Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-283

348 283. országos ülés Julius 25. 1874. azt elfogadják : akkor nyíltan áll az egész világ előtt, hogy a fölhozott vád alaptalan Engedje meg a tisztelt ház, hogy egy pár szóval megemlítsem egyszersmind a szóban forgó §-nak 5-ik pontját is. Nagyon sok hozatott föl ezen 5-ik pont ellen, és valóban én távol vagyok attól, hogy midőn fölszólalok ezen 5-ik pont ellen, ismétlésekbe kívánjak bocsátkozni; egyetlenegy érvet kívánok fölhozni, a mely, nézetem szerint, döntő, igen világos és tiszta. Elmondom egy pár szóval. Tisztelt ház! Én azt hiszem, hogy senkisem tagadhatja, miszerint nyílt igazságtalanság, ha valaki oly mostoha körülmények között, mint a milyenek között az ország most van és lesznek még sokáig, adóját épen a névjegyzék-elkészítésekre le nem fizetvén : ezáltal a választói jogtól is elesik akkor, midőn meglehet, hogy azt tán már másnap lefizette. Ily ideiglenes és mulandó jelentőségű dolgoktól a választói jog, helyes fogalmak szerint, nem tétethetik függővé. Erről nem kívánok többet szólni ; hanem lehetetlen, hogy ez alkalommal némi kitérést ne tegyek Kerkapoly tisztelt képviselő urnák tegnapi előadására. Kerkapoly tisztelt képviselőtársam tegnapi beszédében kutatta azon ingerültség okait, mely ezen szóban lévő 5-ik pont tárgyalása alkalmából a házban és a házon kívül keletkezett. A tárgy sokkal fontosahb, mintsem hogy mellőzni lehessen. Én azt hiszem, hogy ezen kétségtelen ingerültségnek, — melyet egyébiránt én részemről magamban nem érzek, — egyik oka az, hogy azon gyanú támadt sokakban, hogy a kormány ezen intézkedést eszközül kívánja fölhasználni a jövő választások alkalmára, és valóban igen csodálatos, hogy e tekintetben a tisztelt kormány részéről semmi megnyugtató nyilatkozat nem tétetett, és pedig nemcsak a kormány, de a tisztelt többség részéről sem. Mondhatta volna a tisztelt kormány határozottan, mindea kétértelműség nélkül, miszerint biztosítja a házat arról, hogy a fizetési halasztás kieszközlése nem fog fizetéskép vétetni, és akkor az e tekintetben! aggodalmak bizonyosan csökkentek volna. De a tisztelt háznak, illetőleg többségnek is hatalmában állott előadni oly módositványt, hogy a fizetési haladék nem fog fizetésnek tekintetni, és az e tekintetbeni aggodalmak ekkor is lecsillapultak volna. Ámde nem történt sem az egyik, sem a másik. Azonban, tisztelt képviselőház, az ingerültségnek és izgatottságnak, mely kétségtelen, van egy mélyebben rejlő oka is, a melyet én csak néhány szóval kívánok megemlíteni. (Halljuk l) Ha a mi status-gazdasági viszonyaink virágzók és rendezettek lennének, és a túloldal és a kormány rendezték volna ezeket, ők pénzügyünkbe rendet, status-gazdasági viszonyainkba emelkedést hoztak volna be: akkor ilyen törvénynek behozatala sehol, de sehol sem keltett volna ingerültséget. Világos, hogy ha van ingerültség, annak oka, legalább egyik oka az, hogy ezen javaslat épen azoktól jő, a kik fínancziánkat derangirozták, és status-gazdasági állapotainkat roszabbakká tették, mint a milyenek azok azelőtt voltak. Tisztelt képviselőház, midőn önök azt mondják, hogy a ki élni akar a joggal, az egyszersmind teljesítse a kötelességeket, ezt a nemzet leczkének is veheti, és én azt mondom, hogy a haza iránti kötelesség teljesítésének leczkéjét nincs joga adni azon kormánynak, a mely a maga részéről a haza iránti kötelesség teljesítését elmulasztotta. {Helyeslés bal felől) Én, uraim, nem kívánok ez alkalommal a jus publicumra kitérni; az nem idevaló; eltérők is a nézetek; hanem a többség és a kormány jellemzésére csak kettőt kívánok megemlíteni. Mi a tisztelt kormánynak és a tisztelt többségnek politikája? Mi a kormány és többség? Önök, kormány és többség, politikai tekintetben a dualismus csalóka formájába bujtatott osztrák birodalmi eszme, status-gazdasági tekintetben pedig az osztrák monopóliumok emberei. Kérem, méltóztassanak ezt komolyan megfontolni, nem mondtam olyat, mi az igazsággal ellenkeznék. Ugy látom, a túlsó oldalon nem tetszik az igazság; ez kényszerit engem arra, hogy állításomat némilec; bővebben illustráljam. A monopóliumok alatt értem a bank-monopoliumot; értem az osztrák gőzhajózási társulatnak a Dunán való monopóliumát; értem az osztrák iparnak monopóliumát Magyarországban; értem az osztrák vasuttársulatnak monopóliumát a keletről jövő világforgalom tekintetében. Fölkérem a tisztelt vasúti és pénzügyi bizottság tagjait, fölkérem a tisztelt kormányt, fölkérem a tisztelt többséget itt isten és ember, a haza és a civilisált világ előtt, méltóztassanak föllépni azon érdemeikkel, melyeket önök ezen monopóliumok ellenében a magyar haza érdekében szereztek! (Helyeslés bal felől.) Refiectálva különösen Kerkapoly Károly képviselő ur tegnapi beszédének azon részére, hogy most már a haza érdeke a fődolog, kérdem: a haza érdekében tartatik föl az osztrák nemzeti bank monopóliuma? és a magyar haza érdekében történt, hogy a kormány el hagyta bukni a magyar gőzhajózási társulatot az osztrák gőzhajózási társulat javára ? (Mozgás jobb felöl.) Kérdem: a magyar haza érdekében történt az, hogy a magyar iparért semmi, de semmi sem történt? Hogy a kormány föntartja az osztrák iparnak tényleges monopóliumát, nevezetesen a hadi fölszerelések tárgyában? És kérdem: a magyar haza érdekében történt az, hogy le van téve a közelebbről hozott törvény által az első lépés