Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-269

Julius 10. 1874. 376 269. országos ülé álló jog érvényének megtagadásával. Mindig crisiseket idéz elő, midőn,—magyarul mondva, — ily reaktionárius lépések sanctionáltatnak, s az életbe átmennek ; midőn a haladás, az eJőretörekvés helyett hátralépések tétetnek a jogok megszorítására. Ily lépéseknek csak kettő lehet a következése: vagy megnyugodnak abban az illetők, vagy nem? Ha megnyugodnak: ez az első lépés a közügyek iránti indifferentismus előidézésére. Ez épen azon állapot az államéletben, a mi a paralysis, a szélhűdés az emberi organismusban. Az emberi organismusnak azon része, mely szélhüdésben szenved: nem él; az állami organismusban pedig azon rész, mely jogaitól megfosztatott, és ebben megnyugszik : szintén nem él. És ha ily állapotokat idézünk elő, akkor ez a kórállapot terjedni fog, és akkor lehetetlen, hogy a hazának jövője legyen : mert hiányzik a közügyek iránti érdeklődés. Ha pedig ellenkezőleg történik az, hogy az illetők jogaiktól való megfosztatásukban bele nem nyugosznak : akkor előáll a háborgás kór esete: akkor azon elemek mindig oda fognak törekedni, hogy a statusquot fölforgassák, mi gyakran rázkódásokat okoz. Azt hiszem, hogy senki közülünk a haza érdekében ezt nem kívánhatja. Én még most is akarom hinni, hogy önök a túlsó oldalon komolyan meggondolva a fönforgó kérdés természetét és megemlékezve arról, hogy szóval azt mondják, mikép az 1848-iki censust megszorítani nem akarják, miután ezt tettleg is be kell bizonyítani; — a most szőnyegen levő 3-ik §-nak azon pontját, mely a városi választókra nézve a választói jogosultságot megszorítja : nem fogják megszavazni; — akarom hinni, hogy önök e vita folyama alatt capacitálódni fognak a központi bizottság ebbeli törekvésének helytelenségéről, és megfogják szavazni a két lakrészt. De ha a vitának nem az lesz az eredménye, hogy a két lakrész önök által elfogadtassék: akkor bocsássanak meg; de önök nem őszinték, és a mit a minister ur emiitettem két beszédében mondott, azok nem komoly szavak, és e törvénynek indokolása sem komoly; akkor a háttérben valami egészen más dolog lappang. És engedje meg a tisztelt ház, hogy e kérdésnél figyelmeztessem a házat egy oly körülményre, mely még eddig senki által föl nem emiitettetett. {Halljuk \) Én nagyon fogok örülni, ha a tisztelt belügyminister ur engem tettleg meg fog czáfolni, és akkor azt fogom mondani, hogy áll az, a mit az elébb mondtam, tudniillik hogy azt hiszem, hogy önök a három lakrészt el fogják ejteni. Tisztelt ház! Nagyon helytelenül veszi föl a 3-ik §-t az, ki azt csak magában nézi. Hogy valaki a 3-ik §-nak horderejét fölfoghassa: szükséges reflectálni a 6-ik §. intézkedésére is, mert ez magyarázza meg a 3-ik §. valódi értelmét. Az 1848-ki törvény szerint a hivatalnoki fizetés nem qualifieál arra, hogy jövedelem után valaki választó lehessen. A 1848-ki törvény szerint megkívántatik, hogy a censusul szolgáló jövedelem tőke, vagy ingatlan birtoi jövedelme legyen, s mint mondám, a hivatalnoki fizetés nem qualifikál az 1848-ki törvény szerint. A szőnyegen lévő törvényjavaslat azonban itt eltér az 1848-ki törvénytől és 6-ik §-ában a hivatalnoki fizetést is qualificatióul veszi. Nézzük tisztelt ház, hogy szám szerint milyen horderóvel bir ezen qualificatiónak elfogadása^ A 6-ik táblázat szerint, melyet szíves volt a belügyminister ur velünk közölni: 800 frt fizetéssel ellátott kormány hivatalnok van 7549, 700 frt fizetést húzó kormány hivatalnok pedig van 9736, összesen 16785. Figyelmeztetem a tisztelt házat, hogy itt csak azon kormány hivatalnokról van szó, a kik 700—800 frt fizetést húznak: de ha hozzászámítjuk ezekhez azokat is, a kik magasabb fizetéssel látvák el: akkor ezen hivatalnokok száma nem 16.000, hanem körülbelől 18 —19 ezer lesz. Kérdem, hol vannak ezen hivatalnokok elhelyezve, hol laknak ? Felelet: a városokban, — épen azon városokban, a melyek szabad polgárainak választási qualificatióját önök megakarják szorítani. Kormánytól függő szavazat a városokban lesz legcsekélyebb számítással 18000., ellenben a városok szabad polgáraiból, fölállítván a három lakrész qualificatiót, törölnek önök legalább 20—25—30, vagy nem tudom hány ezret. Mi ennek a következése? a következése az, hogy a kormánytól függő szavazatok száma rendkívül szaporittatik, a szabad választók száma rendkívül apasztatik. {Helyeslés a szélső bal oldalon: Igaz \ Ugy van \) Már, tisztelt képviselő társaim, méltóztassanak megbocsátani, de én nem tehetek róla' én nem hiszem, hogy ez választási novella: ez törvényhozási csiny a többség megtartására. (Helyeslés a szélső bal oldalon: Igaz! JJgy van \) Hanem talán azt fogják önök mondani, hogy ilyesmi történik másutt is; itt parlamenti kormány van és a parlamenti kormány a többség uralma. Hanem bocsánatot kérek, épen Angliában, mely hazája a parlamenti kormánynak, máskép értelmezik a parlamentális kormány természetét; ott a parlamentális kormány a többség kormánya, miután a kormány a többségből ered: de az uralom nem a kormányé; az uralom a jogé, a törvényé; a jognak és a törvénynek alá van vetve maga a többség, alá van vetve a koronától kezdve, az utolsó koldusig mindenki. Azon nézetet tehát nem fogadhatom el, hogy a parlamenti kormány a többség uralma; mert az uralom csak a jogot és a törvényt, illeti meg, és ennélfogva csak sajnálni lehet, ha önök jelen esetben nem respectálják a tényben fönálló jognak érvényét.