Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-247
298 247. országos ülés május 29. 1874. oldalon ülő képviselőtársaimmal, a kik az ügyvédi karnak tudományos, erényes és ügybuzgóvá tételére, ekként pedig egyszersmind annak tisztelete megszerzésére fordítani óhajták gondjukat; e tekintetben, mondom, velük teljesen egyetértek. Egyetértek pedig azért; mert én az ügyvédeket, mint az igazságos pőröknek első biráit tekintetni óhajtom, és hogy ha olyanokká válnak és lesznek, nem lészen szükségük arra, hogy törvényhozásilag parancsoltassák a haza népére az irányukban! tisztelet adása ; mert kivívják azt ők maguknak becsületes, tudományos, igazságos és erényes magukviselete által. És épen azért, mivel én az ügyvédi karnak ily tekintélyes álláspontot akarok és óhajtok biztosítani a társadalomban: lehetetlennek tartom, miként azon képviselőtársaim, a kik velem e czél elérésére tötörekednek, lehetetlennek mondom, hogy ezen elénk terjesztett törvényjavaslatot pártolhassák, és ennek különösen a most tárgyalás alatt lévő 5. §-át a magukévá tehessék. Nem pediglen azért, mivel én e törvényjavaslatot olyannak tekintem, a mely országszerte ellenszenvet gerjesztett, mert ez a megyékben, és a városokban ugyancsak tisztelt jobb oldali képviselőtársaim által megalkotott törvényjavaslat utján létrehozott virilismusnak ikertestvére, a hol nem a tudomány és képesség, hanem a gazdaság és hatalom páltolása adja meg az irányt. Nem pártolhatom a törvényjavaslatot másodszor azért: mert ez az általam mindenünnen kiküszöbölni óhajtott ministeri mindenhatóságnak, és ez utón az ügyvédi karban a eentralisationak létrehozatalára van intézve. Nem pártolhatom harmadszor azért, mert ezen törvényjavaslat az ügyvédi kamarák behozatala által tönkreteszi az ügyvédi önállóságot és függetlenséget, a nélkül pedig az ügyvéd hasznos szolgálatokat s bizalmat gerjesztő eljárást nem tanúsíthat. Nem pártolhatom azért: mert ezen törvényjavaslat az ügyvédi kamarák behozatala által a már országos törvény által kiküszöbölt czéhrendszert újból lépteti életbe, s igy a kasztrendszernek hordja méhében gyökerét. Nem pártolhatom végre azért, mivel ezen torjává slat az ügyvédi jelöltektől az államtudományi tanokból a vizsga letételét követeli : az az államtudomány pedig kimeríthetetlen valami, a mely államtudományok nevezete alatt, — ha meghatározva a törvényben nincs, hogy alattuk mi értetik, — oly széles körű tudomány követeltethetik, hogy a vizsgát leteendő ügyvéd az esetben, ha a vizsgáló bírónak érdeke ugy hozza magával, az elsőtől az utolsóig mind megbuktathatik. Én tehát ezeknélfogva sem az egész törvényt, melynek elfogadása ellen már az átalános vita alkalmával szavaztam; sem pedig e részletes tárgyalásban az 5-ik §-t el nem fogadom, s ugy hiszem, hogy azon képviselőtársaimnak is, a kik különben, a mint állították, az ügyvédi kar tiszteletbentartását kívánják: velem egyet kell érteni, hogy ha az előadott indokokat megfontolván, azon czéljuk kivitelére óhajtják fordítani tehetségüket; és mivel, — mondom, — ezen törvényjavaslatot az átalános tárgyalás alapjául sem fogadhatom el; most, a mennyiben Solymossy tisztelt barátom módosítása az én óhajtásomhoz legközelebb áll: annak elfogadására szavazok. Be is végezhetném beszédemet, ha az előttem szólott két képviselőtársamnak Paczolay és Csemeghy uraknak előadásaira ellenészrevételt tenni képviselői kötelességemnek nem tartanám. Azt monda jelesen, Tisza Kálmán képviselőtársamnak felelve, az ő előadását czáfolni törekedvén, Paczolay képviselőtársunk, hogy a törvényhozásnak kötelessége, s igy a képviselőháznak hivatása a közvéleményt, melyet különben kitudni sem lehet, előkészíteni; azt monda továbbá, hogy a törvényhozás az egyetemes nemzet fölött absolut hatalommal uralkodik. Én ezeket, tisztelt ház, el nem ismerhetem, el nem ismerhetem jelesen a képviselőháznak, vagy akár a törvényhozásnak a nemzet fölötti absolut hatalmát mindaddig: a meddig a H. K. 3 — 5. czikkei, ugy az 1868: XVIII. törvényczikk épségben fönállanak; pedig azon törvényczikkcknek épségét sem a képviselőháznak, sem a törvényhozásnak, ha csak 448 képviselő 18 milliónyi nép ellen pártot ütni nem akar: lerombolni, magokat a törvényeket megváltoztatni sem joga, sem hivatása. Azokban a törvényekben az mondatik, tisztelt ház. hogy kötelező törvény csak olyan lehet, mely a nép akaratának kifejezése. A király a néppel egyetértőleg hozza meg a törvényt; oly törvény tehát, mely a nép akaratával homlokegyenest ellentétben áll: senkit, nem kötelez. (Igaz! Ugy vanl a szélső bal felöl.) Ámde, hogy azon törvények közt, melyek ekkoráig alkottattak, nincsenek-e olyanok, melyek a nép akaratával homlok egyenest ellenkeznek ? szóljanak azon kérvények, fölszólalások, szóljon azon elégületlenség, mely országszerte mutatkozik. Ilyenek különösen a törvényhatóságok rendezése, ilyen a közös-ügyes törvények megalkotása, és több ezekből kifolyó és hozzájuk hasonló törvény. A mi pedig azt illeti, tisztelt ház, hogy a képviselőháznak kell a közvéleményt előkészíteni: azt kitudni sem lehet, mint a hogyan Paczolay képviselőtársam mondotta, azt én nem ismerhetem el. A közvéleményt a ki akarja, kipuhatolhatja, kitanulhatja azon számlálhatlan ideérkezett kérvényekből, melyek a megyék, városok, testületek, egyesek, — úgyszólván, — az ország minden kerületéből és minden részéből intéztettek ide a végből, hogy például az önálló nemzeti bank föláUittassék. Ha
