Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-247

298 247. országos ülés május 29. 1874. oldalon ülő képviselőtársaimmal, a kik az ügyvédi karnak tudományos, erényes és ügybuzgóvá tételére, ekként pedig egyszersmind annak tisztelete meg­szerzésére fordítani óhajták gondjukat; e tekintet­ben, mondom, velük teljesen egyetértek. Egyetér­tek pedig azért; mert én az ügyvédeket, mint az igazságos pőröknek első biráit tekintetni óhajtom, és hogy ha olyanokká válnak és lesznek, nem lé­szen szükségük arra, hogy törvényhozásilag paran­csoltassák a haza népére az irányukban! tisztelet adása ; mert kivívják azt ők maguknak becsületes, tudomá­nyos, igazságos és erényes magukviselete által. És épen azért, mivel én az ügyvédi karnak ily tekin­télyes álláspontot akarok és óhajtok biztosítani a társadalomban: lehetetlennek tartom, miként azon képviselőtársaim, a kik velem e czél elérésére tö­törekednek, lehetetlennek mondom, hogy ezen elénk terjesztett törvényjavaslatot pártolhassák, és ennek különösen a most tárgyalás alatt lévő 5. §-át a magukévá tehessék. Nem pediglen azért, mivel én e törvényjavaslatot olyannak tekintem, a mely or­szágszerte ellenszenvet gerjesztett, mert ez a me­gyékben, és a városokban ugyancsak tisztelt jobb oldali képviselőtársaim által megalkotott törvényja­vaslat utján létrehozott virilismusnak ikertestvére, a hol nem a tudomány és képesség, hanem a gaz­daság és hatalom páltolása adja meg az irányt. Nem pártolhatom a törvényjavaslatot másod­szor azért: mert ez az általam mindenünnen kiküszö­bölni óhajtott ministeri mindenhatóságnak, és ez utón az ügyvédi karban a eentralisationak létreho­zatalára van intézve. Nem pártolhatom harmadszor azért, mert ezen törvényjavaslat az ügyvédi kamarák behozatala ál­tal tönkreteszi az ügyvédi önállóságot és függet­lenséget, a nélkül pedig az ügyvéd hasznos szolgá­latokat s bizalmat gerjesztő eljárást nem tanúsíthat. Nem pártolhatom azért: mert ezen törvényjavaslat az ügyvédi kamarák behozatala által a már orszá­gos törvény által kiküszöbölt czéhrendszert újból lépteti életbe, s igy a kasztrendszernek hordja mé­hében gyökerét. Nem pártolhatom végre azért, mivel ezen tor­jává slat az ügyvédi jelöltektől az államtudományi tanokból a vizsga letételét követeli : az az állam­tudomány pedig kimeríthetetlen valami, a mely ál­lamtudományok nevezete alatt, — ha meghatározva a törvényben nincs, hogy alattuk mi értetik, — oly széles körű tudomány követeltethetik, hogy a vizs­gát leteendő ügyvéd az esetben, ha a vizsgáló bí­rónak érdeke ugy hozza magával, az elsőtől az utolsóig mind megbuktathatik. Én tehát ezeknélfogva sem az egész törvényt, melynek elfogadása ellen már az átalános vita al­kalmával szavaztam; sem pedig e részletes tárgya­lásban az 5-ik §-t el nem fogadom, s ugy hiszem, hogy azon képviselőtársaimnak is, a kik különben, a mint állították, az ügyvédi kar tiszteletbentar­tását kívánják: velem egyet kell érteni, hogy ha az előadott indokokat megfontolván, azon czéljuk kivi­telére óhajtják fordítani tehetségüket; és mivel, — mondom, — ezen törvényjavaslatot az átalános tárgya­lás alapjául sem fogadhatom el; most, a mennyiben Solymossy tisztelt barátom módosítása az én óhaj­tásomhoz legközelebb áll: annak elfogadására sza­vazok. Be is végezhetném beszédemet, ha az előttem szólott két képviselőtársamnak Paczolay és Cse­meghy uraknak előadásaira ellenészrevételt tenni képviselői kötelességemnek nem tartanám. Azt monda jelesen, Tisza Kálmán képviselőtár­samnak felelve, az ő előadását czáfolni törekedvén, Paczolay képviselőtársunk, hogy a törvényhozásnak kötelessége, s igy a képviselőháznak hivatása a köz­véleményt, melyet különben kitudni sem lehet, elő­készíteni; azt monda továbbá, hogy a törvényhozás az egyetemes nemzet fölött absolut hatalommal uralkodik. Én ezeket, tisztelt ház, el nem ismerhetem, el nem ismerhetem jelesen a képviselőháznak, vagy akár a törvényhozásnak a nemzet fölötti absolut hatalmát mindaddig: a meddig a H. K. 3 — 5. czikkei, ugy az 1868: XVIII. törvényczikk épségben fönálla­nak; pedig azon törvényczikkcknek épségét sem a képviselőháznak, sem a törvényhozásnak, ha csak 448 képviselő 18 milliónyi nép ellen pártot ütni nem akar: lerombolni, magokat a törvényeket meg­változtatni sem joga, sem hivatása. Azokban a tör­vényekben az mondatik, tisztelt ház. hogy kötelező törvény csak olyan lehet, mely a nép akaratának kifejezése. A király a néppel egyetértőleg hozza meg a törvényt; oly törvény tehát, mely a nép akaratával homlokegyenest ellentétben áll: senkit, nem kötelez. (Igaz! Ugy vanl a szélső bal felöl.) Ámde, hogy azon törvények közt, melyek ekko­ráig alkottattak, nincsenek-e olyanok, melyek a nép akaratával homlok egyenest ellenkeznek ? szóljanak azon kérvények, fölszólalások, szóljon azon elégü­letlenség, mely országszerte mutatkozik. Ilyenek különösen a törvényhatóságok rendezése, ilyen a közös-ügyes törvények megalkotása, és több ezekből kifolyó és hozzájuk hasonló törvény. A mi pedig azt illeti, tisztelt ház, hogy a kép­viselőháznak kell a közvéleményt előkészíteni: azt kitudni sem lehet, mint a hogyan Paczolay kép­viselőtársam mondotta, azt én nem ismerhetem el. A közvéleményt a ki akarja, kipuhatolhatja, kita­nulhatja azon számlálhatlan ideérkezett kérvények­ből, melyek a megyék, városok, testületek, egyesek, — úgyszólván, — az ország minden kerületéből és minden részéből intéztettek ide a végből, hogy például az önálló nemzeti bank föláUittassék. Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom