Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-275
275. országos ülés Julius 16. 1874. 135 Nem is ezért szólalok föl; de a miért fölszólalni akarok és a miért pár percznyi türelemért esedezem: az egy tegnapi jelenet, Steiger Gyula képviselőtársam fölszólalása. (Fölkiáltások a szélső bal oldalon: Nem ide tartozikl) Nem tartozik ide? Hiszen az illető képviselő ur egy óráig beszélt a temesvár-orsovai csatlakozás ellen. Ha az nem tartozik a tárgyhoz, mikor egy képviselő ur a jobboldalon egy egész óráig épen ezen csatlakozás ellen beszél: akkor nem tudom mi tartozik a tárgyhoz. Az ellenzék tisztelt tagjainak kétségkívül joguk van, — s úgyszólván — hivatásuk hozza magával, minél szigorúbb bírálatot mondani a kormány és a kormányt támogató többségnek egy vagy más irányban követett eljárása fölött; nincs ember, a ki józanul gondolkodik, hogy az ellenzéknek ezen jogát kétségbe vonja; részletekre, apróra szedheti mindazt, mit a kormány, vagy az azt támogató többség teszen, azt összetörheti, megsemmisítheti, kimutathatja nevetséges káros voltát. De tisztelt ház, hogy a háznak oly tagja, — a ki ugyanazon átalános és részletes politikát éveken keresztül támogatta, — itt olyan quo usque tandem-féle philippicával lépjen föl épen azon átalános politika ellen, melyet ő eddig támogatott: ez unicum a parlamenti történelemben. Mit mondott Steiger tisztelt képviselő ur ? bírálat alá vette a legnagyobb kíméletlenséggel a kormánynak és a többségnek vasúti és közlekedési politikáját, átalában a mint az inaugurálva és kivivé lett 1867—1868-tól fogva; de nem állapodott meg itt, bírálat alá vette igazságügyi és belügyi politikáját, tehát az összes közkormányzatot. Már engedelmet kérek : vajon ezen politika tegnap kezdődött? vajon akármilyen legyen is az a politika, nem 1867—1868-ban kezdődik-e az? És midőn a tisztelt képviselő ur 1872-ben ezen oldal közé sorakozott : vajon nem tűntek föl előtte azon hiányok, melyek ezen politika összes mezején fölfödözhetok? hiszen azon politika, melyet ő megtámadott, 1872-ben be volt fejezve; azóta a vasúti politikának egyetlen nevezetes momentuma merült föl itt a házban ezelőtt két hónappal, akkor, midőn a ház a keleti vasútnak kénytelen volt tizenhét milliót megszavazni elsőbbségi kötvényeinek födözésére. A tisztelt képviselő ur igaz : akkor igen-nel nem szavazott. De talán nem-mel szavazott ? Igen-nel nem szavazott, de nem-mel sem szavazott; mert a tisztelt képviselő ur tudtomra akkor kívül volt. Tehát akkor, midőn ilyen kérdésnél mérlegbe vethette volna szavát épen ezen vasúti politikai ellenében : miért nem tette ? hiszen én tudom, hogy ő ezen vasúti politikának milyenségéről sok tudomással birhat, mert ha jói vagyok értesülve: ő épen a vasúti ügyekben a közlekedési ministerium jogügyi tanácsosa volt. Most igaz, hogy nem a közlekedési ministeriumban jogügyi tanácsos; hanem jogügyi tanácsosa azon vaspályáknak, melyeknek kártérítési keresetök van az állam ellenében. A tisztelt képviselő ur sokat beszélt a tarifa szabályozásáról és arról, hogy az államvaspálya társulat miként fogja tönkretenni Magyarországot; de nem azzal a határozottsággal fejezte ezt ki, mint az ellenzék szónokai, a kik azt mondták, hogy mindenesetre tönkre fogja tenni. A tisztelt képviselő ur csak azt mondta, ha ily tariffális intézkedést fog tenni a vaspályatársulat, vagy ha ugy fog intézkedni a vaspályatársulat: akkor igenis az megtörténhetik; tehát minden állítása hypothesis, és akkor nekem lehet azt mondani, hogy nem fog ugy tenni, tehát nem fog az a mitől ő tart, bekövetkezni, ő állit valamit; de nem bizonyít: én tagadok valamit, de nem bizonyítok. Azt mondta a tisztelt képviselő ur, hogyha a főváros emporiuma érdekében annak emelésére akarunk tenni valamit, azt mondta, hogy ime hová jutottunk? a külfödi kereskedőknek nem lehet itt a fővárosban megkapni a bánáti búzát, mert az elmegy Eszékre; nem lehet megkapni a tiszait: mert az is elmegy Eszékre, nem lehet a dunántúlit, mert az egyenesen Bécsbe vitetik. Ez először nem áll; mert hiszen, ha a napijegyzékeket nézzük: azt találjuk, hogy az árjegyzékben ott van a bánáti, a tiszai, fölvidéki és dunántúli búza: tehát nem áll; de hogyha például az alföldi embernek ugy hozzá magával érdeke, hogy gabonáját legjobban megfizetik, ha egyenesen indítja Eszéknek és Fiúménak: reménylem nem fogja követelni, hogy először fölhozza Pestre és innen vigye Fiúméba vagy Triestre. Vagy ha például a dunántúli vidéknek jutányosabb gabonáját a rövidebb utón Bécsbe vinni : talán nem fogja követelni, hogy ide hozza először, s innen vigye Bécsbe? Megemlítette a tisztelt képviselő ur, hogy a főváros az állam adójának 1 / u részét fizeti ; tehát megkívánhatja, hogy a fővárosért történjek is valami. Igaz, hogy a főváros fizeti az állam adójának Vis részét; de a tisztelt képviselő ur nem vette számításba azt, hogy mindenféle érdek fizeti ez adómennyiségét. Nem pusztán a pesti polgárok és házbirtokosok ; hanem mindazon ipari, kereskedelmi, törvényhozási, kormányzati stb. érdek, mely itt összpontosulva van, fizeti ezen 1 / u rész adót, melyet ő kizárólag csak a pesti polgároknak és házbirtokosoknak akar tulajdonítani. De hát más vidék nem fizeti meg adóját ? Szegényebb sokkal a fővárosnál, és mégis megfizeti. Hány vidéket tud mondani minden képviselő, — én is tudok —, melyért épen nem történt semmi, nem ugy mint a fővárosért ; mert az nem felel meg a valóságnak, hogy a törvényhozás a fővárosért semmit sem tett. Igenis 1 tett nagyon sokat. El kell-e számlálnom azok élőt-,
