Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-262

216 2fi2. országos ülés Julius 3. 1874. osztály létezése alig hozatott bármely részről kérdésbe : akkor nincs okunk, hogy a qualifieatio terjesztése tekintetében oly lépést tegyünk, melynek horderejét ma megítélni nem vagyunk képesek. De tévedtem tisztelt ház! történt egy részről fölszólalás arra nézve, hogy egy érdek, egy nagy osztály kellő képviseltetés nélkül marad. Pancsova kerületének képviselője tegnapi beszédében emlité, hogy a jelen fönálló törvény, és e törvényjavaslat is a nemzetiségek ellen fordulnak, hogy azoknak kellő képviseltetéséről e házban gondoskodva nincs, s hogy a jövőben is a kellő képviseltetés meg lenne akadályoztatva. De kérdem én, tisztelt ház! vajon azon körülmény maga, hogy tegnapi beszédét itt e házban elmondotta: nem-e azt igazolja, hogy igenis minden vélemény, még a legszélsőbb is, mely az ország bármely részében hangoztatik: itt e házban helyet talál? Kérdem, tisztelt ház! vajon ezen beszéd nem constatálta-e, hogy minden osztály, minden érdek igenis képviselve van. Azt hiszem, hogy maga a képviselő ur fölszólalásának ténye által legjobban bizonyította be ezen vádjának alaptalanságát. S ha azt állítja, hogy e képviseltetés nem kellő, nem arányos; ha kérdi, miért, mi alapon teszünk különbséget a kerületek feloszlatásával, s mi alapon kívánjuk azt jövőben is tenni, bár erre a határozati javaslat után, melyet a központi bizottság ajánlott, joga, alapja nincs; ha azt kérdi: hol találjuk a mérvet, a mely szerint részesittetnek a különböző osztályok ? ugy egygyel felelhetek: találjuk azon mérvben, a melyben a különböző osztályok a kormányhoz ragaszkodnak, annak szolgálnak. Legyen meggyőződve a tisztelt képviselő ur, hogy azon mérvben, melyben az ország különböző részei az alkotmány fölvirágozásához hozzájárulni képesek és készek: ezen ház mindig kész volt és kész elismerni hozzájárulási jogukat, és e jogot nem is fogja megtagadni, a mint a magyar országgyűlések történetében nem is tagadta meg soha. De ha a választói jognak direct kiterjesztése indokolatlannak, veszedelmesnek látszik: mindenesetre sokkal indokolatlanabb és sokkal veszedelmesebb az mdirect kiterjesztő s, melynek szándéka végig vonult azon összes különvéleményeken, a melyek két osztály részéről a ház elé terjesztettek; s épen azért, mert ezen különvéleményekre a részleteknél mindenütt egyenként reflectálni nem kívánok; mert ezek közös és mindnyájukat átható elvre vannak lefektetve, azért bátor vagyok itt az átalános vitánál ezt a vitába vonni. A theoria, melyből ezen indirect kiterjesztés kiindul, egyszerű. Az mondatik egyrészről a lehetőségig egyenletesnek kell lenni a választóijog qualificatiojánál, s ha különböző alapok vannak, Öszhangzásba kell azokat hozni; másrészről azon elv állíttatik föl, hogy a ki bizonyos politikai jog gyakorlatára jogosítva volt: attól ne fosztassák meg gyakorlata. Ezen két elv együtt sajátságos eredményre vezet, vezet kivált arra, hogy a qualifieatio átalános mérve azon legcsekélyebb mérvre reducálandó, mely a magyar államban gyakorlat, magyarázat folytán elfogadott qualificatiük legalacsonyabbikával egyenlő; a végett ezen qualificatioval birok az átalános egyenletes qualifieatio behozatala alkalmával a választóijog gyakorlatából ki ne zárassanak; vezet azután ismét arra, hogy ha a gyakorlat, a szokás a viszonyok változtak, s ez különféle qualifieatio újra teremtésére, illetőleg a qualifieatio különféle értelmezésére ad okot, ismét a legalacsonyabbat kelljen kikeresni, mint olyat, melyhez a többi qualificatiot egyenlősíteni kell; és így fokról fokra, lejtőről lejtőre haladnunk; s ha egyszer ez utón megindultunk, biztos czél biztos megállapodás lehetsége nélkül, tovább kell haladnunk: mig lejutunk azon holt síkságra, hol, hogy mi vár reánk: azt megmondotta tegnap Polit képviselő ur. De azt kérdi tőlünk Kecskemét városa tisztelt képviselője, honnan merítjük a jogezimet arra, hogy az 1848-iki törvénynyel szemben a változott viszonyokhoz képest megállapodjunk, szabatositsunk; honnan veszszük a jogezimet azon intézkedésre, mely a választási jog biztosítására, s az alkotmány biztosítására ezen törvényjavaslatban foglaltatnak? Igen egyszerű a felelet, Veszszük ezen jogezimet azon támadásokból, melyek ellene intéztettek. A minő a támadás, olyannak kell lenni a védelemnek is. Ha a tisztelt képviselő ur és társai megmaradnak támadásaikban a törvényszabta téren, támadásaikat csak onnan merítik, hol azok a jelen törvénynyel megférnek, s a honnan meríthetjük az óvszereket is: akkor igenis elégségesek jelenlegi törvényeink; uj támadási nemekkel azonban uj izgalmakkal szemben, uj eszközökről kell gondoskodni. (Helyeslés jobb felől.) Ha pedig Irányi képviselő ur azt mondja: kik ezen eszközök; hiszen daczolt ő és daczoítak pártfelei a börtön ijedelmeivel, a száműzetés keserveivel, a halálos ítéletekkel: ugy ez szép körülírása Horátz „ Justum ac tenacein propositi vinimjának; de feledi a képviselő ur, hogy ezután nemcsak a „vultus institutis tyranni" következik, hanem egyszersmind a „civium ardor prava jubentium" is. (Helyeslés jobb felől.) Hogy a tyrannismussal, az elnyomással, a törvénytelenséggel szemben megtudott állani Irányi képviselő ur: azt megmutatta eddig, azt elhiszszük; de hogy a százfejü zsarnokkaL az alólról jövő törvénytelenséggel szemben meg tud állani : azt kell most megmutatnia. (Helyeslés jobb felől.) Mindenesetre, ha azt állítja, hogy ő nem rettegett eddig semmi elnyomással szemben: én tisztelem ezen állítását, ezen múltját; de mégis van egy neme a rettegésnek, mely kötelessége, rettegnie kell a törvény méltóságától. (Helyeslés jobb felől.) Ha ezen törvény meg lesz alkotva, azon tá-