Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-229

86 229. országos ülés aprü 30. 1874. felől vesz marhát, mindegyik helyről vett marhát 10 helyen külön kell tartania; de a vágás czéljából vett marháit minden esetre külön kell tartania gazdasági marháitól. A 23. §. még tovább megy és megszabja, hogy a mészárosoknak mind vágó, mind gazdasági marháikat mások marháival együttesen istálóztatni vagy legeltetni tilos. Ismétlem, szükséges hogy a vett marhára nézve óvrendszabályok hozassanak be oly czélból, hogyha van az illető vidéken vész: az ne terjesztessék; de ha e mellett még az is kimondatik, hogy a mészáros marháit másnak marháival együtt nem tarthatja: ez lehetetlenné teszi, hogy valaki magát a mészárosságra adja, mert neki lehetlen gazdálkodnia, ha azért mert mészáros, gazdasági marhái ki vannak zárva a közlegelőből. Kérem tehát a tisztelt házat, méltóztassék ezen §-t a központi bizottsághoz viszszautasitani. (Helyeslés.) Bartal György kereskedelmi mínlster: Nincs észrevételem az ellen, hogy a §. visszautasittassék a központi bizottsághoz, mert magam is helyeslem azon nézetet, melyet báró Simonyi képviselő ur előadott, hogy a tiltó rendszabályoknál tekintettel kell lenni arra, hogy meg is tartassanak; szükséges tehát, hogy külön intézkedések legyenek téve oly vidékek számára, melyekben a marhavész uralkodik és olyanok számára, melyek vészmentesek. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát a 22., 2 3. szakaszok ujabb megfontolás és szövegezés végett a központi bizottsághoz viszszautasitatnak. Beöthy Algernon jegyző: (olvassa a 24-ik szakaszt.) Simonyi Lajos báréi Tisztelt ház! Én nagyon tágnak tartom azon kifejezést, hogy a .vésznek az országban uralgása," mert megtörténhetik, hogy Erdélyben uralkodik a marhavész és akkor Vas megyében nem volna szabad a mészárosnak bemenni az istállóba? Ezt nem látom indokolva és azért kérném e szakaszt is ujabb szövegezés végett visszautasítani a bizottsághoz. Csiky Sándor: Én is kivihetetlennek látom e szakasz intézkedését; mert a szerint a mészárosok olyanoknak tekintetnek, mint a bélpoklosok, hogyha nem szabad nekik az istállóba bemenni, nem szabad a legelőre kimenni, hogy ott a legelő marhával érintkezésbe ne jöjjenek. Én ezt kivihetetlennek látom; de másrészt komikus oldala is van és azért én ezt visszautasitandónak vélem. Péchy Tamás: Én egy igen nagy hibát látok az egész javaslaton keresztül vonulni, tudniillik az nincs szabatosan körülirva, mely intézkedések szólnak a vész idejére, milyen vidék számittassék oda, hová a vész idejére való intézkedések szólnak és mely intézkedések azok, melyek átalánosságban szólnak. így pl. a 24-ik §. azt mondja: „A vésznek az országban uralgása idején a mészárosokat idegen istállókba való bemeneteltől, vagy legelő marhával érintkezéstől az illető helyi hatóság eltilthatja." Az utánna következő 25. §. nem mond semmit a vészről; hanem átalánosságban van tartva és nem tudhatjuk, hogy a vész idejéről szól-e, azt mondván, hogy: „A vágóhidak a községen kivül s ugy helyezendők el, hogy a vágómarhának stb." Már most ha egy törvény világos akar lenni, ha átalánosságban akar intézkedni, azt világosan ki kell fejezni. Én tehát azt hiszem, e szakaszokat is vissza kell utasítani, hogy a központi bizottság ez irányban igazítsa ki. Harkányi Frigyes előadó: Itt különbség van azon időre nézve, midőn a vész uralkodik és a vészmentes időre nézve azért nem tétetett; mert akkor számos ismétlésekre lett volna szükség. 4 vágóhidakra vonatkozó intézkedés minden esetre minden időre szól, a 24. §. pedig akkorra szól, mikor a vész uralkodik. Én is azon nézetben vagyok, hogyha Erdélyben a vész kiütött: Vasmegyében miért legyen eltiltva a marhabeszerzéstől; de azt tapasztaltuk, hogy midőn a vész jó távolságban nem mutatkozott: egyszerre feltűnt becsempészés következtében 10—15 mértföldnyi távolban, a hová nem is hitték, hogy eljuthatna. Ez indította a szakférfiakat arra, hogy drastikus intézkedéseket javasoljanak. Szeniczey Ödön jegyző: (olvassa Simonyi Lajos báró indítványát, mely igy hangzik:) A 22., 23. és 24. §§. ujabb szövegezés végett a központi bizottsághoz utasíttatnak. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk \) Tehát a 22., 23, 24. §§. ujabb szövegezés végett a központi bizottsághoz utasíttatnak. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a 25. §-t.) Balogh János: Tisztelt ház! Igen helyeslem ezen szakasznak azon intézkedését, hogy a vágóhidak a községeken kivül helyeztessenek el és pedig, a mint már méltóztattak megjegyezni, ugy értelmezve, hogy nemcsak a vész idejéről, hanem átalában mindenkorról vau szó; de bátor volnék egy módosítást ajánlani az első sorhoz ; mert szerintem az még nem elégséges, hogy a községen kivül legyenek a vágóhidak, hanem még arról is kell gondoskodnunk, hogy ne legyenek oly helyen, melyhez igen közel jelentékeny közlekedési utak esnek. Azt pedig tudjuk, több helyen ugy van, hogy a vágóhidak közel esnek, hogy minél inkább megközelíthetők legyenek, tehát a város és illetőleg a községen kivül vannak ugyan, de oly helyen, hol