Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-284
2M. országos ülés Julius 26. 1874. 383 nézve a szövegezés hiányosságát pótlás által lehetne •elenyésztetni; hanem szó van a curia minden tagjáról is, kiknek hatásköre szintén kiterjed az egész országra s kikre nézve szintén kivételt kellene tenni. Ha különben e módositványnak jogosultsága volna is a kinevezett tisztviselőkre nézve, kikről talán azt lehetne mondani, hogy pressiot gyakorolnak : semmi esetre sincs jogosultsága a választott tisztviselőkre nézve, kik iránt a kerület már bizalmat tanúsított. Ha az illető egyén az iránta nyilvánult bizalmat működése által személye iránt annyira fokozza, hogy a választókerület őt képviselőül is óhajtja: ez esetben sem igazságosnak, sem méltányosnak nem tartom, hogy megfosztassák a választókerület azon szabadságától, hogy iránta bizalmát e tekintetben is tanúsíthassa. Ez okoknál fogva nem fogadhatom el a módositványt, s kérem az eredeti szöveget megtartani. Szeniczey Ödön előadó: Előrebocsátom, tisztelt ház, hogy rövid leszek, s csak a beadott módositványokra s a különvéleményre akarok tekintettel lenni. Ki kell jelentenem, hogy Eötvös tisztelt képviselőtársam által a III. osztály részéről beadott különvéleményt nem fogadhatom el azon okokból, melyeket Tisza Kálmán képviselőtársam fölhozott. Helyesen jegyezte ő meg, hogy örökösen megbélyegezni egy egyént, ki ifjú korában, vagy bármikor egy bűnt elkövetett: ellenkezik a modern jog és expiatio eszméjével. Különben arra nézve, a mire e módositváuy czéloz, intézkedett már a képviselőház a 1%-ik §. 1-, 2-, 3-ik pontja által. Az, a mit Oláh Gyula képviselő ur módositványával keresztül vinni akar: ellenkezik a törvényjavaslat egész irányával, az kiforgatná sarkaiból azon alapeszméket, melyek a törvényjavaslatban letéve vannak, ő nevezetesen a teendők legfontosabbikát oly egyénekre is ki akarja terjesztetni, a kikre mi még a választó jogosultságot sem kívánjuk kiterjeszteni. Ellenkezik ez az átalános alkotmányos fogalmakkal; mert én daczára annak, hogy Horn Ede tisztelt képviselő ur több állam gyakorlatára hivatkozott: részemről nem tudok esetet, hol a megválasztás kisebb képességet igényelne mint a választói jog. Horn Ede képviselő ur a belga alkotmányra hivatkozott. Méltóztassék azonban megnézni a belga törvény-gyűjtemény kisebb kiadásának 118-ik lapját és pedig ezen lapon a 4-ik czknet, méltóztassék azt megolvasni és azt méltóztatik találni, hogy a inegválaszthatóságra nézve ugyanazon képesség követeltetik, mint a választhatásra nézve. Itt van Laferier munkája, a mely a többek között Anglia alkotmányát is magában foglalja, méltóztassék azt megolvasni és a 446-ik lap, 141-ik pontja alatt, s látni fogja a képviselő ur, hogy ott ugyanazon kívánalmak foglaltatnak a választhatóságra mint a választhatása nézve. (Bal felől ellenmondás.) De méltóztassék továbbá megnézni Olaszországban. (Halljuk!) Gondolom a tisztelt képviselő ur erre is hivatkozott. Olaszországban már harmincz évi életkor kívántatik a választhatóságra nézve,,.. Ugy veszem észre, hogy a képviselő ur mond valamit talán arra, mit a belga törvényről citáltam; talán az életkorra nézve akar megjegyzést tenni. Erre nézve azonban megjegyzem, hogy a belga törvényben a jogosultság huszonöt éves életkorhoz köttetik, azért, mert ezen időkor az érettség magasabb fokán áll, — megengedi a választhatósággal járó fontos teendők elviselését inkább mint a húsz éves kor, mely minálunk elfogadtatott. Egyébiránt a fölolvasástól megkímélem a tisztelt házat. (Helyeslés.) Ezen példákban szószerint az mondatik, ami a mi törvényünkben is mondatik, mi az 1848-ik törvényből vétetett át. A mi Tisza Kálmán igen tisztelt képviselő ur módositványát illeti, arra nézve helyesen megfelelt már a minister ur, s arra nézve rövid megjegyzésem csak az, hogy én sem akarom a választókat megfosztani attól, hogy ne adhassanak biztos munkát, annak a kit arra érdemesítenek, — én itt is ennyire nem akarom korlátozni a választók szabad akaratát, — A beadott módositványra megjegyzem, miszerint ennek szövege nyomán még a ministerek és az államtitkárok sem volnának választhatók. Erre nézve bátor vagyok figyelmeztetni a tisztelt házat, hogy azon esetre, ha ezen módositváuy elfogadtatnék: méltóztassék e tekintetben változtatást tenni. (Szavazzunk l) Tisza Kálmán : Tisztelt ház! A kérdés föltehetése czéljából bátor vagyok kijelenteni a házszabályokban adott jogomnál fogva, hogy én módositványomat eredeti alakjában visszaveszem és beadom oly szövegezéssel, mely szerint a ministerek és államtitkárokra nézve kivétel tétetik (Helyeslés.) Elnök: Tisztelt ház! Három kérdés fölött kell szavazni. Az első szavazás lesz a központi bizottság szövegezése fölött, illetőleg az ezen §-hoz. Oláh Gyula és Horn Ede képviselő urak által beadott módositványok fölött. A második szavazás lesz a különvélemény által beadott módositvány fölött, a harmadik szavazás pedig a Tisza Kálmán képviselő ur által beadott módositvány fölött, miután Horn Ede tisztelt képviselő ur visszavette módositványát. (Halljuk!) Az első kérdés tehát az, hogy a tisztelt ház elfogadja-e a központosító bizottság szövegezését, igen vagy nem? (Elfogadjuk'.) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A ház többsége a §-t elfogadja a központi bizottság szövegezése szerint. E szerint tehát Oláh Gyula és Horn Ede képviselő urak módositványaí elesnek.
