Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-268

268. országos ülés Julius 9. 1874. 351 ráztatott, és hogy alkalmaztatott; mert most, midőn a törvény huszonnégy év lefolyta után visszaható erővel másként magyaráztatik: nem tartotta körülményeink közt a hebyes politikával megegyezőnek a közbenjött gyakorlat figyelmen kívül hagyását; mert azt hitte, hogy a közbenjött tényekre és eseményekre bizonyos fokig figyelemmel kell lenni. Ez a tekintet, az alapja a központi bizottság szerkezetének. Én nem mondom, tisztelt ház, hogy ez teljesen kifogástalan; azt sem állítom, hogy e szempont föltétlen érvényű; sőt azt sem tagadom, hogy azoknál, kik a lefolyt években történt összeírások alatt jelentkeztek és visszautasítottak, vagy kitöröltettek: némi fájdalmas érzést foghat gerjeszteni. De, nézetem szerint, jogaik megcsorbításáról s egy igazságtalanságról nem panaszkodhatnak azok, a kik semmi jognak gyakorlásában nem voltak, s a kiket ily jog törvény szerint nem is illetett meg. Ki kell emelnem, hogy a központi bizottság által javasolt módnak az az előnye is van, hogy a kiváltság alapján fönmaradottaknak számát szűkebb körbe szorítja, határozottabban körülírja. Én őszintén megvallom, hogy az alkalmazásban nem egy kis nehézséget látok fölmerülni az esetre, ha azon indítvány, melyet tisztelt képviselőtársam benyújtott, elfogadtatik. Nem kis nehézséget látok arra, hogy a jelen törvényjavaslat mellett, midőn a választási jognak meghatározása a legfőbb fokban a curiára van bizva, az illető igazolhassa azt, hogy ő az 1848.előttikiváltságos osztályok valamelyikéhez tartozik. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy ez oly könnyen, oly egyszerűen, oly bonyolódás nélkül fogna menni, mint ment az eddigi összeirások alkalmával. És ha ezt döntő oknak nem tekinthetem is: mindenesetre egy törvény alkotásánál azon körülmény is sulylyal bir, hogy alkalmazása könnyebb és egyszerüebb. Ezen okok, tisztelt ház, azok, melyek engem arra birnak, hogy a központi bizottság szerkezetét fogadjam el: következetesen azon elvhez, melyet az 1848-iki törvény értelmezésére nézve fölállított. Lassanként megszünteti e kiváltságokra alapított szavazatjogot. Tekintetettel van a közbenjött gyakorlatra, s az azóta fölmerült viszonyokra, és nem igazolván sem a törvény helyes értelmét, sem a közbenjött tényeket és viszonyokat, e kényes és bonyolódott kérdést aránylag a legjobban oldja meg. Ez okból ajánlom a tisztelt háznak a központi bizottsági szerkezet elfogadását. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Csiky Sándor: Látom azt, hogy türelmét a tisztelt ház ebben a lankasztó időben, melyben úgyszólván, kényszerítve vagyunk egészségünk koczkáztatásával és minden egyéb foglalkozásunk háttérbe szorításával ezen törvényjavaslat tárgyalására, elvesztette. Éhez képest tehát nem akarom a tisztelt ház türelmét fárasztani, és nem akarom a végletekig húzni a tanácskozások folyamát; de méltóztassanak megengedni, hogy ily fontos kérdésnél, minő a szőnyegen lévő, lehetetlen, hogy akár egyik, akár másik képviselő megfeleljen hivatásának abban az esetben, ha ki nem jelenti érzelmét, nem tolmácsolja meggyőződését. E tekintetben tehát én is lehetőleg röviden bátor leszek véleményemet előadni. {Halljuk !) Kijelentem mindenekelőtt, hogy én ezen 2. §-t, ugy, a mint itt szövegezve van: nem találom igazságosnak és nem találom olyannak, mely megnyugvást, és a meggyőződésből kifolyó ragaszkodást hordna méhében az illetők részére. Nem tartom pedig igazságosnak azért, mert ha az volna benne kimondva, hogy azoknak, kik születés jog alapján ekkoráig gyakorolták e jogot : azoktól mind elvétetik, egyiknek sem adatik meg; hanem ezután csak azoknak adatik meg ezen szerintem, a társadalmi állásból kifolyó jognak gyakorlata, a kik census alapján érdemelték ki a választói jogot: ha így volna, akkor azt tartanám, hogy bár szigorú, de elv is foglaltatik benne, a mi szorosan demokratikus szempontból, semmi kiváltságot nem akar e hazában ismerni, és az aristokratikus és ebből kifolyó jogoknak maradványait is az élők sorából kitörölni törekszik; ha ez igy volna: akkor azt tartanám, hogy helyesen van. Hanem az a baj, hogy nem ugy van; hanem ugy, hogy a kik az 1848-iki törvény alapján egészen 1872-ig, — eddig az sem volt kimondva, hogy bezárólag vagy kizárólag 1872-ig, de ugy vettem észre, hogy Vidliczkay tisztelt képviselő ur módositványára a tisztelt ház hajlandó elfogadni, hogy bezárólag, következőleg ugy veszem föl, hogy a kik 1872-ig bezárólag gyakorolták vagy fölvéve voltak a választók sorában: — azok ezután is gyakorolhatják. De épen ebben foglaltatik a roppant igazságtalanság, mert méltóztatnak tudni, hogy e tekintetben az 1848-iki törvényeknek magyarázata, a hány törvényhatóság volt, annyifélekép gyakoroltatott. Egyik törvényhatóságban, például Hevesben ugy magyaráztatott, hogy a kik.20 éves korukat betöltötték és nemesek voltak: az 1848-iki törvény alapján a választók sorába fölvétettek ; míg a szomszédságban itt Pestmegyében már homlok-egyenest ellenkezőleg azt mondták, hogy csak azok vétettek föl a választók sorába nemességi czimen, a kik 1848-ban e jogot tényleg gyakorolták; a többinek pedig ezen jogot nem adták meg. És több megyék és választó-kerületek voltak, a melyek hasonlóan jártak el. így azoktól, kik oly megyében találtak lakni, a minő Pestmegye, el van véve a jog, hogy ezután gyakorolhassák; a kik pedig oly megyében laknak, mint Heves, azoknak megvan joguk. Hát mi igazság foglaltatik ebben? Az én fölfogásom szerint: semmi, tisztelt ház! és azért ezen törvényjavaslatot ugy, mint az fogalmazva van, el nem fogadom ; hanem az igazsággal