Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-266

266. országos ülés jiüias 7. 1874. 313 hanem az 1848-iki törvény rectificatioja. Ha ezzel a tisztelt képviselő ur azt akarta mondani, hogy ezen törvényjavaslat nagy fontossággal nem bir: akkor e tekintetben véleményéhez nem járulhatok. Megczáfolja őt azon tény, hogy hetek óta dolgozik az országgyűlés osztályai- és conferentiákban ezen törvényjavaslat fölött, és hogy már hatod napja annak, hogy tart az átalános tárgyalás. Ezek min­denesetre oly jelenségek, melyek, ha egyebet nem, legalább azt mutatják, hogy ez igen nagyfontos­ságú dolog: tehát érdemes mellette bárkinek is sikra szállni. {Ugy van! a szélső hal oldalon) Azt is mondotta a tisztelt belügyminister ur, hogy ő nem ismerheti el a mi részünkről fölemiitett azon vádat, hogy ezen törvényjavaslatban jogoknak megszorítása foglaltatik. Nem bocsátkozott a tisztelt belügyminister ur azon érvek ezáfoíatába, melyeket e tekintetben fölhoztunk, egyedül az adatokra hivat­kozott , azt mondván : hogy az adatok kétségtelenné teszik azt, hogy a szavazók száma ezen törvény következtében szaporodni fog. Én már bátor voltam első fölszólamlásom alkal­mával megemlíteni, mennyi súlyt fektethetünk ezen adatokra. A tisztelt belügyminister ur méltóztatott ép imént azon észrevételt tenni az adatokra vonatko­zólag általam mondottakra, hogy csak köszönettel tartozik azért, hogy fölvilágosítottam némely körül­ményeket, melyekre ezen adatok vonatkoznak. Én azt hiszem, hogy e kijelentéssel legkevésbé sem méltóztatott meggyöngíteni azon állításomat, hogy helytelen volt a tisztelt minister ur által benyújtott egyik kimutatásból vont azon következtetés, hogy a jelen törvény következtében meg fog kettőztetni a szavazok száma; mert kimutattam már akkor, és jelenleg nem akarom ismételni, hogy épen ellenke­zőleg áll a dolog: meg fog feleztetni a szavazók száma némely kathegoriának. Kerkapoly képviselő ur azt mondta, vonatkozó­lag a 97., 98. és 99. §§-okra, melyekről én bátor voltam azt állítani, hogy azok a közjogi ellenzék ellen vannak irányozva, hogy nem az ellenzék, ha­nem a nemzetiségek ellen vannak irányozva. (Föl­hiáltások jobb felől: Nem mondotta!) Meglehet, hogy nem értettem jól, hanem megvallom, ugy értettem; de hogy a belügyminister ur ezt első fölszólalásában ekként jelentette ki, a mire igen sokan reflectáltak is a nemzetiségi képviselők közül: azt már jól értettem. Szapáry Gyula gróf (közbeszól: Nem mondottam; tessék a naplót megnézni! Mocsáry Lajos: Magam is ugy hiszem, hogy nem ugy áll a dolog; hanem abban, hogy itt a házban és azon kívül is, azzal akartak népszerűséget szerezni ezen intézkedésnek, hogy a nemzetiségi agitá­torok ellen van intézve, megvallom, egy kis ürügyet és finom taktikát látok arra, hogy annál könnyebben KÉPT. H. SAPLÓ. IS".. XI. KÖTET. elnyelessék a keserű falat, (Helyeslés szélső bal felől.) és kijelentem, hogy ha volt is a kormánynak azon szándéka, hogy az által a nemzetiségekre gyakoroljon nyomást: egy kis mellékes accidentiát is várt tőle, s ez az, hogy egyúttal a közjogi ellenzék is elhall­gattassék; (Helyeslés a szélső bal felől.) mert nagyon jól tudja, hogy azok közé, kik nem viseltetnek valami különös szeretettel az 1867-iki alkotmány iránt, a kiket rá lehet vonni azon rámára, hogy gyülöltséget akarnak kelteni az alkotmány iránt, mi tartozunk. Merítsenek abból megnyugvást a nemzeti­ségi képviselőtársaink, hogy nemcsak elíenök, hanem ellenünk is vannak ama §§-ok irányozva. (Zaj a szélső bal oldalon.) Az átalános szavazat ellen többen méltóztattak észrevételt tenni; megérintette azt Kerkapoly kép­viselő ur is; de azt hiszem, ép oly kevésbé sikerült neki megdönteni azon állításomat, hogy az átalános szavazatjog jogegyenlőség, azon alkotmányos axió­mának, hogy semmit rólunk nélkülünk, egyenes kifolyása, a mint nem sikerült ezt megdöntenie Debreczen város tisztelt képviselőjének sem. A tisz­telt képviselő ur azt mondta többek közt az átalános szavazati jogra vonatkozólag: „ki kell jelentenem, úgymond, hogy én a választási jogosultságot átalános, mindenkivel veleszületett emberi vagy természeti jognak nem tartom". Minő jog a választási jog? olyan, a mit nem is lehet másnak, mint államban gyakorolni; tehát ez nem a természeti állapot kifolyása, a melyben nem gyakorolható, hanem az államban élés kifolyása. Én azt hiszem, tisztelt ház, hogy ezen argu­meníaíio nagyon messze megy; mert ha csak a ter­mészeti állapotban, azaz csak oly állapotban, midőn őseink még az erdőkben barangoltak, lehetett ter­mészeti jogokat gyakorolni : akkor az államban nem kellene respectálni semmiféle természeti jogot. A képviselő ur többi argumentumára, melyet az átalános szavazatjogra vonatkozólag előadott, megfelelt különösen Simonyi Ernő tisztelt barátom: én azokra tovább kiterjeszkedni nem akarok. Még csak Scíwarz Gyula képviselő urnák legyen szabad egyet megjegyeznem. A tisztelt képviselő ur ugyanis kijelentette most is, mint korábban, hogy ellenzi az átalános szavazati jogot, és hogy értelmi qualificatiohoz akarja kötni: meg akarja a szavazati jogot adni mindazoknak, a kik irni és olvasni tudnak; ennélfogva én azt hiszem, hogy nem vagyunk egymástól nagy távol­ságra tisztelt barátommal. Ha ő megadja mindazoknak a szavazati jogot, a kik írni és olvasni tudnak: akkor azt hiszem, Magyarország összes népességének legalább fele már fölruháztatik a joggal, és ez már nagy előmenetel az átalános szavazatjog felé, és a mily mérvben fog előhaladni a közművelődés: nagyon természetesen, azon mérvben fogunk közeledni az 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom