Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-274
274. országos ülés Julius 15. 1874. 119 másik állani területén szabályozza saját alattvalóinak sorsát; de különben azért sem áll ezen argumentum, mert, a mint a tisztelt pénzügyininister ur megjegyezni méltóztatott: itt egyenesen szerződésről van szó, mely köttetik a magyar állam és az osztrák államvaspálya közt. Már pedig ha én valakivel szerződést kötök, attól azon jogokért, melyeket én engedek neki, jogom van viszont oly szolgálmányokat kikötni, ha tudniillik vele megegyezhetem, melyeket én saját értelemben kikötendőknek vélek. Nem azt óhajtjuk mi kiköttetni, hogy az osztrák államvaspálya Bécsben föladott áruit, miként szállítsa Pardubitzba ; hanem a magunk érdekében akarjuk kikötni azt, hogy a Magyarországon föladott áruk, hogy vitessenek ki az osztrák államvaspályán az ország határán túli állomásokra? Itt mellettem hallom az én okoskodásom ellenében érvül fölhozatni a lombardi egységes pályát. Ez, bocsánatot kérek, épen mellettem szól ; mert azon pillanatban, midőn az osztrák-olasz tartományok Ausztriától elesve az olasz királysághoz csatoltatik, ki mondotta az olasz kormány és ma is ugy van, miszerint a kezelés rögtön megosztandó és Turinban egy külön olasz igazgatótanács állítandó föl. És igy az olasz kormány biztosította magának azon jogot, hogy a tarifát saját székhelyén rendezhesse be. Ez az osztrák államvaspályára nem áll. Még csak azt kívánom megjejegyezni a tisztelt pénzügyminister ur beszédére, hogy ő azt is méltóztatott fölhozni, hogy a magyar ipar emelkedjék, ha a concurentiát ki akarja állani. A román gabona minőségére nézve nem olyan, mint a magyar; iparkodjunk tehát emelni nemzet-gazdasági érdekeinkeit, s azután kiálljuk a concurentiát. És itt a tisztelt pénzügyminister ur fölvette a román búza árát s azt mondta, nem hinné, hogy az sokkal olcsóbb lenne. Hivatkozom e tekintetben a tapasztalásokra. Akkor, midőn Magyarország önmaga volt romániai búza hozatalra utalva, a romániai búzának oly ára volt, mint milyen soha. A differentia 2—2 b/a frtot tett; következőleg nagy emelkedésnek kell lenni nemzetgazdaságunk terén, ha azt akarnók a külföldön elérni, hogy daczára annak, hogy a romániai búza ma két egész harmadfél forinttal olcsóbb: még is nem azt, hanem a magyar búzát vegyék. Ez esetben a qualitásban rendkívüli emelkedésnek kellene történnie. Végezetül a tisztelt pénzügyminister ur, a midőn mindezeket saját szempontjából különben igen helyesen és igen szépen elmondotta, a törvényjavaslatnak szerintem legkényesebb részét hallgatással mellőzte : tudniillik azt, hogyha szerinte ezen összeköttetés helyes, ha ezen törvényjavaslatok elfogadandók: vajon mi történik az ország többi vasutaival, mi történik ez ország egyéb kereskedelmi érdekeivel ? Erre nézve a tisztelt pénzügyminister ur nem szólott egy betűt sem ; hanem demonstrálta, hogy nagyon jó az összeköttetés; de azt nem méltóztatott vizsgálat alá venni, hogy mi lesz ezen összeköttetés következménye a többi vasutakra és az ország többi részeire nézve? Ennélfogva szabadságot veszek magamnak megkísérteni ezen következményeket kimutatni. (Halljuk!) Először is van szerencsém temesvárorsovai vonalra nézve előadni azon adatokat, melyeket nem én szereztem meg, hanem kiírtam azon lapból, mely a tisztelt kormánynyal szemben bizonyára ellenzéki állást nem foglal el, tudniillik a „Pesti Napló u-ból (Mozgás jobb felől.) Lesz szerencsém e lap számításának eredményét a tisztelt háznak bemutatni. „Az mondatik, a romániai összeköttetést ezen szerződés által meg kell kötni és a leghelyesebb, legegyenesebb és az ország érdekében legszabatosabb összeköttetés az orsova-temervári vonal és igy a külországokkal való érintkezés. Vizsgáljuk meg csak azon adatokat, melyek idevágnak és melyeket a közlekedési minister ur a miüor a törvényjavaslatot beterjesztette, szintén, csakhogy nem ez értelemben emiitett föl. Ha a vasút Orsovánál Temesvárra épül, akkor az orsova-temesvári vonal hossza 25 mértföldet tesz, a temesvár-budapesti 39 mértföldet, tehát az összes orsova-budapesti vonal hossza 64 mértföld. Ha az orsova-temesvári vasút kiépíttetik is; de ezen a forgalom az arad-temesvári és a tiszai pályán is megy át, akkor ily hosszak mutatkoznak (olvassa:) az orsova-temesvári vonal 25 mértföld; a temesvár-aradi 8 mértföld; az arad-czeglédi 24 mértföld; a czegléd-budapesti 9 mértföld: összesen tehát 66 mértföld. Ha pedig épitíetik az orsovaaradi vonal: akkor a hosszak igy állnak: az orsovaaradi vonal 27 mértföld; az arad-czeglédi 21 méi-tföld a czegléd-budapesti 9 mértföld: összesen tehát 60 mértföld ; vagyis az orsova-aradi összeköttetés csak 10 mértföld, inig a másik kettő 66 és 64 mértföld." Kétségtelen tehát, hogy technicailag — a mint mindjárt rájövök — ez a legrövidebb vonal, tehát kereskedelmünkre és saját érdekünkre nézve, ha a legrövidebb vonalat keressük, — pedig elvben ez a legelső föltétel, — az arad-orsovai vonal kétségtelen előnynyel bir, az orsova-temesvári vonal fölött. De nem csak ha a hosszat tekintjük, hanem az állam érdekét is, nem világos-e akkor is mindenki előtt: hogy nekünk a keleti összeköttetést azon vasúttal kell eszközölni, a mely lehetőleg —- az állami pályát értem — a magyar állam vasutakat ellátja, álimentalja, jövedelmezővé teszi, és ellátja azon vasutat, mely, hogyha róla a kereskedelem eltereltetik, államgarantia alá esik: értem a tiszai vaspályát.
