Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-246
284 246. országos ülés május 28. 1874. Látjuk, hogy az orvos is, mikor a gyakorlati térre lép, ott képezi magát; s a hogy igyekszik, attól függ életrevalósága. Én megvallom, hogy nem fektetek oly nagy súlyt a tudori méltóságra, mint például az igazságügyminister ur; hanem ha valaki ily súlyt fektet rá: legyen neki tetszése szerint. Én, a mint később rá fogok jönni, időnyereség szempontjából sem pártolom a szigorlatot. A másik a miben változtatást óhajtok: a gyakorlati évek tartama; én elégségesnek tartom erre nézve a két évet, és a szigorlatot azért is kívánom mellőzni, mert a szigorlat már maga is egy évvel nyújtja meg a gyakorlatot, a mennyiben tudjuk, hogy a három szigorlat letétele egy évet vesz igénybe. Már most tekintsük az emberi életkort, ez változik 50—60 év közt; elkezd a gyermek 7 éves korától fogva tanulni, 4 év az elemi, 8 év a gynmasium, 4 év az elméleti jogtudomány 1 év az önkéntes, ha szigorlatot tesz az 1 év, 4 év a gyakorlat: mikor valaki önálló ügyvéd lehet életének fele részét betöltötte, körülbelől a 29—30 éves kort elérte. Tisztelt ház! Méltóztassék a jelen viszonyokat figyelembe venni. Nem azon időket éljük ma, mint hajdan, hogy sok ember csupa ambitioból megszerezte az ügyvédi diplomát; hanem legtöbb ember megszerzi kenyérkeresetből. Ha igy megszorittatik az ügyvédi diplomához való jutás : akkor méltóztassék nekem a tisztelt igazságügyminister ur megengedni, igen sok szegény fiatal embert, különben jó tehetséget le fog szorítni a térről és bár látom azt, hogy a tisztelt minister ur ugy a theoriának, mint az 50—60-as években dívott — őszintén szólva — centralistikus rendszernek nagy barátja; de távol legyen tőlem, hogy föl akarjam tenni a tisztelt igazságügyminister úrról azon szándékot, hogy megakarja szorítani a tanulhatási lehetőséget annyira, mint azon időben, midőn az volt a ezél, hogy a magyar ember minél kevesebb legyeu többre képesítve, mint annyira, hogy az osztrák ármádiában jó káplár vagy legfölebb strázsamester lehessen. Ismétlem, ez monopóliumra vezet, én a monopóliumoknak nem vagyok barátja az anyagi téren sem, — annál kevésbé a szellemin; nekem jelszavam a szabad verseny ; én semmi pályát nem akarok megszorítani: ugyanazért, ajánlom az első pontban a tudori szigorlatnak tökéletes mellőzését, illetőleg nem köteles voltát; másodszor pedig a gyakorlatra nézve négy év helyett ajánlok kettőt. Szövegezésemet bátor vagyok a tisztelt ház figyelmébe ajánlani. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa Solymossy módosüványát.) Az ügyvédi rendtartás 5. §. helyett. Az ügyvédi vizsgálatra a vizsgáló bizottság csak azt bocsáthatja, ki kimutatja, hogy a jogi és államtudományok befejezése és az elméleti államvizsgák letétele után két évi joggyakorlaton volt. Ezen joggyakorlat bíróságnál, királyi ügyészségnél (közjegyzőnél) és ügyvédnél tölthető ki. Á kimutatandó két évi joggyakorlatból egy év bíróságnál, egy év pedig ügyvédnél, kincstári, vagy közalapítványi ügyészségnél töltendő. Csak azon idő számíttatik be, a mely kizárólag a joggyakorlatban töltetett; kivéve a betegség, katonai szolgálat és évi szabadság idejét. Mindezek azonban évenként két hónál továbbra nem számittathatnak be. Birák, kik a föntebb körülirt elméleti képesitvénynyel bírnak, az ügyvédi vizsgára bocsáthatók : ha két éven át, mint birák működtek. Jogtanárok, az ügyvédi vizsgára bocsáthatok, ha belföldi egyetemen vagy jogakadémián, mint tanárok két éven át működtek, elméleti képesitvénynyel bírnak és két évi joggyakorlatot kimutatnak. Ezen §-ban meghatározott kellékek alól fölmentésnek nincs helye. A bizottság megtagadó határozata föllebbezhető a 7 tagú bizottsághoz, mely a 4 §. értelmében alakul, és melyből az első határozat hozatalánál jelenvolt tagok kizáratnak. Nemes Péter: Tisztelt ház! A jelen §. intézkedéseit átalábau elfogadom; mert azon intézkedést, melyet a jelen §. az elméleti képzettségre nézve megszab : tökéletesen helyeslem; mert én a képességet nem annyira az ügyvédjelöltekre, s azokra való tekintetből veszem bírálat alá, kik e pályára készülnek; hanem a közönséggel szemben kívánom bírálat alá venni; már pedig, ha egy teljes elméleti képzettséggel nem biró ember lép az ügyvédi pályára, azon esetben sokkal több és hosszabb joggyakorlatot kell követelni épen a nagy közönség érdekében, melynek ügyeit lesz hivatva vinni. Részemről nem csak az elméleti, de a gyakorlati képzettség tekintetéből is a három évi joggyakorlatot kívánom, és ezen §-náI csakis egy megjegyzésem van : az tudniillik, hogy a három évi joggyakorlatot, ha nem is igen soknak, de elégségesnek találom; de azon intézkedést, melynél fogva ezen joggyakorlati három évből egy évet a jogtudorság elérése után akar az ügyvédjelölttől kívántatni az ügyvédi pályára készülőkre nézve : mindenesetre nagyon terhesnek tartom. Tudjuk, hogy az ügyvédjelölteknek, az ügyvédi pályára készülőknek legnagyobb része, bizony a szegény osztályhoz tartozik. És az ilyen ügyvédjelölteknek azon időből, melyet ezen gyakorlat alatt tölt, nagyrészt arra is kell fordítania, hogy a leteendő tudori és ügyvédi vizsgákra a kellő költséget megszerezze. Ez esetben az kívántatnék az illetőtől, hogy egyszer a tudori vizsgának letevése végett jöjjön föl Pestre a királyi táblához, másodszor pedig az ügyvédi vizsga letevésére is hasonló ut kívántatnék tőle.
