Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-271
271. országos ülés Julius 12. 1874. 29 Az ö nyilatkozatának a ház naplójában nyoma maradván, meg vagyok győződve, hogy jövőre ily visszaélések nem fognak történni. Ismételve kérem tehát a tisztelt minister urat, legyen szives ez iránt nyilatkozni. Gaál Mihály: Tisztelt ház! Én a 4-ik §-ban lefektetett elveket átalában el nem fogadhatom, nem fogadhatom el az úrbéresekre vonatkozólag annyiban, a mennyiben nem tűz ki egyformaságot. Én az igazsággal azt tartanám megegyeztethetőnek, hogy az egész országban mindenki annyi adó után jogosíttatnék szavazatra, a mennyi fizettetik legkisebb mennyiségben az egész országban egy negyed telekért. A mi az urbarialitáson kivül lévő telkekre vonatkozik: szintén azt tartanám helyesnek, és az volna mindenféle balmagyarázatoktól ment, hogy egyformaság hozassák be ugyanazokra nézve is. De itt nem lévén megemlítve Erdélyországnak azon megyéi, melyek az úgynevezett részekhez nem tartoznak, az erdélyi megyék is ugyanazon sorban részesittetnének, és ugyanazon adó-alapon képesittetnének ők is a választói jogra, mint a magyarországiak. Van még ezenkívül különösen egy a Hajdu-kerületre vonatkozó tétel iránt észrevételem. E tétel alkalmasint azon tévedés folytán jött be, hogy a minister ur azt hitte, hogy a Hajdú-kerületben van csak egy rendezett tanácscsal nem biró város is. Én, miután állithatom, miről azt hiszem, a tisztelt minister ur is bir tudomással, hogy a Hajdúkerületben mind a hat, mind nagyobb város, valalamint elejétől fogva rendezett tanácscsal birt, ugy jelenleg is azzal bír, következésképen, ha mint ilyen tekintetik: egyik és másik rendezett tanácsú város közt különbséget tenni nem lehet; végleg, miután az már a 3. §. által qualificálva van, kétségkívül való, hogyha csak balmagyarázatokra nem akarunk alkalmat adni, itt a 4-ik §-ban a Hajdu-kerület vagy fölöslegesen vagy haszontalanul foglal helyet. Én ennélfogva erre vonatkozólag bátor vagyok egy módositványt a tisztelt ház elé terjeszteni: A 4-ik szakasz 4-ik bekezdésének e tétele: „és Hajdu-kerület" hagyassák ki, s e szó helyett: „kerületekben", „kerületben" tétessék. Ajánlom e módositványt a tisztelt ház figyelmébe, annyival inkább, mert a balmagyarázatoknak ezáltal eleje fog vétetni, és ha már azon szerencsében nem részesülhettek az ily városok, hogy a két lakosztály utján bírjanak szavazattal: legalább a bizonytalanságnak jövőre nézve kitéve ne legyenek. Huszár Imre jegyző (olvassa a módositványt.) Kozma Parthén: Előre is szükségesnek tartom jelezni, hogy én e §-nál az erdélyi censusról akarok beszélni, mert az 5-ik §-t fölöslegesnek tartom. Én minden biztatás daczára nem tudom magammal elhitetni, hogy e tőrvény, melyet mi most alkotunk, oly ideiglenes természetű lesz, mint azt a minister ur és a központi bizottság előadója állítják; sőt megvagyok győződve, hogy akármilyen ideiglenes lesz is, egy generatio kívántatik arra, mig egy organikus, ennél tökéletesebb törvényjavaslattal állunk majd szembe e házban. Ez a maga nemében egészet képez. Nem novella ez, hanem valóságos uj törvény; mert az is uj szavazás alá esik, mi az 1848-iki törvényből megmarad, az pedig, a mi ez alkalommal nem bocsáttatik szavazás alá: a már elfogadott határozat szerint, még e törvény életbeléptetése előtt szintén törvénynyé válik. És így elég fontosnak tartom arra, hogy a másik törvény hiányait ezáltal gyökeresen orvosolni igyekezzünk. Nálunk a választási törvény sokkal fontosabb, mint másutt; mert nemcsak annak felel meg, mi hivatása volna, hogy tudniillik az országgyűlés, a képviselőház alapját képezze; mert nálunk a választási törvény a municipalis életnek is alapját képezi; mert nálunk csak az lehet választó a municipalis képviseletre nézve is, ki be van irva országgyűlési választónak, e szerint tehát igen jól kell figyelnünk arra, kitől veszszük el a választási jogot; mert ha szűk alapra fektetjük azt: akkor megfosztjuk az ország lakosságának többségét attól is, hogy otthon saját municipiumában házi dolgaihoz hozzá szólhasson. Én, ugyhiszem tisztelt ház, köztünk nincsen egy olyan ember sem, ki hazájának sorsát szivén ne viselné, s kinek kedvesek legyenek a mai erdélyi viszonyok, azon viszonyok, melyeket Erdélyben az 1848-iki választási törvény megteremtett, és a mai napig föntartott. Nincsen köztünk senki sem, ki az erdélyi censust Magyarország többi részeihez képest igazságos és méltányosnak tartaná; mert az erdélyi ceusus a magyarországi censushoz képest, aránytalanul nagyobb, mondhatni, hogy négyszer oly nagy, mint Magyarországon; mert mig Magyarországon 8 hold kívántatik ahoz, hogy valaki választó legyen: addig Erdélyben 36 hold kell, hogy 8 forint 50 krnyi adót fizessen, és annak alapján választó lehessen. Azért én, tisztelt ház, ezen kérdést a legfontosabbnak tartom, melyet elintézni ez országgyűlés hivatva van. A minister ur azonban azt tartja, hogy az erdélyi 1848-ik évi n-dik törvényczikk a kívánalmaknak nagyon megfelel, és azt megváltoztatni szükségtelen ; mert Erdélyre nézve ő ezeket mondja: (Olvas.) Ily lényeges intézkedésnek tartom tisztelt ház azt, mely ugy Erdélyben, mint Magyarország többi részeiben föntartja az 1848-iki törvényekben megállapított qualificatiot. Talán különösnek látszik, miért tartatik fönn az ország különböző részeiben, különböző neme a qualificationak.
