Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-261
196 261. országos ülés július 2. 1874. egyátalában az állani fejlődésének? Méltóztassanak meggondolni, hogy nemcsak Francziaországról van szó. Ott van például Schweiez, nézzük a schweiczi cantonokat, Schwicz, Uri és ünterwaldent. Ezen cantonokban századokon át érvényben volt a suffrage universelle; mig a berni, zürichi, luzerni és genfi cantonokban roppant magas volt a census és minő eredményeket látunk ? Azt látjuk, hogy mig Bern, Zürich, Luzern és Genf a civilisationak élén haladnak Schweiczban, addig Schwicz, Uri és Unterwralden cantonok, melyek századokon át gyakoroltak a suffrage universelle-t; leghátrább állnak a civilisatioban, és tért nyitnak a demagógia mindazon féktelenségének, melyeknek, — félek, — hogy az országban is tér fogna nyittatni, mindenekelőtt pedig az ultramontan demagógiának. Más államokban, Dél-Amerika és Közép-Amerika államaiban ugyan ezt látjuk. (Élénk helyeslés) Épen most olvashatjuk a hírlapokban, hogy a dél amerikai respublikában, a hol oly magas bombastikus hangon szoktak beszélni a demokratiáról és szabadságról, midőn arról van szó, hogy az átalános védkötelezettség behozassék; vagy a hol az be nem hozatott, besoroltassanak-e az ifjú nemzetek illető férfi tagjai: mit látunk'? azt, hogy vasra veretve százanként hivatnak be, a suffrage universelle-t gyakorló államok polgárai. Tehát nem áll az, mintha az átalános szavazati jog a tömegben képes volna fölébreszteni a polgári kötelesség érzetet. Elvben sem áll ez; annál kevésbé a gyakorlatban. Dél-Amerikában és Közép-Amerikában régóta dívik az átalános szavazati jog, és vajon a culturában haladtak-e annyit, mint például egyes európai államok haladtak, a hol nem a suffrage universelle, hanem magasabb census volt? haladtak-e annyit, mint például Hollandia, a hol a ministerium e napokban szenvedett vereséget azért, mert e censust le akarta szállítani ? haladtak-e annyit, mint a németországi államok, a hol a legújabb időben ugyan behozatott a suffrage universelle; de nem tisztán, hanem csak az activ szavazati jogra, s nem kizárólag, a mennyiben Németország sok államában a képviselők közt különböző speciális elemek, a lovagbirtokosok és rectori elemek, benne vannak, és a legtöbb németországi államban ott van a közvetett választás, melyet azonban nem akarnék hazánkban behozni. Ott van Belgium. Nem csak azon körülmény, hogy az átalános szavazatjogot Belgiumban nem hozták még be; de azon körülmény, hogy a mely perczben leszállították a censust, mely nagyon magas volt: erősbödött meg az ultramontán agitatio és kerekedett fölül a clericalis elem és tette csúffá az alkotmányosság e minta államát: ez is, azt hiszem, eléggé a suffrage universelle ellen szól. De maga Észak-Amerika is, — legyünk elfogulatlanok és higyjimk azoknak, a kik ott megfordultak, a kik a demokratia érdekében búvárkodtak, —- mit mutat? Észak-Amerika legnagyobb szellemei följajdulnak azon, hogy Észak-Amerika a szellemi fejlődés terén eltért azon iránytól, melyet hajdani megalkotói: Nadison, Jay, Hamilton óhajtottak követtetni; följajdulnak azon, hogy már Észak-Amerikában politikával tisztességes elem, — nem mondom, hogy minden államban, de az államok legnagyobb részében, — alig foglalkozik. Méltóztassanak elolvasni azon tudósításokat, melyek azon roppant visszaélésekre vonatkoznak, a melyek az alkotmányos önkormányzatnak irrisioját képezik, és ekkor meg fogják látni, hogy a demokratikus princípiumnak föltétele nem az átalános suffrage universelle, a mint ezt Polit tisztelt képviselőtársam kívánta; hanem hogy a legnagyobb baj, melyet a suffrage universellel vél Mocsáry tisztelt barátom kikerültetni: épen ott burjánzik föl a legjobban, a hol ez a legrégibb idő óta divatozik, tudniillik: ÉszakAmerikában. A vesztegetéseket és a közkincstárnak üzérkedés általi kifosztását ugy az összes államban, mint a helyhatóságokban, sehol sem látjuk oly irtózatos mértékben, mint épen ott. És ha egyes esetekben isoláltaknak tűnnek is föl, de azon körülmény fölött ugy Észak-Amerikában, mint Európában mindenütt egyhangúlag jajdulnak föl, hogy mig a nép alacsonyabb rétegei tagadhatatlanul magasabb fokán állanak a műveltségnek: addig a magasabb értelmiségnek, úgyszólván, örökre szárnya szegve van; mert a suffrage universellel a döntő befolyás azon tömegnek adatott kezébe, a mely megvesztegethető és a demagógia által félrevezethető. Észak-Amerika legtöbb államában a doliáruralom a legfőbb; de semmi esetre sem a magasabb értelmiségnek uralma, a mint ez Európa magasabb műveltségi államaiban létezik. (Helyeslés jobb felől.) Önök mindnyájan iszonyodnak ettől, és nemes példáját is adták, hogy még gyanúját sem engedik meg annak, hogy üzérkedésbe akarnak bocsátkozni, s hogy ez irányban valaki a házai sympathiával vádolhassa. Arra kérem tehát tisztelt képviselőtársamat, hogy a suffrage universellt ne tekintse oly lényeges kelléknek azon nemes ügy érdekében, mely mellett fölszólalt. Ellenben őszintén és szivem egész mélyéből csatlakozom a tisztelt képviselő ur másik nézetéhez, miszerint nagy átok a hazára nézve, hogy a választók roppant nagy kerületekből, gyakran több, mint egy napi járásról egy közös választási gyülhelyre csődittetnek egybe. Ezt orvosolni nemcsak a demokratia, de talán a politikai morálnak és a lelkiismeretességnek is kérdése. Nagyobb census ez, uraim, 10 vagy akár 15 frtnál. Méltóztassanak csak fölvenni: minő census ez ? A legigazságtalanabb a világon. A közelebb vagy távolabb lakás-