Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-265

274 265. országos ülés Julius 6. 1874. Arra, hogy ez megmagyaráztassék, nem volt szükség. A mire nagy szükség volt és van, a mire nézetem szerint, sokkal nagyobb szükség van, mint ezen törvény megalkotására, melyre Debreczen vá­ros képviselője oly nagy súlyt fektet, hogy a jövő választások előtt meghozatni és életbeléptetni kí­vánja : én is kívánom, hogy alkottassék meg a törvény, nincs ellene kifogásom; de oly lényeges javítást ezen törvény által elérni nem látok — mondom a mire nézetem szerint mindenek fölött szükség van : ez az, hogy bármilyen legyen is ez a tör­vény, hogy az megtartassák; ez a fődolog. Lehet az 1848. törvény mellett, ugy, a mint az van, minden betüváltoztatás nélkül is, egy független és a haza népe többségének kifejezését tolmácsoló kép­viselőházat megválasztani: csak azon törvény tartas­sék meg. Ha pedig a törvény meg nem tartatik, mint a hogy meg nem tartatott, különösen az utolsó választások alatt, — bár az előbbiek alatt sem tar­tatott meg, — de különösen ez utóbbi választások alatt nem tartották meg: akkor hiábavaló minden törvény, mert tulajdonképen törvény nem is volt, hanem minden j választó-kerület részére külön tör­vényt octroyáltak, a mint a helyi viszonyok megkí­vánták. Ily körülmények közt hiába fáradozik a törvényhozás törvény alkotásával, s én azt hiszem, Debreczen város tisztelt képviselője nagyobb szol­gálatot tenne az ügynek, hogy ha ezen törvényen elkövetett visszaéléseket és sértéseket ostorozta volna oly erővel és erélyességgel, mint a minővel küzdött azért, hogy uj törvény alkottassék, a mely azután, hogy megtartatik-e vagy nem: azt ő egész közöm­bösséggel veszi. Azt mondtam, hogy még a jelen körülmények közt is censusról lévén szó, a census alapjára állva, az adóreform nélkül is áll az mégis mindenesetre, hogy Magyarországban minden ember meg van adóz­tatva. Ha tehát egyszerűsíteni, világosítani akarták a censust, mondták volna egyszerűen: a ki ennyi s ennyi adót fizet, bármely czimen: az választó ; a ki nem fizet, nem választó. Ez annyira egyszerűsítette volna a dolgot, hogy az ember csodálkozik azon, hogy le­hetséges, hogy ezen expedienst nem fogadták el; hanem a helyett azon zavart §§-kat vették föl a törvényjavaslatba, melyeket itt élénkbe terjesz­tettek. Annak más magyarázatát nem tudom, mint azt, hogy önök minden módon, mindenképen a cen­sust akarták fölemelni és ez által a választók szá­mát kevesbíteni; de nem birnak elég bátorsággal arra, hogy azt kimondják. így jártak el, és ez jel­lemzi ezen törvényjavaslatot; ennek minden intézke­déséből kilátszik az, hogy a választók számát csök­kenteni akarták, emelni akarják a censust; de nem merik egyenesen kimondani; hanem mesterséges mó­don keresik ugyanazon czél elérését. Különösnek találom, tisztelt ház, még azt is, hogy ezen törvényjavaslatot, a mely mint, mondom, egyike a törvényhozás legfontosabb foglalkozásainak, a kormány részéről még eddig senki sem védel­mezte. A minister ur röviden előterjesztette indo­kait, azóta ezen törvényjavaslat a jobb oldalon, a középen, a bal oldalon megtámadtatott; de nincs senki, a ki a fáradságot venne magának a képvi­selőházat, az ország népét fölvilágosítani az iránt: vajon állanak-e ezen ellenvetések vagy nem ? van-e valami felelete a kormánynak és azon képviselő uraknak, a kik ezen törvényjavaslatot támogatni akarják vagy nincsen ? Ez, uraim, nézetem szerint, a parlamenti praxis­sal és parlamenti illemmel nem fér meg. (Ugy van! a szélső bal oldalon.) Ily fontos törvényjavaslatot a kormánynak kötelessége védelmezni; vagy köteles­sége legalább azoknak, kik a kormány előterjeszté­sét magukéva teszik és elfogadják. Én nem tudom, de a közvélemény azt mondotta, hogy ezen törvény­javaslatot Nehrebeczky képviselő ur készítette. Azt láttam, hogy fölíratta magát s azt is, hogy egyik szónoktól a másikhoz ment, jegyzeteket csinált; de eddig nem hallottam szép szavát; pedig szerettem volna hallani, mint védelmezi saját művét, s óhaj­tanám : mondaná meg, mi igazolja azon §§-kat, me­lyek ellen annyi kifogás tétetett e házban. Ugy hiszem, annyit mind a képviselőház, mind maga az ország népe megérdemelne, hogy ha már egy törvényt alkotnak: magyarázzák meg az okokat és hozzák föl azon érveket, melyeknél fogva jónak, czélszerünek tartották ezen törvényt akként alkotni meg, mint megalkotni ezt szándékolják. Talán 'a ministeri tanácsos ur, a kiről azt tartja a közvélemény, hogy ezen törvényjavaslatot fogalmazta: utoljára fog beszélni, midőn már nem lesz senki, ki neki felelhessen ? Akkor bizony könnyű lesz azt védelmezni, azt ugy akár Pityi Palkó is tudná. {Tetszés a szélső bal felől.) Én tisztelt ház ! ezeket kénytelen voltam meg­jegyezni; mert egyátalában nem tartom összeférhető­nek a parlamentalismus hosszú időn át való köve­tésével az ilyen rendszert, hogy egy ily fontos tör­vényjavaslat ily tökéletlen formában, ily helytelen időszakban terjesztessék elő s azután odadobatván az ellene fölhozott észrevételek és érvek, azokra senki ne válaszoljon. Ezek után tisztelt ház! elmondom saját néze­temet és álláspontomat ezen törvényjavaslattal szem­ben. Én azt a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el; nem fogadom el pedig azért, mert abban lényeges és a részletes tárgyalásnál nem orvosol­ható hiányokat találok. Én, mint előbb emiitettem, az átalános szavazatnak vagyok barátja, de ezen ellenvetést, ámbár ragaszkodom hozzá, még sem tet­tem volna okául annak, hogy a részletes tárgyalás

Next

/
Oldalképek
Tartalom