Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-268

268. országos ülés Julius 9. 1874. 349 Most tehát a fölött, hogy mi volna helyes magyarázat és mi helytelen: kár volna vitatkozni, hanem véget kell vetni a dolognak igazságos utón és módon. Irányi tisztelt képviselő ur indítványa véget vet a dolognak igazságosan annyiban, a mennyiben a jogosultakra terjeszti ki a szavazati jogot; de én szerintem, tekintve az 1848 óta történteket, túlságosan szigorúan. Én tehát azon czélból, hogy vége legyen jövőre annak, hogy valaki ily alapra jogosultságot fektethessen, de hogy egyszersmind ezen intézkedés igazságos legyen : azt óhajtom, hogy ezen 2. §-ból mindaz, mi a 3-ik sorban lévő „azonban" szó után jő, kihagyassék, és helyette az tétessék: hogy mindazok, kik igazolják, hogy az 1848: V. és az erdélyi 1848 : II. törvényczikkek értelmében 1872. évben magokat beíratni jogosulva voltak: a választói jog gyakorlatában saját személyökre nézve meghagyatnak. {Mozgás a jobb oldalon.) Azt kívánom még igen röviden megjegyezni, hogy talán azt fogják kérdezni: hogy vajon hogyan lehet ezt igazolni? De hát 1872-ben hogyan lehetett igazolni azt, hogy valaki 20 éves, és valaki jogosult a nemesi jog alapján ? Én azt hiszem: akkor is lehetett keresztlevéllel és leszármazással összekapcsolt régi nemesi conscriptioval; (Helyeslés.) a mint lehetett akkor: ugy lehet most is. Én tehát, mint olyat, mely hasonlókép véget vet a kérdésnek jövőre nézve, de mely ellentétben a szöveggel igazságos is: ajánlom módositványomat elfogadásra. (Helyeslés bal felöl.) Beöthy Algernon jegyző (olvassa a módositványi.) Módositvány a 2. §-hoz. Beadja Tisza Kálmán: „Kik igazolják, hogy az 1848 : V. és az erdélyi II. törvényczikkek értelmében 1872. évben magokat beíratni jogosulva voltak: a választói jog gyakorlatában saját személyökre nézve meghagyatnak. " Szilágyi Dezső : Tisztelt ház! Én a beadott indítványok közül egyikhez sem járulhatok. Én azt tartom, hogy az 1848. törvények kétféle magyarázatából eredő zavarnak legjobb gyógyszere és a kiváltságon alapuló választói jog megszüntetének legczélszerübb módja a központi bizottság szövegezésében található. Az első indítványhoz, melyet Irányi tisztelt képviselőtársam terjesztett elő : igen egyszerű okból nem járulhatok. Én ugyan azon meggyőződésben vagyok, hogy az 1848-iki törvény nem az osztály, hanem az egyének számára akarta megőrizni a választói jogot; de midőn 24 év lefolyta után egy törvényt visszaható erővel magyarázni kell: akkor, tisztelt ház, tekintetbe kell vennünk azt, hogy azon törvény sem 1848-ban, sem azóta egyetlenegy alkalommal sem magyaráztatott és alkalmaztatott ugy, a mint azt eredeti értelme és intentioja szerint magyarázni kellett volna. Ez az oka, . tisztelt ház! hogy bár elvileg én azon álláspontot helyesnek tartom ; de a jelen törvény meghozatalánál nemcsak ezt veszem tekintetbe. Figyelembe vészen jelesen azon körülményt is, hogy 24 év óta hibásan s következetlenül magyaráztatott e törvény, s másrészt számos tekintet indit arra, hogy ezen a régi jogra támaszkodó választói jog szabályozásánál a törvény meghozatala óta történt dolgok, az azóta közbejött joggyakorlat e politikai tények figyelmen kivül ne hagyassanak. Ennélfogva nem fogadhatom el ezen módositványt. A Gozmán tisztelt képviselőtársam által előterjesztett módositványi, mely a nemességnek, mint osztálynak jogát, jövőre is csorbítatlanul főn akarja tartani, mely szándék ezen oldalról egy más alkalommal is már nyilváníttatott: szintén nem fogadhatom el. Nem fogadhatom el, mert ellenkeznék az törvényhozásunk összes irányzatával és alapelveivel; és megvallom őszintén, hogy az előterjesztett alakban, ezen indítványban helyes conservativismust sem látok. Én ugy vagyok meggyőződve, hogy Magyarországon a magyar állam megszilárdulásának csak használni fog az: ha a nemesség társadalmi súlya és politikai befolyása meg lesz őrizve; de másrészt abban sem kétkedem, hogy ezen társadalmi súlyt és politikai befolyást a nemesség részére csak ugy őrizhetjük meg: ha a születéshez hozzájárulnak azon tényezők is, melyek nélkül a modern társadalomban senki befolyással állandóan nem bírhat. Legkevésbé őrzi meg a nemesség állását most már a születésre épített kiváltság. A földbirtok megőrzése, a hazafi kötelességek teljesítésében kifejtett buzgalom: a nemesség politikai s társadalmi állásának legerősebb alapja. Én örömmel nézem, ha ez irányban befolyása minél inkább megszilárdul; és óhajtom, hogy azon elem, mely a politikai tevékenységet azelőtt csaknem kizárólag tartá saját kezében : abból ezentúl is jelentékeny részt öleljen föl; de természetes befolyását ne csökkentse az, hogy bár egyéb tényezőkkel is rendelkezik, mégis a születési kiváltság alapján áll, s a mit a dolgok természetes rendje szerint mindenki szívesen megadna neki: ne látszassák azt, a többit bántó, s egy már nagyrészt elenyészett állapotok maradványa nevében igénybe venni. És mert ez indítvány a régi jogosultak csak azon részének használna, mely még oly kis társadalmi jelentősséggel sem birna, a minő e javaslatban a választói jogra megkívántatik: tartok tőle, hogy az nem hogy használna a régi jogosultak érdekeinek ; hanem csak gyűlöletessé tenné azt a kiváltságot, melyet születésen kivül semmi sem támogat. A harmadik indítvány ellenében, melyet Orbán Balázs tisztelt képviselőtársam benyújtott, nézetem szerint, mindazon kifogások állanak, melyek Gozmán