Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-268

2GS. ország öles Julius 9. 1874. 3G7 rálata és szavazata alá kerüljön, és mert őszintén megvallom, a tisztelt mínister úrról, mint államfér­fiuról fölteszem, (Zaj bal felől.) hogy ha meg fog győződni e vitában, hogy e 146 rendezett tanácsú és szabad királyi városokra, de kivált ama 89 vá­rosra, hol a házosztályadó van behozva, mily nagy jogszoritás ez az intézkedés: akkor maga meg fogja könnyíteni a tisztelt háznak határozatát és bele fog nyugodni a három lakrész leszállításába. Tisztelt ház! Bevógzem rövid fölszólalásomat (Halljuk!) és habár kijelentem, hogy az 1848-iki törvényben előirt censust a szabad királyi és ren­dezett tanácsú városokra a maga egész mérvében a mint jogosan azt értelmezni lehet, föntartani óhajtom; de mivel ismerem a tisztelt ház hangula­tát és tudom, hogy ezt elérni nem fogom : annál fogva megmentendő a megmenthetőt csaklakozom a 2-dik és 5-ik osztály tisztelt előadói Péchy Ta­más és Nagy György tisztelt képviselőtársaim által be­nyújtott azon különvéleményhez, mely a három lak­részt két lakrészre kívánja leszállítani és kérem a tisztelt házat: ne engedje a tisztelt ház, hogy teljesedjék az, hogy Magyarország 146 rendezett tanácsú és szabad királyi városa azon erkölcsi veszteségben részesül­jön, hogy a népképviseleten alakult törvényho­zás azon jogok egyikétől foszsza meg ezen városo­kat, melyekben az 1848-iki törvény jónak látta őket részesíteni; és miután tisztelt ház ez ország­nak ugy is elég sok mély és fájó sebei vannak, melyet a tisztelt kormány orvosolni nem fog, mely jólehet, más kormánynak van föntartva, vagy a melyet csak az idő fog megorvosolhatni: annálfogva kérem a tisztelt házat, ne keserítsük el a nemzetet; utóvégre részemről, — habár némileg segédkezet vagyok kénytelen nyújtani erre, mert elejteni va­gyok kénytelen az egy lakrészt, pártolom a külön­véleményt. (Élénk hosszas helyeslés hal felől.) Szapáry Gyula gróf, beíügymi­nister: Tisztelt ház! (Halljuk] Halljuk l) Engedje ínég a tisztelt ház, hogy az előrehaladt idő daczára is feleljek a tisztelt képviselő ur nyilatkozataira , különösen azért, hogy részben visszautasítsam elle­nem intézett kétségkívül erős vádjait, melyeket viszonzás nélkül nem hagyhatok. (Ugy vanl jobb felől. Halljuk) A tisztelt képviselő ur kétségbe vonta szavaim alaposságát, s hogy ezt tehesse, mindenekelőtt azon kezdé, hogy szavaimat tökéletesen tévesen idézte. Először is, én egy szávai sem mondtam egyik föl­szólalásom alkalmával sem azt, hogy azon gyakor­latot kívánom föntartani, melyet az 1848-iki tör­vények alapján, valamely központi választmány a törvénytől eltérő módon alkalmazott; de mondtam igenis azt, hogy az 1848-iki törvény által valóság­gal adott jogokat óhajtom föntartani. (Helyeslés jobb felől.) Méltóztassék megítélni, nincsen-e különb­ség e kettő közt? [Élénk helyeslés jobb felől.) Azt mondja a képviselő ur, hogy Gyula váro­sában van 2169 választó, a ki az 1848-iki tör­vény szerint házbirtok alapján be volt irva. Nem vonom kétségbe a város által kiállított bizonyít­vány hitelességét; de a mit kétségbe vonok, az: az, vajon azon házak az 1848-iki törvény értelmében csakugyan 315 frthyi értékűek voltak-e ? (Élénk he­lyeslés jobb felől. Ellenmondás bal felöl) és kétségbe vo­nom pedig ezt nem csak saját föltevésem alapján; hanem szintén hasonló hitelességgel biró hivatalos adatok folytán, melyek szerint Gyula városában nem, mint a tisztelt képviselő ur mondotta, 2169 ház van, mely 315 frtot ér; hanem sokkal kevesebb, a meny­nyiben ezen adatok szerint 315 forint adó alapján mindössze csak 500 ház van Gyula városában föl­véve. (Tetszés jobb felől) Az tehát, hogy ott 2000 ház íratott be mint olyan, a mely értékénél fogva választó képességet ad: nem bizonyítja egyszersmind azt, hogy illetéke­sen és jogosan íratott be. Az pedig, hogy valaki törvény szerint, vagy a törvény félremagyarázása alapján kapott választási jogot: nagy különséget tesz arra nézve, vajon az illető törvényes választási jog­gal birt-e, vagy sem? (Helyeslés jobb felől) A tisztelt képviselő ur egész átalánosságban azt mondotta, hogy 146 városban mindössze 50 ezer választó fosztatik meg ezen törvény alapján választási jogától. Igen sajnálom, hogy ezen nézetét nem oly hite­les adatokkal bizonyította be. mint előbbi állítását; mert mindaddig, míg ezt nem teszi: ezen állítását kénytelen vagyok kétségbevonni; mert mindössze 87.000 választó létezik házbirtok alapján: hogy pedig ebből 50.000-en fosztanának meg választói joguktól: nem tudom mivel fogja indokolhatni a tisztelt képviselő ur. Én igen fogok örülni, ha ezt be fogja bizonyítani. (Elénk helyeslés jobb felől.) Azt mondja továbbá a tisztelt képviselő ur, hogy a beíügyminister fosztja meg az ország ennyi választóját képviselő-választási jogától. Engedje meg a tisztelt képviselő ur. a beíügyminister nem foszt meg senkit semmiféle jogtól. A beíügyminister elő­terjesztést tesz a törvényhozásnak, s az fogja meg­alkotni a törvényt. A törvénynek pedig magát alá­vetni köteles a tisztelt képviselő ur is épen ugy : mint minden más polgára a hazának. (Elénk helyes­lés jobb felől.) Azt monda még a tisztelt képviselő ur, hogy a jelenlegi kormány, különösen pedig a jelenlegi beíügyminister nem képviseli méltán a nemzet igényeit. Meglehet, hogy ez a tisztelt kép­viselő ur fölfogása szerint így áll; én vele e te­kintetben vitatkozni nem fogok. Beismerem azt, hogy az országban mindenünnen fölmerülő nézetek­nek megfelelni igen-igen nehéz. Ezt nem is szándékom elérni, hanem e tekintetben határozzon a ház és az

Next

/
Oldalképek
Tartalom