Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-268

358 268. orsíágos ülés Julius 5>. 1874. Eláll!) mely szerint a beadott módosítások közül csak egy van, melyhez hozzájárulhatok, s ez a Fabriczius képviselő uré; mert, uraim, ez a legmegegyezőbb azon állásponttal, melyet ezen szélső bal elfoglal. Értem a tiszta demokratia álláspontját. Méltóztatott fölhozni, hogy e kiváltságokat, melyek egyéneknél gyakorlatban voltak, nem lehet egyszerre megszüntetni. Ezen elv azonban ellenmondást tartarmaz, a mennyiben épen azon indokot a tisztelt túloldalon hallottam, melynek szüleménye ezen választói novella. Vajon megtartották-e azt, hogy jogfosztás ne történjék ezen törvényjavaslatban. Én ugy látom, hogy már a 3-ik §-nál sem tartották meg, midőn városi polgároknál a három lakosztályt akarják behozni, holott eddig voltak, kik egy lakosztály mellett is szavazhattak. Ebben tisztán jogfosztást látok. Hasonlót látok a 11. §-ban is. Már pedig ez,i miután egyéb vagyoni qualificatioval bir, a választásban résztvehet; most már absolute ki van rekesztve a 12. §-ban szintén, (Zaj. EiálU EMUI) tudniillik az ötödik pontban, a hol az mondatik, hogy az adóhátralékosok (Zaj. Szónok nem érthető.) többé választási joggal nem birnak, kik ezen jogfosztási indokból állapítják meg a régi kiváltság fönállását, nem jöttek-e magokkal ellenmondásba, midőn védelmezték ezen §-okat, melyek magokbanvéve jogfosztást tartalmaznak. Ezenkívül van egy jezsuita példabeszéd: a czél szentesíti az eszközt. Nem akarom ezen czélt elérni, a melyre eszköz legyen. A régi kiváltság föntartásával nem akarok az átalános szavazati joghoz közelebb jutni ily hidon, ily eszköz fölhasználásával; inkább azon alapról, melyet elfoglalok, lemondok, és inkább megszorítom, mintsem hogy ezt a törvényben tovább is föntartsuk; mert e két elv összeférhetetlen. Még egy indokot méltóztatott fölhozni; azt, hogy igenis óhajtandó lenne, hogy a nemesség képviselve legyen a törvényhozó-testületben; hiszen nem fogunk veszíteni semmit, hogy ha régi kiváltságok gyakorlatát beszüntetjük is; mert a magasabb nemesség, mint a törvényhozás másik faktora, a főrendiházban igen szép számmal képviselve van. Mondják, és ez szintén egyik hathatós érvül hozatott föl, miszerint az 1848-iki törvényhozásnak nem lehetett ezélja azon régi, kiváltságos osztályokat szavazatuktól megfosztani. Tisztelt ház! Minden törvény, mely kiváltságon alapszik, kizárja a haladás lehetőségét, s a haladás csakis akkor lehetséges, ha a kiváltságokból tabula rasat csinálunk. A ki haladni akar, szakítania kell a kiváltságokkal, privilégiumokkal. Avagy kérdem, tisztelt ház, hogy ha ezen az utón tovább haladunk, valamint most is ezen törvényjavaslatban méltóztatnak fölhozni, hogy az 1872-ig beirottak bírjanak szavazati joggal, sőt Simonyi képviselőtársunk még tovább megy s azt mondja, hogy mindazok birnak szavazati joggal azon időig, mig ezen törvényjavaslat törvénynyé válik; midőn azt méltóztatnak mondani, hogy ez csak novella s maholnap egy önálló választási törvényt fogunk alkotni: ismét ezen az utón fogunk-e haladni, és ismét meg fogjuk-e tartani a szavazók közt azokat, a kik ezen kiváltságok alapján írattak be? Hiszen akkor sohasem fogunk radicalis törvényt alkotni. Én ezen okoknál fogva, tisztelt ház, méltóztatnak látni, hogy nem nemzetiségi indok beszéltet engem, mert hiszen tudva van, hogy a románok közt igen szép számmal vannak képviselve a nemesek; de én inkább azoktól is elveszem a jogot, csakhogy az elvet megmenthessem, és azért Fabriczius módosiíványához járulok mindazon okoknál fogva, melyeket előadtam, ugy értvén a módositványt, hogy az eredeti 2. §. csakis ekképen szóljon: „Választói jog az 1848 előtt fönállott kiváltságokra jövőben nem alapítható", a többi kimarad. Elnök: Szólásra senki fölírva nem lévén: a 2. §. fölött a vitát bezártnak jelentem ki. Még az előadó urnák van szava. Szeniczey Ödön előddé : Tisztelt ház ! .... (Eláll) Elállók. Elnök : Mielőtt a kérdést szavazásra föltenném, föl fognak olvastatni a 2. §-hoz beadott módositványok és indítványok. Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa az Orbán Baláss, Gosmán János, Irányi Dániel, Fabriczius Károly, VidMczJcay József, Tisza Kálmán és Simonyi Ernő módositványait.) Elnök: Stanesku képviselő ur módositványa összeesik Fabriczius módositványával. Az első kérdés az lesz : méltóztatnak-e elfogadni a központi bizottság szövegezését; ezután kö vetkeznék Vidliczkay képviselő ur módositványa, mely csak egy szót kíván közbeszuratni. Erre következnék Tisza Kálmán képviselő ur módositványa, utána Simonyi Ernő, továbbá Irányi Dániel, Fabriczius Károly és végül Orbán Balázs módositványa. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: A kérdés föltételéhez csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a kérdések különben a házszabályok szerint vannak föltéve, melyek azt mondják, hogy az eredeti szerkezet után a hozzá legközelebb eső kérdés tétessék föl; Vidliczkay képviselő ur indítványát nem látom a szerkezettel ellentétben lévőnek, tehát nem kívánnám ugy tekinteni, mint a mely a szerkezet elfogadása esetében elesnék, hanem ezen módositvány iránt külön kellé megkérdezni a házat. Elnök: Én is igy fogom föl a kérdést. A kik tehát elfogadják a 2. §. szerkezetét a központibizottság szövegezése szerint: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik. Elletipróhátl) Méltóztassanak fölálíani azok, kik a szerkezetet változatlanul elfogad-