Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-264
264. országos ülés Julius 5. 1874. 263 tottam, nem helyeselném, hogy az iránt: vajon két felekezet van-e vagy egy ? itt akármely irányban a ház, mint ház, nyilatkozzék; valamint nem helyeselném azt sem, hogy ezen alapnak jogi természetéről, megosztható vagy megoszthatatlan voltáról a ház határozatilag nyilatkozzék; mert azt tartom, hogy mindezek oly dolgok, melyek a háznak egy egyszerű határozata által sem pro sem contra el nem dönthetők. De maga a határozati javaslat ellen is van kifogásom. Alig hiszem, hogy az az izraeliták azon részére nézve, mely orthodox név alatt ismeretes, kellőleg igazságos és méltányos legyen; mert az én fölfogásom a dologról az, hogy miután ezen alap megvan és miután ahoz okvetetlenül az akkor két felekezetre semmi esetre nem oszlott izraeliták minden része hozzájárult : heljes és igazságos, hogy annak jótéteményeiben is mindegyik rész az igazság és méltányosság szerint részesüljön. És ha nem fogadhatom el Tisza László határozati javaslatát, egyik oka épen az, mert méltányosnak tartom ugyan, de nem tartom határozatilag a ház által kimondhatónak, hogy a népesség, vagy bármi más kulcs legyen az arány. Ez iránt azt tartom: a létező viszonyok közt és a ház által kijelölendő irány figyelembe vételével az administratio keletén belől eljárni a kormány föladata ; a sértett félnek pedig szerintem a törvény utján kell az orvoslást keresni. Azonban nem fogadhatom el Zsedényi tisztelt képviselőtársam indítványát sem azért, mert megvallom az izraelitáknak mind a két részére nézve sérelmesnek tartanám saját meggyőződésem szerint, hogy ők oly helyzetbe jöjjenek, hogy midőn szükségök égetők: akkor kétes kimenetelű egyezkedésre, vagy, a mint tudjuk, egy nem igen rövid folyamata pör tartamára még továbbra is megfosztassanak egy létező alapnak minden jótéteményétől, pedig azon határozati javaslat folytán az eredmény ez és nem más. Ezen szempontokból indulva ki, miután — mondom — nézetem az, hogy sem azt, hogy mi a jogi természete ezen alapítványnak, sem, hogy ezzel véglegesen mi történjék: a képviselőháznak határozatilag megállapodnia helyesen nem lehet, mert ez jövőben is vagy a törvényhozásnak vagy pedig részben a törvényhozásnak és részben a bíróságnak lesz föladata; miután azt sem tartanám helyesnek, hogy a képviselőház határozatilag akár azt mondja ki, hogy két felekezet van, akár azt hogy nincs kettő, hanem csak egy: én a fölmerült viszonyoknak megfelelőnek és tekintve az is, hogy ez ügy — miként említem, mi módon került elénk: a következő indítványt vagyok bátor ajánlani a tisztelt háznak elfogadás végett, {Halljuk!) „Mondja ki a képviselőház, hogy a nélkül, hogy az izraelita iskolai alap fölött akár annak jogi természete, akár egyéb tekintetben érdemileg és véglegesen határozni akarna, ez alkalommal csakis az alap jövedelmeinek ideiglenes fölhasználása iránt kívánja azt kinyilatkoztatni, hogy az említett jövedelmek oly fölhasználását tartja helyesnek, a mely a mellett hogy az izraeliták egy része által kivánt rabbi növelde fölállítása lehetővé tétetik: ezzel szemben szegényebb népiskoláik fölsegélyezésére kiutalandó összeg által a másik rész is megkapja az őt, a méltányosság szerint megillető részt. A kormánynak az 1868: XXXVIII. törvényczikk által biztosított felügyeleti joga természetesen érintetlenül fönmarad. (Élénk helyeslés.) Én, tisztelt ház, csak azt akarom még hozzátenni, (Halljuk)) hogy én culturalis czélnak tartom mind a rabbi-seminarium, mind a népiskolák fölállítását, bár, hol az egyiktől, hol a másiktól megtagadtatott az a ház vitái közben. Én tehát, midőn maguknak a legközelebbről érdekelteknek részéről ezen két culturalis czél tekintetében fejeztetik ki óhajtás és kívánat: nem tartanám helyesnek , hogy tőlök ez niegtagadtassék, hogy nekik ez lehetetlenné tétessék. Én határozottan kívánom és óhajtom, hogy a rabbi seminarimn mentől előbb fölállittassék azon okokból, a melyekitt elmondattak, és a melyeket én ismételni nem akarok. De viszont és hasonlag ép oly üdvösnek és oly határozottan kívánatosnak tartom, hogy az izraelitáknak másik része is, de átalában az izraeliták oly helyzetbe tétessenek, hogy iskoláikat , a melyek ellen annyi panaszt hallunk minden felől, jó karba tehessék; miért is határozati javaslatomat, mely a végleges megoldásnak nem praejudicál, és mely a fölmerült viszonyoknak megfelelőleg a teendő ideiglenes intézkedések iránt mond véleményt: ajánlom elfogadás végett. (Élénk helyeslés.) Szeniczey Ödön jegyző (újra fölolvassa Tisza Kálmán határozati javaslatát.) Trefort Ágoston, vallás és közoktatásügyi miiiister: Eltekintve az indokoktól, melyekkel én határozati javaslatomat támogattam ; eltekintve azon indokoktól, melyekkel tisztelt barátom Tisza Kálmán a maga javaslatát támogatta : én a dolog lényegére nézve a két javaslat közt nem látok semmi, különbséget: (Mozgás a bal oldalon) s azért nem is lehet kifogásom ellene, s a vita siettetése s a tárgyalás befejezése érdekében elfogadom. (Helyeslés.) Wahrmann Mór s T. ház! (Zaj.) Nem szándékom a dolog érdeméhez szólani. Ne tartsanak attól, hogy türelmöket hosszasan igénybe akarom venni; én csak kérdést akarok intézni a tisztelt közoktatásügyi minister úrhoz, a ki Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur indítványát egész készséggel elfogadta, hogy miként véli ő, hogy ezen alap jövedelméből föl fogja állítani a rabbi-seminariumot ?
