Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-266
266. országos ülés jiüias 7. 1874. 313 hanem az 1848-iki törvény rectificatioja. Ha ezzel a tisztelt képviselő ur azt akarta mondani, hogy ezen törvényjavaslat nagy fontossággal nem bir: akkor e tekintetben véleményéhez nem járulhatok. Megczáfolja őt azon tény, hogy hetek óta dolgozik az országgyűlés osztályai- és conferentiákban ezen törvényjavaslat fölött, és hogy már hatod napja annak, hogy tart az átalános tárgyalás. Ezek mindenesetre oly jelenségek, melyek, ha egyebet nem, legalább azt mutatják, hogy ez igen nagyfontosságú dolog: tehát érdemes mellette bárkinek is sikra szállni. {Ugy van! a szélső hal oldalon) Azt is mondotta a tisztelt belügyminister ur, hogy ő nem ismerheti el a mi részünkről fölemiitett azon vádat, hogy ezen törvényjavaslatban jogoknak megszorítása foglaltatik. Nem bocsátkozott a tisztelt belügyminister ur azon érvek ezáfoíatába, melyeket e tekintetben fölhoztunk, egyedül az adatokra hivatkozott , azt mondván : hogy az adatok kétségtelenné teszik azt, hogy a szavazók száma ezen törvény következtében szaporodni fog. Én már bátor voltam első fölszólamlásom alkalmával megemlíteni, mennyi súlyt fektethetünk ezen adatokra. A tisztelt belügyminister ur méltóztatott ép imént azon észrevételt tenni az adatokra vonatkozólag általam mondottakra, hogy csak köszönettel tartozik azért, hogy fölvilágosítottam némely körülményeket, melyekre ezen adatok vonatkoznak. Én azt hiszem, hogy e kijelentéssel legkevésbé sem méltóztatott meggyöngíteni azon állításomat, hogy helytelen volt a tisztelt minister ur által benyújtott egyik kimutatásból vont azon következtetés, hogy a jelen törvény következtében meg fog kettőztetni a szavazok száma; mert kimutattam már akkor, és jelenleg nem akarom ismételni, hogy épen ellenkezőleg áll a dolog: meg fog feleztetni a szavazók száma némely kathegoriának. Kerkapoly képviselő ur azt mondta, vonatkozólag a 97., 98. és 99. §§-okra, melyekről én bátor voltam azt állítani, hogy azok a közjogi ellenzék ellen vannak irányozva, hogy nem az ellenzék, hanem a nemzetiségek ellen vannak irányozva. (Fölhiáltások jobb felől: Nem mondotta!) Meglehet, hogy nem értettem jól, hanem megvallom, ugy értettem; de hogy a belügyminister ur ezt első fölszólalásában ekként jelentette ki, a mire igen sokan reflectáltak is a nemzetiségi képviselők közül: azt már jól értettem. Szapáry Gyula gróf (közbeszól: Nem mondottam; tessék a naplót megnézni! Mocsáry Lajos: Magam is ugy hiszem, hogy nem ugy áll a dolog; hanem abban, hogy itt a házban és azon kívül is, azzal akartak népszerűséget szerezni ezen intézkedésnek, hogy a nemzetiségi agitátorok ellen van intézve, megvallom, egy kis ürügyet és finom taktikát látok arra, hogy annál könnyebben KÉPT. H. SAPLÓ. IS".. XI. KÖTET. elnyelessék a keserű falat, (Helyeslés szélső bal felől.) és kijelentem, hogy ha volt is a kormánynak azon szándéka, hogy az által a nemzetiségekre gyakoroljon nyomást: egy kis mellékes accidentiát is várt tőle, s ez az, hogy egyúttal a közjogi ellenzék is elhallgattassék; (Helyeslés a szélső bal felől.) mert nagyon jól tudja, hogy azok közé, kik nem viseltetnek valami különös szeretettel az 1867-iki alkotmány iránt, a kiket rá lehet vonni azon rámára, hogy gyülöltséget akarnak kelteni az alkotmány iránt, mi tartozunk. Merítsenek abból megnyugvást a nemzetiségi képviselőtársaink, hogy nemcsak elíenök, hanem ellenünk is vannak ama §§-ok irányozva. (Zaj a szélső bal oldalon.) Az átalános szavazat ellen többen méltóztattak észrevételt tenni; megérintette azt Kerkapoly képviselő ur is; de azt hiszem, ép oly kevésbé sikerült neki megdönteni azon állításomat, hogy az átalános szavazatjog jogegyenlőség, azon alkotmányos axiómának, hogy semmit rólunk nélkülünk, egyenes kifolyása, a mint nem sikerült ezt megdöntenie Debreczen város tisztelt képviselőjének sem. A tisztelt képviselő ur azt mondta többek közt az átalános szavazati jogra vonatkozólag: „ki kell jelentenem, úgymond, hogy én a választási jogosultságot átalános, mindenkivel veleszületett emberi vagy természeti jognak nem tartom". Minő jog a választási jog? olyan, a mit nem is lehet másnak, mint államban gyakorolni; tehát ez nem a természeti állapot kifolyása, a melyben nem gyakorolható, hanem az államban élés kifolyása. Én azt hiszem, tisztelt ház, hogy ezen argumeníaíio nagyon messze megy; mert ha csak a természeti állapotban, azaz csak oly állapotban, midőn őseink még az erdőkben barangoltak, lehetett természeti jogokat gyakorolni : akkor az államban nem kellene respectálni semmiféle természeti jogot. A képviselő ur többi argumentumára, melyet az átalános szavazatjogra vonatkozólag előadott, megfelelt különösen Simonyi Ernő tisztelt barátom: én azokra tovább kiterjeszkedni nem akarok. Még csak Scíwarz Gyula képviselő urnák legyen szabad egyet megjegyeznem. A tisztelt képviselő ur ugyanis kijelentette most is, mint korábban, hogy ellenzi az átalános szavazati jogot, és hogy értelmi qualificatiohoz akarja kötni: meg akarja a szavazati jogot adni mindazoknak, a kik irni és olvasni tudnak; ennélfogva én azt hiszem, hogy nem vagyunk egymástól nagy távolságra tisztelt barátommal. Ha ő megadja mindazoknak a szavazati jogot, a kik írni és olvasni tudnak: akkor azt hiszem, Magyarország összes népességének legalább fele már fölruháztatik a joggal, és ez már nagy előmenetel az átalános szavazatjog felé, és a mily mérvben fog előhaladni a közművelődés: nagyon természetesen, azon mérvben fogunk közeledni az 40