Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-275

275. országos ülés Julius 16. 1874. 137 összeköttetést, ezen jelenlegi törvényjavaslat pedig rendezi a magyarországi vasutak menetét. Tehát azt hiszem, hogy ez logiee különálló dolog, és nekünk jogunk van ezt szabályozni: ha ez által a vonal hosszabbá nem tétetik, tehát, ha Románia nem károsodik; ha éhez jogunk nem volna: nem is lett volna kitűzve e tárgy. Azt hiszem tehát, hogy éhez jogunk van. Nem fogom a tisztelt előadó urat követni — ámbár ellentétes nézetben vagyok — azon térre, melyet Steiger Gyula képviselő ur ellen elfoglalt; de kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy minden képviselőnek joga és kötelessége minden tárgyban véleményét kimondani, és nem a párt-szempontok a döntők; hanem mindenkinek a meggyőződése. Tisztelt ház! Nekünk nemzetközi forgalmunk ma nincsen ; iparunk, kereskedelmünk csekély; finan­cziánk zavart: ennélfogva ezen vasútnál, miután ezen vonal mindenekkel szoros összeköttetésben van, mindezekre tekintettel kell lenni. A nemzetközi for­galomnak megnyerése Magyarországra nézve szük­séges, de ezen nemzetközi forgalom csak akkor bir reánk nézve fontossággal : ha azt Magyarország,' nem pedig Austria nyeri meg. Magyarország pe­dig - a nemzetközi forgalmat csak ugy nyerheti meg, ha a versenyző vonalaknál rövidebb, vagy legalább egyenhosszuságu vonalakat állit elő. E tekintetben a nemzetközi forgalomban nekünk igen erős vetély­társunk van, s ez a síettin-galaczi vonal, mely 220 mértföld hosszú • ha azonban hozzáveszszük azon távolságot, a mennyire Galacz a szárazon Várnától van: a vonalhossza tehet körülbclöl 250 mértföldet. Nekünk tehát a nemzetközi forgalom tekintetéből érdekünkben az áll, hogy egyenhosszuságu vonalat állítsunk ennek ellenében. Az orsova-temesvári vonal sokbal hosszabb ezen vonalnál; mert ez 275 mért­földet tesz : tehát ez által a stettin-galaczi vonal. mely Észak-Németországot a fekete tengerrel köti össze, 25 mértföldet nyer. Mit kivan a mi érde­künk? Kívánja azt, hogy mi lehetőleg oly vonalat állítsunk ennek ellenébe, mely vagy ép oly hosszú lesz; vagy még rövidebb. Magyarországnak hatal­mában áll, tisztelt ház, ennek ellenében ily vonalat állítani, mert ha az orsovai vonal Orsovától egye­nesen Aradnak vitetik, onnan Ruttkának, és így to­vább : ezen vonal körülbelül 245 mértföldet tesz; tehát kiállja a versenyt a másik vonallal. Miután ezen orsova -temesvári vonal hosszabb: nem fogadom el azt a nemzetközi forgalom tekin­tetéből ; de nem fogadom el másrészről azért sem, mert minden országra nézve a nemzetközi vonal különös becscsel csak akkor bir: ha ezen nemzetközi forgalom az országban öszpontositja a kereske­delmet. Tisztelt ház! Méltóztassék ezen vonalat venni. Ha Várnától Stettinig Aradon keresztül veszszük a ' KÉPV. H. NAPLÓ. 18 | XU. KÖTET. vonalat, nincs közben egyetlenegy nagy város, és igy Budapestnek lenne központja az ezen utón menő kereskedésnek. Megjegyzem Budapestre nézve, hogy igaz, hogy ez hosszítja egy kissé a vonalat; de még akkor is, ha Pestről Hatvannak megy: még akkor is rövidebb lesz ezen vonal, daczára annak, hogy kerületet tesz 11 mértfökldel, és igy előnye van a másik fölött. Ma azonban, miután ezen vonal Orsován, Temesvárott, Pesten és Bécsen megy ke­resztül : a közlekedés tisztán az államvaspályának adatik kezébe, a nemzetközi forgalomnak központja Bécs leend, és pedig azért, mert azon első szer­ződésben, melyet a magyar állam kötött a birodalmi vasúttal: a minimal-tarifa meghatározva nincs, jogá­ban van az államvaspályának leszállítani a fuvar­bért. Ezen szerződés 6-ik §-ában a minimál­tarifánál nem történik intézkedés, és csakis a maxi­mal-tarifa határoztatik meg, melynél föl ebb ni enni nem lehet; de arról, hogy a tarifát meddig szabad és lehet leszállítani ; egy szó sem tétetik. Ha tehát egy negyed torral szállítja le az államvasút a fuvart, már ez által 19 mértföldet nyer, és meg fogja ezenkívül nyerni azon termények szállítását i : '. a melyek Aradról egyenesen szállíttatnak a kül­földre. Veszélyesnek tartom továbbá ezen vonalat a tiszai, az állami, és még a harmadik nagy vaspá­lyára nézve ; mert, miután a minimal-tarifa megha­tározva nincsen : szabályozhatja az árukat tetszése szerint. Mi lesz ennek következménye? Az, hogy az Aradról szállítandó tárgyak nem fognak egyenesen Arad via Szolnok és Ruttka szállíttatni; hanem, ha engedményeket ad : szállíttatni fognak Bécs felé, és a két másik vasútnak szállításra nem marad egyéb fon, mint a magyarországi belforgalom. Az én meggyőződésem, tisztelt ház : az, hogy ezen esetben ezen pályáknak garantiája tetemesen — talán néhány millióval — fog emelkedni, Én azt hiszem, hogy a magyar állam nincs azon helyzetben, hogy most bizonyos ábrándokért áldoz­hasson valamit. Ez egyik gátja az ország financziá­lis rendezésének. Az aradi pálya ellen azon ellenvetéssel élnek, hogy az arad-orsovai vonalat nem lehet kiépíteni, mert elő­ször nincs pénz, és másodszor, mert nincs vállalkozó. Hogy pénz nincs: ezt beismerem; de egy rendezett államnak pénzének kell lenni; Magyarország pedig nincs oly helyzetben, hogy ha bizonyos követeléseit folyóvá tenné: a befolyt összeget egy czélszerü vasút kiépítésére nem fordíthatná. Én magam sem vagyok a vasútnak államkölt­ségen leendő kiépítése mellett; hanem azt hiszem, hogy erre a vonalra vállalkozót lehetne találni; mert ez lesz bizonyosan egyike a legjövedelmezőbb vonalaknak. De, ha nincs rá pénz: miért nincs pénz ? 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom