Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-264
252 264. országos ülés Julius 5. 1874 sokan közülök az ő szempontjából roszul viselték magokat a szabadságharcz alatt. Ez az alapnak eredete. Én és azok, kik velem együtt azon szabadságharczban alkotmányos szempontból vettünk részt, kik ottan alkotmányos szabadságunkat védelmeztük: ezen sarczot, bírságot és egyátalán ezen büntetést nem helyeselhetjük, el nem fogadhatjuk. A győző kivetette hatalommal és be is szedte. Későbben azután ő felsége azt mondta, hogy a sarczot megfizettétek, de én azt oda ajándékozom culturalis czélokra. Tudjuk, hogy a fegyver hatalom erős, és a mig érvényesitni tudja határozatait: azokat mindig respectálni kell. Ezen alapnak rendeltetése természetszerűleg az volt, a mire a hatalom azt kijelölte. Ámde azok, kiknek javára utalványoztatott : magok közt összevesztek, és most idejönnek a képviselőházhoz azzal,'hogy a képviselőház bíráskodjék. Én részemről ezen megtiszteltetést köszönettel viszszautasitom. Egyátalán nem látom át, mi hivatásunk van nekünk ezen ügyben bíráskodni. Az alapítvány megvan, legalább van egy alapító, s hogy mily formában volt az alapítva, a ministeri előterjesztésben meg van mondva. Ha már most kérdés történik az alap hováforditására nézve : arra valók a rendes bíróságok, hogy ezen kérdésben ítéljenek. De hogy az országgyűlés, a képviselőház avatkozzék ezen ügybe: arra én részemről egyátalán semmi szin alatt rá nem állok. Én kétségbevonom még azt is. hogy az országgyűlés jogosan, azaz jogait •és hatásköreit tul nem lépve e kérdésben törvényt alkothatna. Ha pedig nem alkothat törvényt : annál kevésbé intézkedhetik az országgyűlésnek egyik háza határozat utján. Mi fog történni, ha a képviselőház határozata nem respeetáltatik? (Egy hang: Muszájl) Kinek muszáj ? Muszáj talán a ministernek, ha a képviselőház többségét meg akarja tartani; tehát legfölebb is, ha nem akarja respectálni : visszaléphet, azután a következő ministert e határozat nem kötelezi; mert ő azon határozat után és azon föltétel alatt lép be, hogy ezt meg nem tartja ; de hát az alapító, ki az alapítványi tette, és ily czélra tette, köteleztetik az a képviselőház határozata által? Hiszen a képviselőház határozata ennek a teremnek külső ajtaján kivül senkit sem kötelez. Nem törvény ez: csak oly határozat, mely bennünket kötelez, -és legfölebb a ministernek szolgál utasításul, hogy a képviselőház többségének nézete szerint járjon el. Ezen szempontból indulva ki, nem akarván hosszan föltartóztatni e képviselőház idejét, bátor vagyok a következő rövid indítványt tenni : mondja ki a ház, miszerint a kérdéses alap az 1848—1849-iki alkotmányos szabadságharcz folytán és büntetésként kivetett sarczból vévén eredetét, az ez iránti intézkedés a képviselőház hatásköréhez nem tartozik. Kérem ezen határozati javaslatot elfogadni. Steiger Gyula S Tisztelt ház! Azon történeti kifejtés után, melyeket a tegnapi napon Rannicher Jakab képviselőtársam beszédében előadott: éh lehető rövidséggel szándékozom a tárgyhoz szólani, s föladatomnak tartom csupán a tárgyhoz szólani, mely most szőnyegen van. A képviselő urnák tegnapi előadásából gondolom meggyőződött a tisztelt ház arról, hogy egy alapitványnyal állunk szemben, oly alapit ványnyal, melynek hováforditására nézve határozott czélok jelöltettek ki; meggyőződhetett továbbá arról a tisztelt ház, hogy az alapítványban még két fontos kérdés foglaltatik, tudniillik az oszthatlanság, és az, hogy ezen alapítvány az alapitó-levéí értelmében a kormány által kezeltessék. Midőn én ezen tényállást fölállítom magam előtt, következtetést kívánok kihozni, s én azon következtetést vonom ki belőle, hogy ezen alapítvány az alapító-levélben foglalt czélokra fordítandó osztatlanul, és pedig a kormány által kezelendő. Midőn tehát ez a kérdés ma a ház előtt fönforog: előttem tisztán az áll, hogy ugy járt-e el a kormány és a szerint járt-e el a minister, mint az az alapitó-levélben kikötteíett — igen vagy nem? Tisztán áll előttem, hogy a minister jelentésének tudomásulvétele eljárásának jóváhagyását involválja, következőleg én a kérdést nem akarom azon tág mezőre vinni, melyre vitetett már; de tisztán arra, hogy vajon a minister correcte járt-e el vagy nem? Zsedényi tisztelt képviselőtársam által az állíttatott, hogy ő nem fogadja el a minister ur jelentését; és pedig először azért nem, mert a képviselőháznak 1870. márczius 28-án kelt határozata két külön zsidó' vallásfelekezetet ismert el, és 1871, márczius 3-án kelt határozatában kimondta, hogy a zsidó-ügy rendezése tárgyában terjesztessék elő jelentés, ő tehát ezen intézkedéseket, melyeket a minister ur szándékozik tenni: ellentétben látja a képviselőház határozataival, következésképen nem is helyesli. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy Zsedényi képviselő ur tegnapi beszédében igen nagy hangsúlyozással, némi ostentatioval hivatkozott Deák Ferencz képviselő ur azon kijelentésére,a mely kijelentés folytán az imént emiitett határozatok keletkeztek. Azt keli hinnem, hogy azért hivatkozott azon kijelentésre, hogy bebizonyítsa, hogy azon férfiú, kit az országban mindenki minden pártkülönbség nélkül tisztel: mintegy előre sanctionálta volna azt. mit ő következésképen ezen képviselőházi határozatból kivont. Nem tudom, mi lehetett akkor az indítványozónak intentioja; de arról meg vagyok győződve, hogy oly intentioja Deák Ferencz képviselő urnák nem lehetett, miszerint a vallás-szabadság örve alatt a culturalis czélok támadtassanak meg, lehetetlen föltennem azt, hogy midőn 1870 —1871-ben azon képviselőházi határo-