Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-284
284. országos ülés július 26. 1874. 385 Természetes, hogy akkor, midőn a büntetőtörvénykönyvet alkotjuk, igen meg kell fontolnunk azt, mit sorolunk a politikai bűntények közé, mit nem; de hogy politikai bűntett lehett olyan, s természeténél fogva is olyan, a mely bűntett értelmével bir: azt agy hiszem, a tisztelt képviselő ur sem fogja tagadni. Divat volt egy időben a politikai bűntényeket, mint valami nagyon könnyűt, meghocsáthatót tekinteni. Megvallom, lehetett ezen fölfogásnak némi alapja Európában akkor, midőn átalában a fönállő politikai rend ellenkezett a nagy többség meggyőződésével ; midőn a nagy többség ezzel szemközt mint egy forradalmi izgatottság állapotában érezte magát; de alkotmányos országban, a hol alkotmányos módon érvényesiti mindenki jogait: a politikai bűntényt, mint ilyent tekinteni, egyenesen az alkotmány elleni vétség, egyenesen az alkotmány megtámadása volna, s e szempontnál fogva én e §-t tökéletesen helyeslem s a politikai bűntényeket nem tartom semmikép sem kivehetőknek. (Helyeslés jobb felöl.) Horváth Gyula: Tisztelt ház! Én is azok közé tartozom, kik az incompatibilitási törvény tárgyalása alkalmával hozzájárultak azon véleményhez, hogy a büntettek miatt elitéltek, hogy ha választói qualifieatiojokat elvesztik, képviselői qualificatiojokat is elveszítsék. Azonban ugy tudom, hogy ott is előfordult azon kérdés, hogy politikai bűntények nem tartozhatnak ezek közé, a mennyiben az, a ki politikai bűntényekért elitéltetett, legalább nézetem szerint, oly becstelenitő bűnt nem követ el, a miért őt a közvélemény annyira sújthatná, s meglehet, hogy az én nézetem a tiszteit képviselő úrétól azért tér el : mert a tisztelt képviselő ur abból indult ki, hogy minden állampolgár jogosítva van azokat, kik a fönálló állam-formát nem tartják jónak, helyesnek, — elitélni. Ha ezen fölfogás vezette a t. képviselő urat: az által azoknak eljárását, kik épen azon egyéneket ítélték el, kikhez ma Magyarországnak nagy része ragaszkodik, szintén helyesli. Én, tisztelt ház, részemről nem járulhatnék soha oly törvény elfogadásához, a mely az egyéni vélekedést annyira megszorítja; mert ugy alkotmányos országban is előfordul az, hogy bizonyos nézetek mellett az államhatalom ép oly absomt formákat állapit meg, mint az absolut hatalom, s ép ugy kívánja üldözni azon egyéneket, kik ezen axiómákat magukévá nem teszik. Lehetnek esetek, a hol maga az állam megtámadtatván, az ily támadást jogosan sújtja a büntető-törvénykönyvben a törvény; de hogy ezenkívül az illető a választói jogot is elveszítse: azt helyesnek, jónak nem találom. KEPV. H. NAPLÓ. 18™ XII. KÖTET. Ha van szükség rá, hogy a parlamentből kirekesztessenek azon tagok, kiknek nézetei a parlamentnek fogalmaival meg nem egyeznek: tessék intézkedni a maga rendjén, én minden oly törvényhez hozzájárulok; de hogy azt mondják ki, a mit máskülönben talán némelyek nem mernek kimondani, hogy bizonyos nézeteket, melyek minden magyar embernek kellemetlenek, ha hallja; üldözni ugy akarjuk, hogy beburkoljuk egy §-ba: azt nem tartom helyesnek. Ennélfogva, tisztelt ház, én elfogadom a Molnár Antal képviselő ur által beterjesztett javaslatot azon hozzáadással, hogy a becstelenitő büntettek közt a politikai büntettek nem értetnek. justh József: Én, tisztelt ház! a módositványhoz nem csatlakozom. Meglehet, hogy Pulszky Ágost képviselő ur már koránál fogva is az uj theoriák és a szabadság uj fogalma szerint a módositványban absolute semmi veszélyt sem lát; (Derültség bal felől.) de én már sok eseten mentem keresztül. Megengedem, hogy jelenleg nem is történhetnek olyan esetek; de azért nem szabad egy parlamentnek azokat tekinteten kivid hagyni. (Igaz! Ugy van! bal felől) Én ugy vagyok meggyőződve, hogy a mint eddig el tudtunk lenni ily törvény nélkül, ezután is elleszünk. Xem szeretek különbséget tenni abban, hogy politikai bűntettesek, vagy közönséges bűntettesek; ámbár elismerem annak jogosultságát in theoria, hogy a politikai bűntettesek kivétessenek. De én parlamentünk tagjairól fölteszem, hogy lesz annyi lelki erejök, hogy egy oly képviselővel, ki ily bűnbe keverednék s a miatt elitéltetnék: együtt ülni nem fognak. Én tehát nem pártolom a módositványt. Lázár Ádám % Tisztelt ház ! Miután a 12. §. 1-ső pontjában már elsoroltatott, hogy választói jogot nem gyakorolhatnak, a kik bűntett vagy vétség miatt, vagy az 1848 : XVIII. törvényczikk 6., 7., 8., 9., 10., 11. és 12-ik §-aiban körülirt sajtóvétség miatt fogságra. ítéltettek, a büntetés tartama alatt, A 13-ik §-ban pedig csak imént fogadtatott el, hogy választható mind az, a ki választó. Ennélfogva annál kevésbé fogadhatom el a beadott uj czikket. mert az 1848: XVIII-ik törvényczik 3. és 4. ezikkei határozottan kimondják, hogy a bünrészességi és bünkisérleti köztörvények szerinti eljárás követendő; mig ellenben az 5 —12. §-ok csak is sajtó vétségről szólanak, ennélfogva nem lehetvén itten szigoruabbak, és Irányi képviselőtársam megjegyzése teljesen correct és a már eddig elfogadott §-sal egyértelmű lévén : nem pártolhatom az uj czikket. (Helyeslés a szélső bal felől.) Tisza Lajos: Csak igen röviden leszek bátor a tisztelt háznak előadni, mely indok vezet 49
