Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-271

271. országos ülés Julius 12. 1874. 39 melyek jogosultságokat egyébben nem lelik, mint az egyes agitátorok rósz lelkületében; az a kormány, mely az ilyeneket vissza nem utasítja, helytelenül cselekszik. Ennélfogva, tisztelt ház, én ugyan nagyon sajnálom, hogy a tisztelt képviselő urakat követve, a *i. §-nál már az 5. §-al foglalkoztam, kijelentem, hogy én ezen 4. §-t elfogadom. Eitel Frigyes s Tisztelt ház! Én tulajdonképen csak a 4. §-hoz kívánnék szólni; azonban, miután itt egyik képviselő ur által az 5. §. 4-kel összeköttetésbe hozatott, már ba az ő indítványára kell szavazni, és ha az elfogadtatik, az 5. §-hoz nem fog többé senki szólhatni.! Kívánom tehát, hogy a tisztelt elnök ur mondja ki határozottan, hogy a 4. és 5. §. együttesen tárgyaltatik. vagy pedig, hogy azon indítvány az 5. §-nál tétessék. Babes Vincze: Tisztelt ház! Ha volt valaha okom és alkalmam komoly szóra, az most van és arra kérem a tisztelt házat, méltóztassék figyelemmel lenni azokra, a miket ez alkalommal elöhozandok. (Halljuk!) Nem fogom követni azon utat, melyen néhány képviselőtársaim indultak; mert azok nem világosítják föl a dolgot semmi tekintetben]; nem fogok polemizálni senkivel sem; hanem appellálni fogok épen ezen kérdésnél a magyar parlament, sőt a magyar nemzet igazság és becsületérzetéhez. Nagyon sajnálom tisztelt ház, hogy épen ezen kérdésnél, mely szerintem igen nagy horderejű, oly gyengén van látogatva ezen képviselőház: inert szeretném, hogy szavaimat mindenki értse, hallja, mert ugy is tudom, meg vagyok győződve hogy a lapok nem igen reflektálnak arra, minthogy odáig jutottunk, hogy akármit szólunk mi itt: az ignoráltatik. Mindamellett, tisztelt ház, egy észrevételem van van azokra nézve, a miket Kemény Gábor tisztelt képviselő ur és utána mások is fölhoztak, és csodálkozásomat fejezem ki, hogy miért hozatott elő Erdély ügye itt a 4. §-nál és nem hagyatik az 5. §-ra. Én megmagyarázom, a dolog nagyon egyszerű és én csak csodálkozásomat fejezem ki az iránt, hogy azon urak, kik ezelőtt 26 évvel „unió vagy halál a-t kiabálták, ma minden argumentummal a különség, disunio mellett szólalnak föl. Épen ez az elvi kérdés, melynél fogva Erdélynek is ugyanazon jogok és törvények adandók, mint Magyarországnak; de az foglaltatik benne ezen két §-ban, mert az első Magyarországról szól, a második Erdélyről, és én azt hibáztatom, hogy miért teszik ezt a különbséget most, 26 évvel az unió proklamálása után. Mi azt akarjuk, hogy legyen egyenlőség minden tekintben; önök pedig, kik az uniót forcirozták, mindig különbséget tesznek. Ebből kitűnik, hogy a pártérdekek nagyobbak, mint a haza" érdeke. Én ünnepélyesen azt mondom, hogy ha van ügy, melynél a magyar becsület, a magyar igazságszeretet engagirozva van: ez az, különösen két országrészre, a határőrvidékre és Erdélyre nézve. A magyar országgyűlés, úgyszólván, a magyar nemzet decratálta azok bekapcsolását meghallgatásuk nélkül. Ha ezt tette, igazolja most, hogy joga volt hozzá szoros igazságszeretet és testvériség által. Ha ezt nem teszi: soha a bekapcsolás jogosult nem lesz. Épen ezért, méltóztassék itt szorosan a joghoz ragaszkodni. Tegyük félre az osztály, nemzetiség, s mit én tudom, miféle egyéni érdekeket. Ha áll az, hogy azon részek Magyarországhoz tartoznak : ugyanazon jogi elvek szerint itélendők meg és kormányzandók. Ha ez tagadtatik: a rósz szándék el nem titkolható. Azt mondta Kemény képviselő ur, hogy nagy különbség van itt és ott a föld minősége közt. E különbség főn áll Magyarországon is. Itt is van hold, melyért 3 — 5 forint adó fizettetik, s van, melyért csak néhány krajczár. Ha Erdélyre nézve különbséget akarnak tenni: hozzuk be itt is. Az elvekre nézve, uraim, lehet nézetkülönbség, az igazságra nézve nem engedhető meg. Ez a hont földarabolja, széjjel szakítja. Akárminő jog-elvet szorosan alkalmazni kell egyenlően. Ha ez nem történik: akkor az igazság sértetik meg, s oly országban, hol ez megsértetik, ott roppant nagy a felelősség a jövőre nézve, mert az oly ország sokáig fön nem állhat; mert itt igazán áll, hogy: justitia regnorum fundamentum. Mert érti azt a legegyszerűbb paraszt is, hogy mi a jog és mi a jogtalanság. Miért akarják e különbséget behozni az erdélyi és magyarországi részek közt. Hol van ennek morális súlya? Én hallottam mindenféle érveket; de megvallom, s meg fogja vallani akárki, ki levetkőzi a politikai jogokat és az ember szivéhez fordul, hogy itt az ok csak a politikában fekszik, abban a jellemtelen politikában, mely nem ismer más irányadó elvet, mint saját hasznát, s nem is hasznát a jövőre nézve, csupán momentán hasznát. Nem lehet tagadni, hogy az erdélyi részek ugyanazon körülmények közt vannak, mint a partes. Miért nem engedik hát igazság, vagy méltányosság szempontjából, hogy ugyanazon szabály, ugyanazon törvény álljon a többire mint erre nézve nézve? Hol van itt az ok. Az mondatott, hogy nincsen járás, hol ne volna szavazó. Én nem merem állítani, hogy ily járás van; hanem mást mondok, mit a belügyminister ur sem fog tagadni. Nézzük meg Alsó-Fehérmegyét. Alsó Fehérmegyében 93.94% a román lakosság, és hogy van az képviselje, vagyis milyen arányban van a kép-