Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-262
262. országos ülésjulius 3. 1874. 207 gosultságot átalános, mindenkivel veleszületett emberi vagy természeti jognak nem tartom. (Helyeslés.) Minő jog a választási jog? olyan, a mit nem is lehet másutt, mint államban gyakorolni ; (FölJciáltásók: Ügy van!) tehát az nem a természeti állapot kifolyása, a melyben nem gyakorolható ; hanem ez az államban élés kifolyása. (Helyeslés.) Az alapot tehát, a melyet fölállitott, már magában nem fogadhatom el. Hátra van még, hogy más alapon, ugy, mint állami jog helyes-e az átalános szavazati jog vagy nem? Hosszas vitába ereszkedni nem fogok; de főbb vonalaiban nézetemet kénytelen vagyok elmondani. (Halljtál) . Én részemről azt tartom, hogy minden államnak föladata oda törekedni, hogy minden fia, vagy ha tetszik, még idővel talán minden gyermeke képesítve legyen műveltség, függetlenség és öntudatos hazafi meggyőződés által arra, hogy ezen fontos jogot gyakorolhassa. (Helyeslés,) Nem azért, mintha ez természeti joga volna ; de azért, mert az állam föladata minden polgárát a lehető legmagasabb színvonalra emelni igyekezni. De ismét meggyőződésem az, hogy, a hol ezen helyzet még elő nem állott: az átalános szavazatijog nem elvei, nem benne rejlő bűnöknél fogva, hanem azért, mert a viszonyok közé nem való, mindig és mindenütt épen a szabadságnak fog ártalmára lenni. (Élénk helyeslés.) Hivatkoztak arra mind Mocsáry, mind Irányi tisztelt képviselőtársaim, hogy a Francziaországban történteket lehetetlen az átalános szavazati jognak tulajdonítani. Mocsáry tisztelt képviselőtársam elmondotta, hogy ott van a centralisatio, ott vannak a különböző monarchikus pártok: ezek a baj okai; az átalános szavazatjog pedig a szabadság legnagyobb garantiája. Irányi tisztelt képviselőtársam pedig azt monda, hogy a III-dik Napóleonnal összeköttetésben lévő bizonyos eseményeket nem az átalános szavazatjog idézte elő; de előidéztettek ezek a tulhajtás által, mely sokakat a hatalom karjaiba kergetett, és ha az átalános szavazatjog reá adta is erre a szentesítést: megmutatta mégis, mit érj megmutatta azzal, hogy 18 év múlva ugyanezen átalános szavazatjog buktatta meg III-dik Napóleont és állította föl a köztársaságot. A mi, tisztelt ház! azt illeti, hogy nem egyedül az átalános szavazatjog oka minden bajnak, mely történt: azt teljes készséggel elismerem. De vajon azon átalános szavazati jog, mely mellett mindezek megtörténhetnek, azon átalános szavazati jog, mely által a többségre jutott párt, legyen az bármelyik, a szomorú események legfőbb okát, a centralisatiot föntartja: vajon az átalános szavazatjog, mely mellett a dynastikus pártok küzdelmei az ország veszélyeztetésével fönmaradhatnak oly országban, mely a múlt századok folyamában összeforrott, egy nemzetiségből áll és majdnem egy hitfelekezethez tartozik: vajon az ily, átalános szavazatjog hogyan lehessen a szabadságnak valami nagy garantiája ? azt részemről meg nem érthetem. (Helyeslés.) A mi pedig azt illeti, hogy túlzás volt egyik okozója a bajoknak : ebben tökéletesen igaza van tisztelt képviselőtársamnak; és igen óhajtanám, hogy mindazok, kik akár az átalános politikai, akár bármely irányú nemzetiségi szempontokból túlzás felé hagyják magokat hajtatni: fontolják meg ezen körülményt, mert a mint megesett másutt, megeshetik még Magyarországon is, hogy a magát fönállásában veszélyeztetve látó nemzet hasonlag kész lesz, meglehet magának is kárára, de mindenesetre a túlzóknak és az országnak is kárára paktálni, oly hatalommal, melylyel, hogy paktálnia valaha kelljen : Isten mentsen meg bennünket. (Tetszés.) Az azonban, hogy ezen átalános szavazati jog buktatta volna meg harmadik Napóleon uralmát, melyet fölállítani, vagy legalább helybenhagyni segített : engedelmet kérek, az határozottan nem áll. (Ugy van!) Ki buktatta meg Napóleont ? A porosz szuronyok és a párisi forradalom. És hogy mikor meg is volt már a respublika, és republikánusok kezében volt a kormány, mennyire nem bíztak magok a respublikának igaz barátjai az átalános szavazati jog szabadságra vezető erejében: mutatja az, hogy a napoleonidák azon kívánsága ellen, hogy a nép megszavaztassák, épen a respublíkánusok küzdöttek. (Ugy van!) Különben Irányi képviselőtársam Róma példáját fölhozta, is Azt mondta tisztelt képviselő ur, hogy ott sem az átalános szavazatjogot illeti a hiba; hanem azt, hogy a nép el volt szegényedve és ezen elszegényedés folytán jutott a hatalmasok és gazdagok kezébe. Igaza van; ott sem az átalános szavazati jognak önmagában rejlő hibája okozta a bajt. De ha ő szerinte okozta is, akkor, midőn a nép el volt szegényedve : ugyan kérem, hogyan követelheti, hogy mi behozzuk az átalános szavazatot, midőn, fájdalom, népünk csakugyan el van szegényedve, s épen azon oldalról ma is hallottuk hirdetni, hogy menynyire nyomorult, koldus és éhenhaló a mi népünk. Szerintem az igazság ott van, hogy az átalános szavazatjog önmagában nem csak bajt nem okoz; de ha megvannak a kellő viszonyok, melyekben alkalmazandó: minden államnak javára fog válni. De ha behozatik, mielőtt e viszonyok megvolnának : mioden államnak és mindenütt a szabadságnak van kárára. (Helyeslés.) Ez az, tisztelt ház! | a miért én ma minálunk az átalános szavazati jo[ got behozni nem kívánom. (Helyeslés.)