Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-272

76 272. országos ülés Julius 13. 1874. Én jól tudom, tisztelt ház, hogy a vasutvonalokra, különösen a keleti vasút kapcsolatára nézve, igén sokféle érdek jöhet számításba, és nem is átallom bevallani, hogy, mint a székelyföld lakosa, kebli érdekből is óhajtom, hogy ne a tömösi, hanem az ojtozi kapcsolat jöjjön létre; de legyen meggyőződve a tisztelt ház, hogy ha nem volna ez a hazai érdekekkel összeférő: soha e kívánalmat nem táplálnám, még kevésbé hangsulyoztattam volna. Az ojtozi kapcsolat, mint kimutattam, rövidebb utón köti össze Galaczot Pesttel, mint bármely más, és olcsóbb is; tehát egyenesen országos érdekből is kívánatos, hogy nem a tömösi, hanem az ojtozi vonal építtessék ki első sorban. De még a mellett, tisztelt ház, hogy ez rövidebb és helyesebb irányban köti össze Galaczot Pesttel, mint a tömösi, a mennyiben az orsovainak versenypályáját is képezheti az ojtozi kapcsolat: ennek kiépítése annál inkább kívánatos. Végre, tisztelt ház, az ojtozi kapcsolat mellett még számtalan más érdekek szólanak, nemzetgazdászati érdekek ugy, mint pénzügyiek; mert mindenki tudja, hogy a keleti vasút ugy, a mint most van, a 80 mértföldnyi vonala, az országnak évenkint adandó subventioja mellett, tetemes áldozatába kerül, és ha még most a kapcsolat által sem jő jobb irányba ; akkor oly terhet vállalunk magunkra, mely még terhesebb lesz, mint az eddigi. És miután ki van mutatva, hogy ha Tömös felé vezettetik a pálya: jövedelme nem fog nagyon gyarapodni; mert Brassótól a határszélig majdnem lakatlan vidéken megy, azontúl pedig semmi nevezetes emporiuma nincs; mig ellenben az ojtozi vonal a határszélig a népes és iparos Háromszéken megy keresztül, a határszélen tul pedig, a Szered partján haladva, a gazdag petróleum-források, népes városokat, bányahelyiségeket érint, tehát nagyobb előnyt, mert nagyobb jövedelmezőséget igér. Igaz, hogy a vasút szokott magának forgalmat teremteni, a hol nincs is ; de a hol van, ott hamarabb fejti ki azt és fokozza, és hamarább fog jövedelmezővé válni. így azt érnők el az ojtozi kapcsolat által, hogy a keleti vasút subventioját nem kellene oly hosszasan fizetni. Ki kell emelnem még azt is, tisztelt ház, hogy a tömösi vonalat a határszéltől az úgynevezett Praova völgye, és illetőleg a Praova pataka, mely igen rakonczátlan hegyi patak minden évben megrongálja annyira, hogy a közle kedés egy ideig lehetetlenné lesz. Az építendő vasutat, bármily költséggel legyen az kiépítve, hasonló sors fogja érni, ha nem is minden évben, de legalább minden két évben egyszer, ugy, hogy a tömösi vonal bizonyára némely éveknek csak némely részében fog használható lenni, tehát már e miatt sem lesz képes elegendő jövedelmet biztositani, és az orsovai vasútnak versenyvonalává lenni. Végre, tisztelt ház, ha még helyi érdekekről szólok, szólok csak annyiban, a mennyiben az az országos érdekkel összevág: szabad legyen fölhoznom, hogy a 450.000-nyi székelyek eddig még semmi vasutat sem kaptak ; pedig ők is hozzájárulnak évtizedek óta a vasutak subventiojához, és ideje volna, hogy midőn az ország érdeke kívánja, hogy a székelyföldön vitessék keresztül egy vasút, a kormány ezen vonalat itt létesítse. Ugy hiszem, tehát támogatni fogja a tisztelt kormány azon indítványomat, miszerint elvetvén a szerződést, mely a román kormánynyal köttetett: iparkodjék a kormány az ojtozi csatlakozást kieszközölni. A szerződés ugyan meg van már kötve; de hogy azon nem lehetne változtatni, azt senki sem fogja állítani. Már 1872-ben létrejött e tárgyban egy szerződés a két kormány között, és a romániai kamara nem fogadta azt el. Ebből nem eredt semmi nagyobb baj, mint azon ugyan sajnos körülmény, hogy a dolog elhalasztatott. Nem tudom tehát, mi állana útjában annak, hogy a magyar parlament el merje vetni a két kormány közt létrejött ujabb szerződést. Ha megtette ezt az első szerződésre a román kamara: annál inkább megteheti a magyar kamara. Ajánlom tehát indítványomat a tisztelt ház figyelmébe. Mihályi Péter jegyző (olvassa az indítványt.) Indítvány. A romániai kormánynyal május hó 31-én kötött vasúti szerződés nem fogadtatván el, utasittatik a ministerium Ptománia kormám-ával az 1872. évi október hó 27-én kötött szerződés alapján haladék nélkül uj tárgyalásokba bocsátkozni, és a nevezett szerződésekben mindkét fél által hasznosnak és kívánatosnak ismert csatlakozási vonalok közül első sorban az orsovai és ojtozi csatlakozási vonalok elfogadását és egyidejű kiépítését szorgalmazni. vargics Imre: Én csupán a nemzetközi szerződéshez kívánok átalánosságban szólani; de előzőleg a beterjesztett javaslat indokolására fölhozott alaki támadásra kívánok válaszolni. Az én tudtommal alig volt még vasútvonal oly kiváló mérvben megvitatás tárgya ugy a köztörvényhatóságok, mint a szaktestületek keblében, továbbá a sajtó terén, mint épen ezen két csatlakozási pont kérdése; minden ezzel kapcsolatos érdekek és ebből folyó következmények minden oldalról, minden irányban oly kimerítően és részletesen lettek megvitatva és kifejtve, hogy az elhatározás nagyon meg van könynyitve; és miután azon nemzetközi szerződésnek tulajdonképen csakis a csatlakozási pontok képezik tárgyát: én az ahoz beterjesztett, indokolatban foglalt okokat és érveket kielégitőknek találom;