temesvártól Orsováig 26 mértföldnyi hosszaságban fog terjedni, és érinteni fogja Temest, Krassót, és az úgynevezett bánsági határőrvidéket, melynek egy része most Szörény­megyét képezi; többi része pedig Temes- és Krassó­megyébe van bekebelezve, mihez háttérként Torontál­megye is számítandó. Áll ezen összes terület 538 négyszögmértföldből 1 millió 700 ezer lakossal, mely lakosság az összes államadónak egy tizedré­szénél többel járul az állam terheihez; és most méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy ezen 538 négyszögmértföldnyi terület 1.700.000 lakossal a ma­gyar állam által eddig garantirozott vasutvonalok közül csak hét mértföldnyi vasut-vonalban részesült. Én nem hiszem azt és nem tehetem föl, hogy valaki e mellőztetést a vidék rovására annak akarná tulajdonítani, hogy ennek a vidéknek nincsen ipara, kereskedése ; vagy hogy rósz a földje. Ezen vidék­nek legjobb búzája van, és épen ezért keresett az egész világon. Bányászata és faipara, valamint bőr­kereskedése csak az utat keresi, a vállalkozás és munka emberét dúsan jutalmazza. Vagyonos és tehe­tős is volt az összes vidék lakossága: mig a keleti kereskedés némi jelentékenységgel birt. Azt hozhat­ják föl, hogy ha már meglévő közlekedés tápot nyújtott az iparnak eddig, ezután sincsen ok az aggodalomra. (Folytassuk holnap!) Mindjárt bevég­zem, tisztelt ház. (Malljuk\) Én azt hiszem, hogy, eltekintve azon elemi csapásoktól, melyek az ország­nak ezen részét öt éven át érték: épen a bizonytalan és hiányos közlekedés okozta vagyonosodásának csök­kenését, mely már oly aggasztó mérvben jelentkezett, hogy ezen az országnak különben oly gazdag vi­déke, már többször az ország segélyét is kénytelen volt igénybe venni. Ezelőtt e vidék külkereskedelme még birt nyomatékkal, mert minden versenyző hiá­nyában volt. Hanem nyolcz vagy tiz év óta a nyu­goti államok még azon iparczikkek tekintetében is­kiszoritották ezen állam polgárait a dunai fejede­lemségekből, melyekről azt hittük, hogy egyedül fo­gunk maradni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom