Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-255
04 255. országos ülés június 23. 1874. nek június 28-ki beszédében pedig egyenesen a kötelező polgári házasság szükséges behozataláról van szó. (Ugg van\ bal felöl.) Az igazságügyminister ur a tegnapi eset analógiájából akar következtetést vonni mai eljárásunkra, és a képviselőház méltányosságára appellál, mondván, hogy valamint tegnap a zsidó-kérdésben megadtuk az elhalasztást: ugy méltányos, hogy ma ebben is megadjuk. Igaz, hogy tegnap a ház beleegyezett azon indítványba, hogy a zsidó-kérdésnek napirendre kitűzött tárgyalása elhalasztassék, és ugy látszik, hogy a minister ur ezen előzékenységet uzsorás kamatok mellett akarja a képviselőház által prolongáltatni. A zsidó-kérdés esetéből analógiát vonni nem lehet; mert ott egy uj okmány volt, a mely behozatott, és ennek alapján egyezett a ház az elhalasztásba. Van-e tehát e kérdésben is valamely uj okmány, és merült-e föl tegnapelőtt óta egy uj ok, a mely parancsolólag szükségessé tenné, hogy e kérdés elhalasztassék? Midőn a napirend megállapittatott, szombaton: igen jól emlékszem rá, a cultusminister ur is jelen volt, és nem szólalt föl ellene. Ha tehát van egy uj okmány és uj ok, mely az elhalasztást követeli: az a cultusminister urnák csak azóta jöhetett tudomására, és ha tudomására jött, reménylem, nem fogja a házat megfosztani azon alkalomtól, hogy a ministerelnök ur által elénk terjesztett kívánság fölött határozhasson. (Helyeslés bal felől.) Ha pedig nincs ilyen ok: akkor nincs ok arra sem, hogy a kormány ma ellenezze azt, a mit a cultusminister ur szombaton elfogadott. (Ugyvanl bal felöl.) Végre az előrebocsátottak után tartozom még a tisztelt háznak és magának rövid kijelentésével annak, hogy én mostani pártállásomnál fogva miért mondhattam el azt, a mit elmondottam. Midőn az országgyűlési középpárt, melyhez tartozni szerencsém van, a múlt deczemberben megalakult, egyenesen és határozottan kimondotta, hogy akkor, midőn a közjogi kiegyezés alapjára áll: belügyi és culturális reform-kérdések szabadelvű megoldására nézve, eddigi asjáratioit érintetlenül föntartja; és mert az országgyűlési középpárt ezt kimondotta, mint a középpárt tagjának, kétszeres kötelességem kijelenteni, hogy addig, mig azon esetleges ok létezéséről fölvilágosítást nem nyerek : a ministerelnök ur kívánságához nem járulhatok. (Helyeslés bal felől.) Hoffmann Pál: Tisztelt ház! A bizottság, mely a tisztelt képviselőház által az állam és egyház közti viszonyok rendezésére vonatkozólag ki van küldve, s mely a most szőnyegen lévő jelentést a tisztelt házhoz beterjesztette, e jelentésben hármat czéloz. Első az, hogy a kormány utasittassék egy a polgári házasság behozatalát tárgyazó törvényjavaslat előterjesztésére; másodszor ezen törvényjavaslatnak még e folyó évben leendő előterjesztésére ; s harmadszor a bizottság jelentésében egyúttal három pontot jelez, melyek a leendő törvényjavaslatnak tartalmát fogják képezni. A képviselőház ezen javaslat elfogadásával — ezen kérdést vetem föl — mit nyerne ? Nyerne ezen három pont iránt a mai napon történő megállapodást; tudniillik morális bizonyságot az iránt, hogy a kormány még ezen folyó év folyamában fog ily javaslatot előterjeszteni, s hogy azon néhány pont, mely a leendő törvény tartalmára nézve e jelentésben foglaltatnak, mintegy irányadásul fognak szolgálni. Ha, tisztelt ház, csakugyan állana az, hogy a tisztelt ministerelnök által mai nap tett kijelentése, és az annak alapján a tisztelt háznak a napirenden lévő jelentésnek a napirendről való letétele elodázást tartalmazna: én részemről nem fognék a napixend megváltoztatásához járulni. De épen mivel nemcsak nem vagyok ezen nézetben, sőt azt hiszem, hogy a ministerelnök ur kijelentése tökéletesen ugyanodáig juttatja el a polgári házasság kérdését, mintha az egyház és állam közti viszony rendezése tárgyában kiküldött bizottság jelentése és javaslata elfogadtatnék: kénytelen vagyok már azért is ellenkező értelemben fölszólalni, nehogy az az értelmezés, a melyet épen most az előttem szóló részéről s' a ház ezen részéről Zsedényi képviselő ur fölszólalásában hallottam, nehogy ezen interpellatio az egyedüli maradjon, s talán a ház többségének hozandó határozata csakugyan oda magyaráztassék, mintha ezen napirendről való letétel által a képviselőház a polgári házasság behozatalának kérdését, — a mint mondani szokás, —• ad graecas calendas akarta volna elhalasztani. Én ezt nem hiszem, tisztelt ház; nem pedig a következő okokból. A tisztelt ministerelnök ur a képviselőház szine előtt mai nap kijelentette, hogy a kormány még ezen országgyűlés folyama alatt egy a polgári házasságot tárgyazó törvényjavaslatot fog előterjeszteni; (Közbekiáltások bal felől: De a kötelező!) abban, tisztelt ház, kétkednünk nem szabad ; ha a fölött is kétkedünk: akkor tegyünk le minden reményről az iránt, hogy az alkotmányosság e hazában fön fog állani. Én tehát erről nem kételkedem, s azt hiszem, szolgálatot teszek azon ügynek, melynek helyességéről meg vagyok győződve; szolgálatot teszek a polgári házasság behozatalának, midőn a ministerelnök ur ezen kijelentését erősen azon értelemben hangsúlyozom, hogy az garantiát képez arra nézve,, hogy a polgári házasságról szóló tötvényjavaslat csakugyan kellő időben elő fog terjesztetni.
