Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-223

223. országos ülés april 21. 1874. ü lelkiismeretesebb és szakértőbb egyének által fognak az ügyek végeztetni. Szomorúan kellett is eddig tapasztalni, hogy ugy az alsó, mint felső és legfelső bíróságoknál olyan egyének vannak, kik számát és helyét foglalják el azoknak, kik munkaképességük által képesek volnának hatszor, tízszer annyit dolgozni, és igy elfoglalják ezek helyeit egyes pártfogoltak, hogy ne mondjam, kéj>telen, vén emberek, mert ugy a legfőbb törvényszéknél, mint az alsóbb hatóságoknál értetlen, tapasztalatlan, de nem is eléggé képzett emberek vannak alkalmazva, és igy halomra gyűl a munka, nem birják elvégezni, nem jönnek currensbe egyszer sem, ide nem számítva még azt sem, hogy a nehézkes perrendtartás mily ólomsulylyal nehézkedik a törvény és igazságszolgáltatásra. Valóban az igazságügyminister ur inkább ezek orvoslásán iparkodnék egy jobb perrendtartás behozatala által, szorgalmazván a polgári és büntető codex miharabbi életbeléptetését. Ezeket vártam volna a közjegyzői intézmény helyett. (Zaj.) Ezeknek elősorolása után, miután úgyis látom, hogy a tisztelt ház figyelme ki van merítve, vagy nem tartja eléggé mulatságosnak az általam elmondottakat, és inkább a conversálásnak adja magát át, mint sem az országgyűlési teendőknek: ennélfogva hosszabbra nem nyújtván beszédemet, röviden azzal zárom be, hogy a szőnyegen lévő törvényjavaslatot korszerűnek nem találom; mert az adózó nép vállaira több terhet rakni nem akarok, ugyanazért a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. Pauler Tivadar igazságügyminister : Tisztelt ház! Az átaíános tárgyalás szónokai annyira kimentették e tárgyat, a központi bizottságnak előadója ezen intézménynek szükségét és czélszerüségét oly kimerítően és alaposan fejtegette, hogy nekem alig marad egyéb hátra, mint a sarlózásnak hálátlan munkája, rövid összegezése azoknak, a mik ezen törvényjavaslat mellett mondattak, némely fölhozott érveknek czáfolása. Teszem ezt leginkább azért, mert az átaíános tárgyalás folytán a kormánynak törvényhozási politikája egyátalában gáncsolva volt, ezen törvényhozás működésének megkezdése, különösen pedig ezen törvényjavaslatnak behozatala időszerűtlennek mondatott. Mást vár a haza, mást várnak annak polgárai, — igy volt mondva — jelenleg a törvényhozástól, nem pedig a közjegyzői intézménynek behozatalát és tárgyalását. Ha jól értettem, azon tisztelt szónok leginkább azon égető kérdések megoldását érintette és értette, melyek háztartásunkat illetik. Hogy mi az oka annak, hogy háztartásunk javítására vonatkozó törvényjavaslatok most nem terjesztettek be, most nem tűzettek ki tárgyalásra : azt a pénzügyminister ur a ház egyik múlt ülésen igen világosan és határozottan fejtette ki. Legyünk méltányosak. Nem lehet követelni, bármily nagy tudományú és tapasztalásu férfi legyen is, hogy oly bonyolult ügykörben, minő a pénzügyi, egynéhány hét lefolyta alatt annyira tájékozza magát, hogy lényeges törvényjavaslatokkal lépjen a ház és a haza elé. Ha tehát a háztartásra vonatkozó törvényjavaslatok jelenleg és e perczben tárgyalhatók nem voltak: én ugy hiszem, hogy a jogügyre vonatkozó kérdések azok közé tartoznak, melyek a legelsők és legégetőbbbek sorába méltán sorolhatók. (Helyeslés) A haza polgára méltán kívánhatja, hogy jogai sérelmektől üdvös, czélszerü intézkedések által óvassanak meg, és a mennyibeu mégis sérelmet tapasztalt volna; orvoslásukat a törvényszékeknél gyorsan és alaposan találja. Ez minden államnak főföladata, erre törekedni minden törvényhozásnak egyik főhivatása. A jelen törvényjavaslat immár e két czél megközelítését tűzte ki föladatául oly közegek fölállítása által, melyek teljes hitelességű okiratok szerkesztésével a polgárok jogbiztonságát megelőzőleg megóvják annyiban, a mennyiben módot nyújtanak nekik, hogy jogaik netaláni kétségbevonását megelőzhetik. Az intézménynek fölállítása másod-sorban, minthogy a bíróságoknak több igen fontos teendői, melyek nem szorosan véve birói természetűek, a közjegyzőkre ruháztatnak, azt fogja eszközölni, hogy a polgárok magánjogügyei gyorsabban és alaposabban fognak tárgy altathatni, és igy ezen törvényjavaslat oly intézmény meghonosítására törekszik, a mely az igazságszolgáltatás és jogügy egyik legfontosabb érdekének kielégítésére, véleményem szerint, alkalmas. De még az annyira domináló pénzügyi állapotra nézve is én e javaslatot csak előnyösnek tartom. Előnyösnek tartom azért, mert emeli az államnak jövedelmét, apasztja annak kiadásait. Emeli jövedelmét. Eötvös képviselő ur a maga beszédében megérintette azon hátrányokat, melyek a hagyatéki ügyeknek hátramaradásából, az illetékek ki nem szabásából magára az államra és annak pénzügyeire hárulnak. A. hagyatéki tárgyalások nagyrészben a közjegyzőkre fognak bízatni, és igy azok gyorsabban, sikeresebben fognak befejeztetni. Az által, hogy a perek számát kellően szerkesztett okiratok által mintegy megelőzzük, hogy a bírák teendőinek egy részét ezen közegekre bizzuk: a bíróságok teendőit apasztjuk, és igy elejét vesszük a költségek szaporodásának, sőt lehetővé tesszük azok apasztását, a melyek eddig is nagy részben a mi budgetünket terhelték.