Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-265

280 265. országos ülés Julius 6. 1874, Igaz, hogy addig, mig a törvényhozás azon nem változtat, a mostani állapot fönmarad. De ha nem is a képviselők számának megállapítása: min­denesetre a választó-kerületek uj beosztása most is ki­látásban áll. Megígérte egyfelől a helügyminister ur, hogy ezen irányban a legközelebbi ülésszak kezde­tén törvényjavaslatot fog a tisztelt ház elébe ter­jeszteni, és hogy annak szerkesztésénél ezen tör­vényjavaslat szerint összeirt választók számát is irányadó alapul fogja fölhasználni; másfelől maga a központi bizottság is indítványozza a tisztelt kor­mánynak kötelességévé tétetni ilyen törvényjavaslat előterjesztését; és minthogy ez határozottan kívánja azt, hogy az ezen törvény szerint készült első ál­landó választói lajstrom alapján történjék: csak szánt-szándékos szembehunyás volna nem látni azt, hogy ezen törvényjavaslat egyszersmind arra is van hivatva, hogy ha nem is a képviselők száma; de mindenesetre a választási kerületek ujabb meghatá­rozására a kívánt adatokat előkészítse. Magában véve ezen czél ellen nekem nincs ki­fogásom. Mert eltekintve az itt kérdésbe jöhető tör­vények természetétől, nincs okom azt hátráltatni akarni. Igaz, hogy az arány változni fog, kiváltképen Er­délyben, melyet oly annyira hangsúlyoznak; de ha az uj beosztás a jog- és reál- viszonyok alapján igazságos módon történik: nincs a miért annak ag­gálylyal elébe nézzek. De nincs bizalmam abban, hogy ezen törvényjavaslat szerint készült adatok alapján ilyen beosztás bekövetkezzék, és ez azon okok egyike, hogy miért nem fogadhatom magam is el ezen tör­vén yjavaslatot tartalmánál fogva sem. Nem szándé­kozom, tisztelt ház! a választói jog kiosztása külön­böző módjai és azoknak helyes vagy helytelenségét bővebben fejtegetni; de egyet mégis bátor vagyok megjegyezni. A ki csak igazság szeretetével tanács­kozik: nem tehet egyebet, mint az átalános szava­zati jogot pártolni; de ki egyebet is tekintetbe vesz : az nem hunyhatja be szemét az elől, hogy eddig­elé legalább mindenütt még nem bizonyult be az áta­lános szavazatjog mint az államnak háborítatlan haladását, és főleg a szabadságot biztosító eszköz­nek, és hogy annak be fog-e bizonyulni Magyaror­szágon: abban mindaddig legalább kételkedni lehet, mig az egyenjogúság ellenére egyes személyek a vi­szonyoknál fogva 100 szavazatot, adhatnak mig szom­szédja egyet. De másfelől nem is tartom helyes­nek a törvényjavaslat eljárását sem; mert a tör­vényjavaslat indítványozza a személyes kiváltságnál fogva választói joggal fölruházva volt honpolgárok­nak ebbeli jogát, és pedig nemcsak azokét, kik 1848-ban azzal éltek, hanem azokét is, kik az 1848-iki éven innen egész 1872-ig ugyanazon személyes kiváltságnál fogva valami utón és módon valamely választó- lajstromba beírattak. Igazoltatik «zen eljárás azon, az 1848-iki törvényhozás által | fölállított elvvel, miszerint azt, ki politikai joggal élt. utóbb attól megfosztani nem kell; de eltekintve attól: hogy vajon lehet-e ezen elvet 1848-iki éven tul is alkalmazni, a törvényjavaslat nem marad kö­vetkezetes ezen elv irányában; mert indítványoz a fönálló törvények illető szakaszain oly magyarázá­sokat, melyek számos nem-nemes honpolgárokat, kik eddig választói joggal éltek: attól ismét megfosztanak, a nélkül, hogy helyzetök, tehát a jogosultság alapja változott volna; másfelől föntartja a census külön­féleségét is, sőt még szaporítja, és igy kettős irány­ban nem szerezhet megnyugtató alapokat, a mennyi­ben tudniillik egy helyütt a választóknak már úgy­is nagy számát minden igaz ok nélkül szaporítja, és más helyütt a választóknak máris csekély számát megint minden igaz ok nélkül leszállítja. De sőt al­kalmat is nyújthat egész néposztályok választási jogának tökéletes kijátszására azon esetben, ha a különböző census alapján összeirt választók, kik eddigelé külön választó-kerületekben gyakorolták választói jogukat: egy választói kerületben összesí­tetnek. Ezek mind oly körülmények, és mind oly es­hetőségek, melyek, bármi őszinték és bármi jóaka­ratnak voltak is, az e tekintetben előhozott biztosi­tások : már a személyek változhatásánál fogva is képesek a kisebbségre, és ezek közt a nemzetisé­gekre is aggasztólag hatni. Második oka annak, hogy miért nem fogadha­tom el a törvényjavaslatot tartalmánál fogva: vonat­kozik az indítványba hozott szavazási módra. Ha csak a magam természetét és hajlamát tartanám szemem előtt: aggodalom és habozás nélkül a nyil­vános szavazást pártolnám; de meg lévén győződve arról, hogy egy választási törvény csak akkor bír­hat jótékony hatálylyal, ha a fönálló viszonyokhoz igazságosan van mérve: mindaddig, a mig a kisebb­ségek és ezek közt a nemzetiségek is meg nem győ­ződnek arról, hogy a pártérdek nem uralkodik min­denek fölött: addig azok véleményét vagyok kény­telen pártolni, a kik, ha nem is átalánosan kíván­ják előszabni a titkos szavazást, mégis lehetségessé akarják tenni ott, a hol kérik a titkos szavazással való élhetést. Nem fogadhatom el továbbá a törvényjavasla­tot tartalmánál fogva azon §-ai miatt sem, melyek a nyelvre vonatkoznak. Tisztelt ház! Már egyszer volt szerencsém az iránt nézetemet a tisztelt ház előtt kifejteni, hogy azon országos hatóságok és intézmények kezelését kivéve, melyek hatásköre az egész országra kiterjed: én ezen nyelvi kizárólagos­ságot nem tartom sem igazságosnak, sem czélszerü­nek. Azért nem is kívánom ez alkalommal ezen esz­mét bővebben fejtegetni; de egyet mégis meg aka­rok jegyezni, és ez az, hogy itt megszorittatik az egyes honpolgároknak egyik mindenesetre termesze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom