Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-268

268. országos ülés Julius 9. 1814. » 30 3 bizottság szövegezése szerint fogadja el azért, mert az a földbirtokos-osztály javára van. Én, tisztelt ház, midőn egy törvényt elfogadok : azt nem osztályokra való tekintetből, hanem az ország, a haza érdeke szempontjából fogadom el. (Helyeslés bal felöl.) És midőn a közérdek azt kívánja, hogy a központi bizottság szövegezését el ne fogadjam : előre is kijelentem, hogy pártolom a kisebbség véleményét, (Helyeslés a balközépről) Az átalános vita alkalmával többen ez oldalon ülő képviselőtársaim közül azon nézetnek adtak kifejezést, hogy a tisztelt belügyminister ur által beterjesztett novellaris törvényjavaslat, melyet ez indokolás agy tüntet föl, mint javítását, kiegészítését és magyarázatát az 1848-iki választási törvénynek: legkevésbé sem felel meg az 1848-iki törvény szellemének. Nem felel meg már annyiból sem, hogy a választói jogosultságot a helyett, hogy kiterjesztené: még inkább szűkebb korlátok közé szorítja. Ezen nézetet, tisztelt ház, mi sem igazolja jobban, mint épen a jelenleg tárgyalás alatt lévő §. Á tisztelt belügyminister ur az 1848: V. törvényczikk 2-ik §-a a) pontjának ilyetén módosítását azzal indokolja, hogy a törvényhatóságok központi bizottságai, és az összeíró küldöttségek egymástól eltérő, és sokszor egymással ellenkező határozatokat hoztak. Megengedem, hogy ez ugy történt, és beismerem azt is, hogy ott. hol a törvény nem elég világos : a kétértelműség kikerülése tekintetéből, szükséges és kell is, hogy praecisirozíassék; de másrészről addiíj menni hajlandó nem vagyok, hogy az eljárási formának, — hogy ugy fejezzem ki magamat. — a chablonszerü egyöntetűségnek a lényeg áldoztassák föl. Már pedig, tisztelt ház, a belügyminister ur módositványa, ha az a központi bizottság szövegezése szerint elfogadtatnék : lényegében változtatná meg az 1848-ik V. törvény czikk 2-ik §-át. Sőt azt merem állítani, hogy, a tisztelt belügyminister ur javaslata szerint, a ház-censusnak mint qualificationak fölállítása, már magában véve fölösleges. Megmondom az okát, hogy miért? Mert a városi háztulajdonosoknak egy része, és pedig a nagyobb része megfosztatnék a választói jogtól, mivel hogy nem bir három lakrészü házzal; a másik kisebb része pedig, mely birna három lakrészszel: bir egyszersmind — kevés kivétellel — egyéb quaMcatioval is, mely annak a választói jogot megadja, s így- ház-eensusra szüksége nincs. Tehát a helügyministeri javaslat, — eltekintve attól, hogy sérelmes, — már magábanvéve illusorius, a mely nyerhet ugyan elméleti kifejezést a törvényben; de gyakorlati alkalmazásba sem jöhet, legalább nem oly mérvben, mint a hogyan a belügyminister ur bebizonyítani törekszik. (Helyeslés hal felől.) Paczolay tisztelt képviselőtársam azt állította, hogy az 1848-iki törvényhozásnak az volt intentioja. hogy a különböző qualificatiokat aequiparálja, kiegyenlítse. Én tagadom, tisztelt, ház, hogy az 1848-iki törvényhozásnak az lett volna intentioja'; mert akkor a 300 írt értékű ház-censust nem állapította volna meg, mert ezen census és egyéb census közt nagy a différentia; hanem, véleményem szerint, kellett, hogy az volt legyen intentioja, hogy a városi lakosság, mely egyfelől műveltségénél fogva leginkább van hivatva arra, hogy a közügyekbe befolyjon, másfelől pedig rendes adóján kivfil egyéb praestatiokkal is terhelve van: igazságosan részesüljön azon jog gyakorlatában, mely őt hivatásszerűen megilleti. (Helyeslés bal felől.) Schwarz Gyula tisztelt képviselőtársam igen helyesen jegyezte meg múltkori beszédében, hogy a ház-census alapján történendő választási qualifkatio kérdését leginkább meg lehetne határozni becslés utján. Én teljesen osztozom a tiszteli képviselő ur ezen nézetében, és még azt is elfogadom, hogy, a kik eddigelé ezen census alapján választók voltak, ezen jogukban ezutánra is meghagyassanak; mert én a választási jogot semmiféle czimen megszorítani nem akarom. De igenis ellenkezőleg minden esetben kiterjeszteni óhajtanám. Különben, ha már a kisebbségi, illetőleg különvélemény nem állana előttünk: én, tisztelt ház, hajlandó lennék indítványt tenni az iránt, hogy a szabad királyi és rendezett tanácsú városokban minden háztulajdonos egyszersmind választó legyen: (Helyeslés bal felől.) mert ez felel j meg az 1848-iki törvényhozás intentiojának, ez > felel meg az 1848-iki V. törvény czikk 2-ik szakasz I a) pontjának, és ez felel meg leginkább a haza közérdekének. így azonban pártolom a kisebbségi véleményt. (Helyeslés bal felöl.) Orbán Balázs báré: Tisztelt képviselőház! Az ujabb állambölcsészet a polgári elem fejlesztésére, erősítésére, kiemelésére igen nagy súlyt fektet, ez elem életképességében keresi és találja is az állam életbiztosításának főpostulatumát, s nem ok nélkül : mert a városok lakói a művelődési hajlam-, alkalom, sőt foglalkozásuknál fogva is kiválólag vannak az értelmi fejlődés- és tökéletesedésre hivatva, Ez elem nemcsak műveltségi (rftSaém a korszellem szabadelvű követelményeinek magaslatán állva, egyedül biztosítja az emberiséget a reactio és ultramontanismus azon cosmopolitikus áramlata ellen, mely Európa-szerte szövetkezett arra, hogy az emberi művelődés utaií eltorlaszolja, mely föladatául tűzte ki, hogy a népeket a középkor tömkelegébe a testi és lelki zsarnokság e sötét póklába beterelje. S csakis a szabadelvű fölvilágosodott polgári elem ellentálló szellemének a nemzeti értelmiség az erős phalanxának köszönhetjük, hogy az álszenteskedők veszélyes incselkedései a népeket le nem bilincselhették, és a visszahanyatlás lejtőjére nem téríthették. 46*