Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-249

249. országos ülés június 1. 1874. 341 fosztatik. Én ezt igen szigorúnak és méltatlannak látom, melynél fogva egy ügyvédnek sem lehet biz­tositéka az iránt, hogy ha legbecsületesebben viseli is magát, és hivatását a legpontosabban betölti is : ily fegyelmi vizsgálat el ne rendeltessék ellene. Én tehát nem a fegyelmi vizsgálatot akarom alapjául venni annak, hogy valaki az ügyvédek so­rába föl ne vétessék; hanem a fölvételt megtaga­dandónak vélem oly ügyvédre nézve, ki valósággal nem érdemli meg, hogy a többiek körében helyt foglalhasson. Módositványom tehát a következő: „A 112-ik §. 2-ik bekezdésénél ezen szó után „és" tétessék „jogérvényes itélet erejénél fogva büntetés alatt nem áll." A többi elmaradna. Ha te­hát jogérvényes itélet van ellene hozva: akkor nem méltó, hogy a többiek körében helyt foglaljon; de azon ideig, mig bűnösnek ki nem mondatik: őt bün­tetni nagyon időelőttinek tartom. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Beöthy Algernon jegyző (újra föl­olvassa Csiky Sándor módositványát.) Schmausz Endre előadó: Az imént fölolvasott módositvány ellenkezik főkép azon czél­lal, melyet ezen törvény által elérni kivánunk, és ellenkezik a már különösen megállapított 3-dik §-al is, mely szerint a vizsgálat alatti állás szintén a fölvételnek akadálya. Azért kérem, méltóztassék az eredeti szerkezetet megtartani. Elnök: A 112-dik szakaszhoz Csiky Sándor részéről egy módositvány adatott be, mely módosit­vány szerint a szakasz második bekezdésének utolsó­előtti és utolsó sorából e szavak „büntető vagy fe­gyelmi vizsgálat alatt nem áll" kihagyandók, s ezek helyett e szavak tétetnének „jogérvényes itélet ere­jénél fogva büntetés alatt nem áll." Az első kérdés az, hogy elfogadj ház a szakaszt a központi bizottság szövegezése szerint? Kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörté­nik.) Most méltóztassanak fölállani, azok a kik nem fo­gadják el. (Megtörténik. Fölkiáltások bal felöl: Meg kell számláltatni.) Méltóztassanak tehát még egyszer fölállani azok, kik a szöveget változatlanul elfogad­ják, és állva maradni. (A megszámlálás után.) Most azok méltóztassanak fölállani kik nem fogadják el. (A megszámlálás után.) 73 képviselő elfogadta az eredeti szöveget, 61 pedig nem: e szerint a többség a szöveget változatlanul elfogadta. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 113-dik szakaszt, mely változatlanul elfogadtatott. Olvassa a 114-dik szakaszt.) Várady Gábor : Tisztelt ház! Én a 114. szakasz intézkedését elfogadom ; azonban kielégítő­nek nem tartom és megtoldandónak vélném még egy alienával, ugyanazzal, melyet a jogügjd bizott­ság tervezett. A jogügyi bizottság szerkezete ez. (Olvas:) A jelen törvény életbe léptetésekor a jogi tanfolyamot már megkezdett ifjak pedig akkor bo­csátandók az ügyvédi vizsgára, ha a jogtudorság elnyerése és a két évi joggyakorlat kimutattatott. A különbség az eredeti javaslat és ezen mó­dositvány közt csupán az, hogy a három évi jog­gyakorlat helyett két év tétetik; azonban a jog­tudori oklevelet kötelesek magoknak a mostani jo­gászok is megszerezni. . Tisztelt ház! Én megszavaztam a három évi joggyakorlatot, mert ugy vagyok meggyőződve, hogy az ügyvédi pályára juthatás megkönnyítése nem áll sem az igazságszolgáltatás, sem az állam, sem áta­lában a közmorál érdekében; sőt ha tekintjük a mi viszonyainkat, ha tekintjük azon nagy áramlatot, mely bizonyos kóros állapotnak jelzője, melynél fogva hazánkban aránytalan nagy számmal tódulnak ifjaink az ügyvédi pályára : én még nagyobb megnehezíté­seket is czélszerüknek és szükségeseknek tartanék. Megszavaztam azt is, hogy a jogtudori oklevél meg­szerzése egyik föltétele legyen az ügyvédi pályára bocsátásnak; mert, nézetem szerint, az ügyvédség ma­gasabb qualificatiot igényel, mint átalában a birói állás; mindamellett, hogy a tisztelt igazságügyminis­ter ur e tárgyra vonatkozó érvelésében a dolgot egy kissé szépítve, simítva, a bírák érdekéből azt más színben tüntette föl, és nem akarta elismerni, hogy magasabb qualificatio kívántatik az ügyvédtől, mint átalában a bírótól; tette ezt bizonyosan a birói tekintély föntartása érdekéből; de bizonynyal igazat fog nekem adni, hogy magasabb qualificatio szükségeltetik az ügyvédnél, mint a bírónál, már csak azért is, mert a pernek első bírája ő, mert az ügyvéd képzettségétől, alapos tudományától, hogy ne mondjam becsületességétől is sok, talán minden függ az igazságszolgáltatás terén első sorban. Ezeket, tisztelt ház! csak azért kívántam rö­viden megjegyezni, hogy kimutassam, miszerint én nem vagyok barátja az ügyvédi pályára jutás na­gyon megkönnyitésének; mert én nem ugy tekintem az ügyvédséget, mint a melynél a kenyérkeresethez juthatás állana első sorban; hanem első sorban áll igenis az igazságszolgáltatásnak, tehát az államnak érdeke. (Helyeslés jobb felől.) Azonban, tisztelt ház, ez azon vonal, a med­dig elmehetek, azon szélső vonal, a melyen tul nem volnék hajlandó menni. Nem kívánok a törvény in­tézkedésének visszaható erőt adni; pedig bizonynyal visszaható erőt adunk ezen különben czélszerü in­tézkedésnek akkor: ha a három évi gyakorlatot ki­terjesztjük azokra is, a kik tényleg már a jogi pályán vannak. Azon szülők vagy gyámok, kiknek fiai; gyámoltjai a jogügyi pályára léptek, számot vetet­tek magokkal; előttük állott két évi joggyakorlat és most, midőn a törvény visszahatólag a három-éves joggyakorlatot fogja elrendelni: igen sok esetben meg fog történni, hogy vagy a három évi joggya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom