Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-236

236. országos ülés május 11. 1874. 169 feépviselő-testiiletének kérvényét, melyben a Királyföldrendezését az 1868: XLIII. törvényczikknek megfelelő törvény alkotása által eszközöltetni és a területek kikerekitése fölött a törvényhatóságokat és a szász nemzeti egyetemet kihallgatni kéri. Elnök : Ezen kérvények a kérvényi bizottságlioz utasíttatnak. Sachsenheim Albert s Tisztelt ház! Van szerencsém Medgyesszék közönségének kérvényét benyújtani, melyben a Királyföld rendezését az 1868: XLIII. törvényczikknek megfelelő törvényalkotás által eszközöltetni, és a területek kikerekitése fölött a törvényhatóságokat és a szász nemzeti egyetemet kihallgatni kéri, — továbbá ugyanazon 'közönség kérvényét, melyben az a belügyminister urat, gr. Szapáry Gyula ő nagyméltóságát a folyó évi január hó 27-kén 55502. szám alatt kelt, a szász ispánhoz intézett, törvénytsértő rendelete miatt felelősségre vonatni kéri. Méltóztassék ezen kérvényeket a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: A kérvényi bizottsághoz fognak utasíttatni. Polit Mihály : Tisztelt ház! Lesz szerencsém egy, a bekebelezett határőrvidékre vonatkozó határozati javaslatot ugy az én nevemben, mint a többi ott választott népképviselők nevében a tisztelt ház elé terjeszteni. Az utolsó pancsovai választással a határőrvidék bekeblezése az 1848. évi V. törvényczikk értelmében bevégezve lévén, mint ott választott népképviselők, a magyarországi törvényhozó-testületben helyünket elfoglalván; miután az összes határőrvidék ezen tisztelt törvényhozó testületben képviselve van: kötelességünknek tartjuk a bekebelezett határőrvidék érdekében azon népnek kívánságához, szükségeihez képest ezen határozati javaslatot előterjeszteni. A házszabályok értelmében ezen javaslat indokolásában rövid leszek. Nem is ezen javaslatnak egyes pontjait, hanem csak annak szellemét leszek bátor előtüntetni. (Halljuk l) Tisztelt ház! Mindenekelőtt ünnepélyesen ki kell jelentenem, hogy a bekebelezett határőrvidék, hogy a volt határőrök, a mennyiben az absolut katonai rendszer alól kiszabadultak, a mennyiben a szabadság, az alkotmányosság élvezetére hivatva van: Magyar orszaghozi csatlakozását, bekeblezését örömmel üdvözli. (Éljenzés szélső bal felöl.) Puszta rágalom azt állítani, hogy a határőrvidékiek a szabadságot nem akarják, hogy a Magyarországhoz! csatlakozást ellenzik és inkább szeretik a volt absolut katonai rendszert. A szabadság érzelme minden népre oly nagy hatással bir, hogy alig van nép, mely a szabadságot fiivetné, ha neki valódi szabadság, valódi alkotmáJiyossá,£r adatik. Ámde az a kérdés: vajon a bekeÜÉPV. H. NAPLÓ. 185. X. KÖTET belezésnél követett eljárás olyan volt-e, hogy azon néppel a szabadság jótéteményeit megizleltetni iparkodott? Én ezen themát, tisztelt ház, bővebben kifejteni nem akarom. Minden status corpusnak csatlakozása bizonyos nehézségekkel és viszásságokkal szokott járni, ez az átmenetnek természete. Én nem kérhetem a tisztelt kormánytól azt, hogy a bekebelezett vidéken tüstént, rögtön, normális állapotot teremtsen ; de az, a mit kérhetek, nemcsak mint azon vidéknek választott képviselője, hanem, mint ezen országnak közös hazánknak képviselője —mit kérhetek, sőt mit követelhetek: az,hogy igazságos, méltányos és bizalmas legyen azon nép iránt, hogy informáltassa magát, hogy tájékozza magát és ezen törvényhozási testületet. Midőn oly nagyszerű változás történik, mint a minő a határőrvidéken történt: akkor a hű és helyes informatio a leghelyesebb dolog. E tekintetben az első magyar ministerium nagyon tapintatos volt, és a helyes és hű informatiokra a legnagyobb fontosságot fektette, mire vonatkozólag én Kossuth Lajosnak 1848. Julius 11-én tartott hires beszédéből a határőrvidékre vonatkozó következő passust leszek bátor fölolvasni. (Halljuk!) „A ministerium báró Hrabvoskyt fölhívta arra, hogy a nép maga községenként vagy kerületenként válaszszon maga közül embereket, kik ide följővén, tájékozzák a ministeriumot, tolmácsolják előtte a népnek abbani kívánságait, miszerint ha volna még valami, mit számukra jogszerűen adni lehet: azt a ministerium nyomba megadhassa," Csak oly helyes és hü informatiot kívánok a tisztelt kormánytól, hogy ennek alapján a tisztelt ház is tájékozva legyen ezen ügyben. Előterjesztendő határozati javaslatomnak épen az a czélja, hogy mód nyújtassák a kormánynak és ezen törvényhozó-testületnek hű és helyes informationak megszerzésére. De ezen informatiok főföltétele a határőrvidék iránti bizalom. Ha a tisztelt kormány, ha ezen tisztelt törvényhozó-testület azon népben, mely századok után Magyarországhoz csatoltatott, csak lázítókat, pártütőket lát: akkor persze hiába minden. Én, tisztelt ház, őszintén fogok szólani. A bizalomnak kölcsönösnek kell lenni. Én megmondom a .tisztelt háznak, hogy ott lent a határszélen hazafiságra számithat. A hazafiság legfontosabb dolog az államban. A jelen szonioru financziális és közgazdászati állapotot, nem oly veszélyesnek tartom, mint azon állapotot, ha Magyarország valamely részének polgáraiban a hazafiság érzete gyöngülni kezdene. A hazafiság minden veszélyt elhárítani képes; fényes példáját látjuk Francziaországban, minő a történelemben alig fordult elő, hogy oly óriási csapások sújtottak volna egy 99