Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-265

280 265. országos ülés Julius 6. 1874, Igaz, hogy addig, mig a törvényhozás azon nem változtat, a mostani állapot fönmarad. De ha nem is a képviselők számának megállapítása: mindenesetre a választó-kerületek uj beosztása most is kilátásban áll. Megígérte egyfelől a helügyminister ur, hogy ezen irányban a legközelebbi ülésszak kezdetén törvényjavaslatot fog a tisztelt ház elébe terjeszteni, és hogy annak szerkesztésénél ezen törvényjavaslat szerint összeirt választók számát is irányadó alapul fogja fölhasználni; másfelől maga a központi bizottság is indítványozza a tisztelt kormánynak kötelességévé tétetni ilyen törvényjavaslat előterjesztését; és minthogy ez határozottan kívánja azt, hogy az ezen törvény szerint készült első állandó választói lajstrom alapján történjék: csak szánt-szándékos szembehunyás volna nem látni azt, hogy ezen törvényjavaslat egyszersmind arra is van hivatva, hogy ha nem is a képviselők száma; de mindenesetre a választási kerületek ujabb meghatározására a kívánt adatokat előkészítse. Magában véve ezen czél ellen nekem nincs kifogásom. Mert eltekintve az itt kérdésbe jöhető törvények természetétől, nincs okom azt hátráltatni akarni. Igaz, hogy az arány változni fog, kiváltképen Erdélyben, melyet oly annyira hangsúlyoznak; de ha az uj beosztás a jog- és reál- viszonyok alapján igazságos módon történik: nincs a miért annak aggálylyal elébe nézzek. De nincs bizalmam abban, hogy ezen törvényjavaslat szerint készült adatok alapján ilyen beosztás bekövetkezzék, és ez azon okok egyike, hogy miért nem fogadhatom magam is el ezen törvén yjavaslatot tartalmánál fogva sem. Nem szándékozom, tisztelt ház! a választói jog kiosztása különböző módjai és azoknak helyes vagy helytelenségét bővebben fejtegetni; de egyet mégis bátor vagyok megjegyezni. A ki csak igazság szeretetével tanácskozik: nem tehet egyebet, mint az átalános szavazati jogot pártolni; de ki egyebet is tekintetbe vesz : az nem hunyhatja be szemét az elől, hogy eddigelé legalább mindenütt még nem bizonyult be az átalános szavazatjog mint az államnak háborítatlan haladását, és főleg a szabadságot biztosító eszköznek, és hogy annak be fog-e bizonyulni Magyarországon: abban mindaddig legalább kételkedni lehet, mig az egyenjogúság ellenére egyes személyek a viszonyoknál fogva 100 szavazatot, adhatnak mig szomszédja egyet. De másfelől nem is tartom helyesnek a törvényjavaslat eljárását sem; mert a törvényjavaslat indítványozza a személyes kiváltságnál fogva választói joggal fölruházva volt honpolgároknak ebbeli jogát, és pedig nemcsak azokét, kik 1848-ban azzal éltek, hanem azokét is, kik az 1848-iki éven innen egész 1872-ig ugyanazon személyes kiváltságnál fogva valami utón és módon valamely választó- lajstromba beírattak. Igazoltatik «zen eljárás azon, az 1848-iki törvényhozás által | fölállított elvvel, miszerint azt, ki politikai joggal élt. utóbb attól megfosztani nem kell; de eltekintve attól: hogy vajon lehet-e ezen elvet 1848-iki éven tul is alkalmazni, a törvényjavaslat nem marad következetes ezen elv irányában; mert indítványoz a fönálló törvények illető szakaszain oly magyarázásokat, melyek számos nem-nemes honpolgárokat, kik eddig választói joggal éltek: attól ismét megfosztanak, a nélkül, hogy helyzetök, tehát a jogosultság alapja változott volna; másfelől föntartja a census különféleségét is, sőt még szaporítja, és igy kettős irányban nem szerezhet megnyugtató alapokat, a mennyiben tudniillik egy helyütt a választóknak már úgyis nagy számát minden igaz ok nélkül szaporítja, és más helyütt a választóknak máris csekély számát megint minden igaz ok nélkül leszállítja. De sőt alkalmat is nyújthat egész néposztályok választási jogának tökéletes kijátszására azon esetben, ha a különböző census alapján összeirt választók, kik eddigelé külön választó-kerületekben gyakorolták választói jogukat: egy választói kerületben összesítetnek. Ezek mind oly körülmények, és mind oly eshetőségek, melyek, bármi őszinték és bármi jóakaratnak voltak is, az e tekintetben előhozott biztositások : már a személyek változhatásánál fogva is képesek a kisebbségre, és ezek közt a nemzetiségekre is aggasztólag hatni. Második oka annak, hogy miért nem fogadhatom el a törvényjavaslatot tartalmánál fogva: vonatkozik az indítványba hozott szavazási módra. Ha csak a magam természetét és hajlamát tartanám szemem előtt: aggodalom és habozás nélkül a nyilvános szavazást pártolnám; de meg lévén győződve arról, hogy egy választási törvény csak akkor bírhat jótékony hatálylyal, ha a fönálló viszonyokhoz igazságosan van mérve: mindaddig, a mig a kisebbségek és ezek közt a nemzetiségek is meg nem győződnek arról, hogy a pártérdek nem uralkodik mindenek fölött: addig azok véleményét vagyok kénytelen pártolni, a kik, ha nem is átalánosan kívánják előszabni a titkos szavazást, mégis lehetségessé akarják tenni ott, a hol kérik a titkos szavazással való élhetést. Nem fogadhatom el továbbá a törvényjavaslatot tartalmánál fogva azon §-ai miatt sem, melyek a nyelvre vonatkoznak. Tisztelt ház! Már egyszer volt szerencsém az iránt nézetemet a tisztelt ház előtt kifejteni, hogy azon országos hatóságok és intézmények kezelését kivéve, melyek hatásköre az egész országra kiterjed: én ezen nyelvi kizárólagosságot nem tartom sem igazságosnak, sem czélszerünek. Azért nem is kívánom ez alkalommal ezen eszmét bővebben fejtegetni; de egyet mégis meg akarok jegyezni, és ez az, hogy itt megszorittatik az egyes honpolgároknak egyik mindenesetre termesze-