Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-267
267. országos ülés július 8. 1874. 335 ditani? (Helyeslés.) Ezt állítani csakugyan nagyon nehéz volna. És igy okuljunk a tapasztalásokon; mert azt, hogy most már egy egészen uj törvény alkotása lehető legyen: nem hiszem, hogy a képviselő ur is hinné, a ki épen maga oly annyira kimutatta a beterjesztett adatoknak oly hiányos voltát, hogy azoknak alapján egy egészen uj törvény alkotása lehetetlen. Nincs tehát más választás, mint megalkotni egy oly törvényt, a mely csak kiegészíti, megmagyarázza az 1848-iki törvényt; vagy pedig meghagyni az eddigi eljárást, melyet én a hazára nézve veszélyesnek tartok, s a mely mellett azt a tapasztalást, hogy az ellenzéknek nagyon használt volna, nem tettem. De ha még ez igy volna, maradna is : nagy bűnt követtem volna el, olyat, a mi, ugy látszik, hallatlan dolog. Az ellenzéknek, mint mondatott, és kérem megjegyezni, nem én mondom, az ellenzék legnagyobb részének vezére védelmére kel a kormány törvényjavaslatának, sőt a kormány és az ellenpárt irányában elismerést is fejez ki. Ugyan kérdem: nem emlékezik a tisztelt képviselő ur arra, — mert bogy ne tudná, az lehetetlen, — hogy például Angliában a Corn-bill-t, kik pártolták, és kik védettek meg, kik szavaztak elismerést az ellenpárthoz tartozó kormánynak? Nem-e a whig-ek, sőt a radicalok fejei lord Russel és Cohden. De jöjjünk közelebb tárgyunkhoz, szóljunk a választási törvényjavaslatról. Hát az első nagy reform bill-t a felsőházban ki vitte keresztül ? meggyőződvén, hogy az országnak szüksége van reá? Nem-e lord Wellington, az ellenpárt feje? Jöjjünk még közelebb. Hát a legközelebbi reform-bill-lel, mi történt? Igaz, a conservativ ellenzék megbuktatta a vvhig párti szabadelvű kormány javaslatát. Megbuktatta pedig azért, mert az ellenpárté volt. De méltóztassanak elolvasni az Ítéletet, melyet ez eljárásról minden igazságos publicista mondott. És azután a szabadelvű, a radicalis párt mivel felelt erre? Azzal, hogy midőn az őt megbuktatott pártnak kormánya azon elveket, melyeket mint ellenzék leszavazott, javaslatba hozta: mint hazafihoz és férfihez illik, mellé állott, és törvényerőre emelni segítette. (Élénk helyeslés.) Igaz, uraim, az egyik egy exclusiv párt-eljárás, a másik annál magasabb: az hazafias eljárás. (Élénk tetszés.) Én részemről tehát, mert én is nem exclusiv párt-eljárásból, de hazafiságtól kívánok kiindulni: a jelen körülmények közt meg lévén győzővé, hogy a hazának e törvényre szüksége van, és nagy veszély volna még egy választást a régi mód szerint keresztülélni: igenis a törvényjavaslat czimét, mely annak irányát kijelöli, elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a törvényjavaslat czimét? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa az 1-ső szakaszt.) Majoros István: Tisztelt ház! {Halljuk!) Komolyan, higgadtan és röviden akarok szólani. Hangosan nem birok beszélni, méltóztassanak tehát csendben lenni: akkor hamarább készen leszek, különben kénytelen leszek megállani, valahányszor zaj lesz. (Halljuk!) Tisztelt ház! A szőnyegen forgó törvénjjavaslatra, tudniillik a választási törvényre, melylyei a mostam úgynevezett rósz, hibás törvényt javítani akarják: átalánosságban is kívántam volna fölszólalni; de ezt elmulasztván, ide hagytam fölszólalásonmt, miután álláspontomnál fogva azon helyzetben vagyok, hogy az 1-ső §-nál kell előadnom észrevételeimet. Az átalános és titkos szavazás volna a legelső óhajtásom ezen törvényjavaslatnál, különösen, hogy ezen §. kimondaná, hogy kifogástalanul minden polgárára e hazának, ki büntetés alatt nem áll, szóval mind azokra, kik a §-ban választási joggal fölruházva lennének, nemi különbség nélkül mondassék ki a szavazási képesség. Ezen álláspontból, tisztelt ház, röviden leszek ecsetelendő, elvbarátaim által javaslatba hozott átalános szavazati jognak alkotására nézve, hogy óhajtom, miszerint az emberiség azon része, a mely felét képezi az összesnek és a társadalmi terheket, nehézségeket és mindazokat, melyek az állam föntartására szükségesek, a másik féllel közösen viseli: a jogból ki ne zárassanak. Ez lenne az én főóhajtásom, és kérem a tisztelt házat, méltóztassék figyelembe venni, hogy ha már az átalános szavazati jog fájdalom, ki nem vihető, és mely még úgynevezett ellenzéki társaim által is elleneztetik, a fölállított census miatt, a mely a lehető legigazságtalanabbul van fölosztva. Ezekre nézve az egyes §-oknál, a részleteknél elő fogom adni nézeteimet. Most csak azt kívánnám jelezni, hogy miután a minister ur által beadott törvényjavaslatban itt ezen §-náí eredetileg emliíés nem tétetett arról, hogy a nők ki legyenek zárva a választási jogból: a központi bizottság, — nem tudom milyen incidensből jónak látta beszőni, őket világosan kivenni ezen szavakkal, hogy „a nőket kivéve" adatik meg a választási jog azoknak, kik a 20-dik évet betöltötték. Én azt tartom, tisztelt ház, hogy a központi bizottság nincs jogosítva beszőni olyanokat, mik az osztályban nem is tárgyaltattak; (Helyeslés a szélső hal oldalon.) s annál kevésbé lett utasításba adva a központi bizottságba választott előadóknak. Én, annálfogva azt mondom, hogy ez töröltessék; sőt nemcsak, hogy töröltessék, hanem gyönge szavam által annak helyébe egy indokolandó módosítást ajánlanék a tisztelt háznak elfogadás végett, (Halljukl) Tisztelt ház! Atalánosan csak azt jegyzem meg, hogy ezen törvényjavaslat a választási jogot a
