Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-230

90 236. országos ülés május 1. 1874. gésig vitt tulcsigázásábói erednek. Azelőtt, midőn hazánknak külkereskedelme még nem volt, vagy legfölebb csak az osztrák tartományok határaira szorítkozott: Európa más piaczain támadt ily válságok hullámaikat nem igen vetették ki mireánk; mióta azonban kereskedelmi összeköttetéseink a távolabb külfölddel is számosabbak: bárhol következzék be a válság, érintetlenül nem hagy bennünket. Annyival inkább kellett tehát éreznünk azt a válságot, mely az e tekintetben velünk legnagyobb összeköttetésben álló osztrák tartományokban, jelesül Bécsben, a múlt nyár folytán támadt. Ezen bajokból azután természetesen következik tisztelt ház, hogy a vállalkozási szellem megszűnik, a kereskedés szünetel, mert tárgya nincs, az ipar pang. mert áruinak keleté nincs, vállalatok és uj munkák nem keletkezvén, munkahiány áll be, és mivel a szűk pénz drága is, az uzsora annyival inkább űzheti káros üzelmeit. Nem tagadhatom, hogy súlyos a helyzet, melyben az ország jelenleg van ; de az, a mit tisztelt képviselő ur ugy beszédében, mint interpellatiojában mondott, hogy véginség fenyegeti a hazát, hogy a nemzetnek iparral, kereskedéssel, mezőgazdasággal foglalkozó összes osztályait elpusztulás fenyegeti (I ölkiáltások a szélső balon: Igazi Ugy vanl Élénk fölkiáltások jobb felől. Halljuk! Halljuk.') mégis kelleténél feketébben festett képe a helyzetnek. A jövőt nem tudjuk, ez idő szerint vérmes reményekre a legközelebbi jövőre nézve sem vagyunk jogosítva; de azért elcsüggedni, kétségbe esni még okunk nincs. íme emlékezzenek csak vissza a tisztelt képviselő urak, hogy a múlt őszszel mily aggodalommal néztünk a most elmúlt télnek elébe és igaz ugyan, hogy egyes vidékek súlyos csapásokkal sújtottak; de átalában véve mégis jelezhetem azt, hogy azon 1,500.000 forint összegből, mely az Ínségnek segélyére a tisztelt ház által megszavaztatott, legalább a múlt hét derekáig 700.000 forintnál több még igénybe nem vétetett. Ha már most a kérdésre felelnem kell, melyet a tisztelt képviselő ur hozzám intézett, én sajnálattal bár, de egyenesen kénytelen vagyok azon választ adni, hogy oly törvényhozási előterjesztéseket, melyek ezen bajokat közvetlenül és rögtön megszüntetnék : én a ház elé hozni képes nem vagyok. A jó termést nem decretálhatjuk, azt be kell várni. Hogy egy szomszéd országban, melylyel a legszorosabb összeköttetésben állunk, támadott pénz és hitelválság hozzánk el ne jusson: azt emberi erővel meggátolni nem lehet. Az uzsora törvényeknek visszaállítását nem javasolhatom, igen sok oknál fogva, de főkép azértsem: mert hiszen ezen törvények épen azért töröltettek el, mivel átalános volt a közvélemény, hogy a gyakorlatban akkor is fönálló uzsora leginkább ama törvények fönállásának tulajdonitható. Megesik sokszor, hogy egyes családok nem érdemlett szerencsétlenségek által jutnak szorult állapotba, és ezeket eléggé sajnálni nem lehet; de különben azok a kik nem előrelátók, kik gondatlanok, higyje el a tisztelt képviselő ur: a világ egy országában sem menekülhetnek az uzsora körmeiből. (Tetszés.) Egy állam sincs azon állapotban, hogy az emiitett nagy bajokat megelőzhesse, és ha támadnak, azokat közvetlenül rögtön megszüntesse ; de igenis vannak államok, melyek, ezen bajoknak, ha beállanak, következéseit enyhíthetik. Ezen államok azok, a melyeknek rendezett államháztartásuk van; ezek segíthetik szükség idején az ipart, kereskedelmet pénzzel, munkát adhatnak kielégítő mérvben a népnek ott, a hol szükséges, és azon sok kalamitások között, melyekkel pénzügyeinek rendezetlensége jár, nem a legutolsó az, hogy hasonló esetekben a magyar állam nem teljesítheti kötelességét e tekintetben ugy, a mint hogy teljesíthesse, kívánatos lenne. A múlt őszszel megtette a tisztelt ház, a mit az akkori körülmények között tenni lehetett; sajnos, hogy állapotaink meg nem engedték, hogy többet tehessen. Készakarva mondtam, hogy közvetlenül és rögtön ily bajokat megelőzni, megszüntetni nem lehet; mert igenis vannak módok és eszközök, a melyek által elérhető, hogy ily bajok, ha támadnak, ne dúljanak oly mérvben, mint rendszerint szoktak nálunk. Mindazok, a mik az ipart, kereskedelmet és átalában a nemzetgazdaságot előmozdítják, mindazok, a mik közreműködnek az államháztartás rendezésére, a népnevelésre, közvetve e czélra szolgálnak; de ezek rögtön hatásukat nem érvényesíthetik. Csak hosszas, több évekig tartó erélyes törvényhozási és társadalmi munkálatoknak következése lehet, hogy ezen általam emiitett eszközöknek kellő hatásuk legyen. Ezen intézkedések is, melyeket e czélra most enditettem, jobbára nem az én tárczám köréhez tartoznak; az én tárczám köréhez leginkább az államháztartásnak rendezése és a bankkérdés megoldásának előkészítése tartozik. És mivel ez iránt is határozott kérdés intéztetett hozzám, azon kérdés jelesül, hogy egy önálló magyar jegybank fölállítására indítványt tenni szándékozom-e ? nyiltsággal akarván minden alkalommal a tisztelt ház előtt nyilatkozni, ezen kérdésre is egyenesen kijelentéin, hogy ezen indítványt annak idejében a legszívesebben megtenném ; de azt most sikkerrel megtehetőnek nem vélem. Nem veszem én kérdésbe és nem is veheti senki kérdésbe a jegybankok nagy hatását, ugy az ipar és kereskedelem előmozdítására, mint átalában