Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-269

269. országos ülés Julius 10. 1874. 369 ülésen adja be véleményét, hogy akkor az országgyűlés fölötte határozzon. Elnök: Ki fog adatni a kérvényi bizottsághoz. Boltizár József: Tisztelt ház! Van szerencsém bemutatni az alsó-magyarországi bánya-egylet kérvényét, melyben gyakorlati tapasztalásaik alapján a házhoz benyújtott bánya-törvényjavaslatnak némely §-ai iránt saját észrevételeiket teszik meg, s arra kérik a tisztelt házat, hogy azokat kegyesen elfogadni, és a bánya-ügyi bizottságnak tárgyalás végett átadni méltóztassék. Kérem ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: A kérvényi bizottsághoz fog utasíttatni. Pólya József előadó: Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentését a román fejedelemségekkel való vasúti csatlakozás elfogadása tárgyában 1874. május 3-án kötött egyezmény iránt, s ugyanazon központi bizottság előterjesztését a temesvár-orsovai vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában van szerencsém benyújtani. Méltóztassék ezen jelentés kinyomatását, kiosztását, és majdani tárgyalását elrendelni. Schmausz Endre előadó: Van szerencsém a központi bizottságnak a sopron-pozsonylundenburgi vasút engedély-okmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a vágvölgyi vasút kiépítéséről, a győr-soprony-ebenfurti vasút engedélyokmányának módosításáról szóló, és végre a métermérték behozatalának költségeiről szóló törvényjavaslat iránt a központi bizottság jelentéseit előterjeszteni. Kérem azokat kinyomatni, szétosztatni, és napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A beadott jelentések ki fognak nyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzetni. Tisztelt ház! Méltóztatott a legközelebbi napokban elhatározni, hogy azon törvényjavaslat, melyekre a központi bizottság imént beterjesztett jelentései vonatkoznak, a választási törvényjavaslat tárgyalásának félbeszakításával is tárgyalás alá vétessenek. Miután a központi bizottság ezen jelentései, melyek különben is a vasúti és pénzügyi bizottság által tett módosításokon kivül egyéb ujat nem tartalmaznak, s a holnapi ülés alkalmával már ki lesznek osztva: bátor vagyok a tisztelt háznak javaslatba hozni, hogy a központi bizottság ezen jelentései a legközelebbi hétfői ülés napirendjére tűzessenek. Méltóztatnak ebbe belenyugodni? (Helyeslés.) A szerint fog tehát megtörténni. Következik a napirend: a választási törvényjavaslat részletes tárgyalása. Máriássy Kálmán : Annak okát, hogy ezen törvényjavaslat benyujtatott, nem találhatom másban, mint egyrészt abban, hogy az 1848: V. ÖPV.-H. NAILÓ. 18?. XI. KÖTET. törvényczikk alapján a census oly különféle magyarázatot nyert, hogy még egyes választási alkalomkor is sok ellenmondásra adott alkalmat; másrészt megengedem annak jogosultságát is, hogy egy és más oldalon, tudniillik hol az egyik vagy a másik párt volt hatalomban: ott a törvényt igyekeztek kényökkedvök szerint magyarázni, megengedem, hogy ez is előfordult. Ez okozta azt, tisztelt ház, hogy a jelen törvényjavaslat a ház asztalán fekszik. így tehát azt hiszem, hogy ezen törvényjavaslatban foglalt és az átalános vita folytán elfogadott elvek alapján jelenlegi munkakörünk nem terjedhet tovább, mint oda, hogy az 1848-iki törvényben meghatározott képesség szabatosittassék. Nem osztozhatom azon fölfogásban, melyet tegnap Simonyi tisztelt képviselőtársam kifejezett. Ő ugyanis az előbbi §-nál azon nézetből indult ki, hogy ha törvény speciális esetre alkalmaztatik, ez előzményt képez , és azon praecedens alapján , ha azt a központi választmány, vagy az országgyűlés igy vagy ugy alkalmazta bizonyos éveken át: már annak értelme meghatároztatott, melytől eltérni nem lehet. Ha ezt elismerném: akkor oda jutnánk, hogy ép ugy

5 mint a legfőbb törvényszékeknél, a curiai döntvények törvény erejével birnak: ugy itt azon épen nem alkotmányos gyakorlat állana elő, hogy a törvényhozás minden tényezőknek kizárásával egyes esetekben történt alkalmazásából a törvény hatályára lehetne következtetést vonni. Miután pedig a jelenlegi vitában és a törvényjavaslat részletes tárgyalásánál legfőként azon tekintetből kell kiindulni, hogy az 1848-iki törvény szabványai praecisiroztassanak és lehetőleg arányosittassanak. Én előre is kijelentem, hogy a törvényjavaslat 4 §-át változatlanul elfogadom. Bátor leszek ezt indokolni. Több képviselőtársunk által föl volt említve az, hogy egyes városokban vagy törvényhatóságokban összeírás alkalmával a három, két-, egy lakrészszel bíró házak tulajdonosai is fölvétettek a választók közé. Hogy melyik volt ezek két a leghelyesebb eljárás: azt, ugy hiszem, most a ház bölcsességétől függ megítélni; mert ha megengedjük azt, hogy egy, két lakrészből álló ház minden egyéb képesség nélkül választói jogosultságot adjon: akkor alig vagyunk egy lépésnyire az átalános szavazattól. (Fölkiáltások a szélső bal felől: Dehogy! Helyeslés jobb felől.) Engedelmet kérek, igen, mert ha valaki 1 forint 60 krajczár adóval választó-polgár lehet: akkor méltóztassanak a szavazati jogot kiterjeszteni a személyes-kereseti adóra is, mely 2 forint; de sok helyen 4 forintot tesz ki; mert hiszen az ezen adót fizető polgár sokkal többel járul az állam czéljainak föntartásához. (Helyeslés jobb felől.) 47