Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-238
218 2ÍÍH. országos iHés május lő. 1874. lében, s igy bizonyos monopóliumot szerezvén és érvényesítvén. Kérdem: igy lesz-e ez ennél az intézménynél ? Azt, hogy az ügyvéd képzettségét mutassa ki, azt, hogy ő vizsgálatot tegyen : mindenki óhajtja; azt senki sem mondja, hogy vizsgálat nélkül az ügyvédek bocsáttassanak ugy az ügyvédségre bizonyos gyakorlati évek után, mint ez hajdan több országban, nálunk egész Mária Terézia koráig volt; azt senki nem mondja; mindnyájan kivánjuk, hogy az ügyvéd bizonyos qualificatioval birjon. Ezen qualiticatiot nem az ügyvédi kamara adja meg neki; ezen qualificatiot Pesten és Maros vásárhelyit megállapított vizsgálati bizottságok adják meg, és ha ezek megadták neki: akkor az ügyvédi testület —- mert hisz a kamara szót csak azért használtuk, mert európai szó, de helyette azt is lehetett volna mondani: testület: — akkor az ügyvédi testület őt fölvenni köteles. Ezt világosan kimondja a törvény. Visszautasítani senkit sem szabad: ha oklevéllel bir. Ha pedig mégis azon visszaélés követtetnék el, & mit én az ügyvédi kamarákról nem tehetek föl, hogy valakit kizárnának, a ki belépésre joggal bir: ott a fölebbvitel, a legfőbb itélő-törvényszék meg fogja adni azt, a mit a jog és igazság kivan ; mert a legfőbb itélő törvényszék semmikép sem részrehajló, nem oly helyzetet elfoglaló, hogy a visszaéléseket Jegyezgetné, vagy pártolná. De a föllebbvitel, azt mondják egyrészről: időbe kerül, időközben pedig az illető nem ügyködhetik. Időbe kerül? Az igaz, kerül néhány hétbe ; de bocsánatot kérek azért, hogy egy két esetben egy-két ember talán néhány hétig később jut az ügyvédséghez: ejtsük el az ügyvédi kaierkölcsi tekintélyének ez egyik védbástyáját? (Élénk helyeslés jobb felől.) Azért szüntessük meg a kamaráknak ellenőrizhetési jogát, mely az illetők beiktatása nélkül nem is képzelhető: mert egy, vagy két egyén talán később jut a lajstromozáshoz, mint jutnia kellene jog szerint. A hátrányok, melyek amabból erednek, sokkal nagyobbak: mint azok, melyek egy-két esetben netalán az időveszteségből vennék eredetüket. Azt mondják másrészről, hogy hisz az a függetlenség nincs kellőleg biztosítva, mert oly esetekben, mikor az ügyvéd a bíróságot sérti: a biró-ság elé utasittatik, s igy a függetlenség némileg meg van csorbítva. Minden oly esetben, mely közönséges törvénysértést nem foglal magában: az illető ügyvédi kamara, vagy a központi bizottság véleménye szerint a birói és kamarai tagokból alakult vegyes bizottság van arra hivatva, hogy mondjon ítéletet; de ott, hol közönséges törvénysértés van, vagy ott, hol az ügyvéd a törvényszéket in facie loci sérti meg: ott az ügyvédet a törvényszék hatósága alól ki nem vehetjük, és a törvényszéket nem utasíthatjuk arra, hogy mint vádló lépjen föl a kamara előtt: ez már a törvényszék állásával összeegyeztethető nem volna. Nem igy járva el, megingatnék a törvényszékeknek azon tekintélyét, melylyel azok irányában bírnia kell, kik előtte aliegálnak, a kik előtte működnek. Abból tehát, hogy egy esetben a törvényszék ítél, azon következtetést vonni le, hogy ítéljen olyanokban is, melyek nem saját tekintélyét érintik: ezt a szoros logikai következetességgel nem •tudom összeegyeztetni. De teremtünk, — azt mondják — külön kasztot; kérdik: minek külön fegyelmi bíróság az ügyvédek számára ? hisz — ugy mondják — meg vannak az átalános autonóm municipalis közegek. Az volt az ellenvetés, hogy minden körnek külön és külön állítunk bíróságot. A ki ezt halíja, azt hinné, hogy az ügyvédek valami priviiegiált állást foglalnak el minden ügyeikre nézve, hogy ők ki vannak véve a törvényszékek, bíróságok hatósága alól. Ez nincs igy. E törvényjavaslatban ki van mondva, hogy saját fegyelmi ügyeikre nézve tartoznak saját hatóságuk alá. Hiszen ez másutt Is ugy van. Ki állítja azt például, hogy az evangélikus papok ki vannak véve a törvények alól? és fegyelmi ügyeikre nézve mégis egyházi hatóságuk alá tartoznak. (Élénk tetszés jobb felől.) Hogy vagyunk a bírákra nézve? Kérdem: a bírák ki vannak-e véve a törvények hatása alól ? nem; de fegyelmi ügyeikben van külön fegyelmi bíróságuk. Hát a tisztviselők nincsenek-e a törvények hatása alatt? és mégis van külön fegyelmi bíróságuk. De vegyük csak a vaspályaválialatok vagy bármely vállalatok tisztviselőit. Ha ezek megsértik a közös törvényt, bíróság elé kerülnek; de ha sértik például a vaspálya szabályzatokat, ha sértik tiszti kötelességeiket: akkor az illető társaság fegveími bírósága alá tartoznak, és az ott fönálló szabályok szerint mondatik fölöttük ítélet. (Helyeslés jobb felől.) Ez által nem képződnek külön kasztok; hanem az életnek külön foglalkozásaira nézve az arra hivatott közegek bíráskodnak, nem mint büntettek, hanem mint egyszerű tiszti körük megsértéséből eredő vétségek vagy kihágások fölött. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ebből tehát tisztelt ház! kasztrendszerre következtetni egyátalában nem lehet. (Helyeslés jobb felől.) Mondatott azonfölül, hogy gyakorlat nem szükséges, a fölött tehát őrködni a kamarának is fölösleges; ott vannak a szigorú elméleti vizsgák, azok nyomán adassék meg a képesítés. Igen, én is azt mondom, legyenek szigorú elméleti vizsgák; de a szigorú elméleti vizsgákon fölül még legyen gyakorlat is; mert igen jól mondták a mi régi jogászaink: „Theoria sine praxi est sicut rota sine axi." (Élénk derültség.) Ez áll leginkább a joggyakorlatra nézve. Itt az élet concret eseteit csak az fogja keh.
