Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-194
194. országos ülés január 24. 1874. 61 nél roszabb, tehát, hogy alább soroztassék az őt illető fokozatnál: mit nyerne vele? Csak azt, hogy a legutolsó stádiumban okául szolgálna az ő sikere annak, hogy az egész osztály tarifa-tétéle fölemeltessék. Például egy kérdéses táblánál, a melynek tiszta jövedelme holdankint, mondjuk, hogy 10 forint, nekem sikerülne az a manőver, hogy felszólamlás, utánjárás folytán, nem egy szintén 10 forintot jövedelmező mintatérrel mondatnék egyenlőnek, hanem csak egy 8 forintot jövedelmezővel: mit nyertem végre az által, hogy sikeralt ezen manőver? Azt, hogy az sikerülni fog többeknek, s hogy az utolsó stádiumban azt fogják látni: oh! ez a mintatér csakugyan 8 forintot jövedelmező, de az, a mit vele parificáltak, 10 forintot jövedelmez: tehát ezen osztályt 8 forintosnál meghagyni nem lehet Tehát az, a mit sikerült az osztályba-sorozásnál elérni: nem egyéb, mint ok arra, hogy az egész osztály tarifája az utolsó stádiumban fölemeltessék, s a keservesen kivívott eredményt koczkáztatva semmiért küzdöttem volna ki, semmiért értem volna azt el. E tekintetben legyen szabad a tisztelt házat figyelmeztetnem egyre, a mi az első osztály különvéleménye mellett harezoló okok közül egyike a legnagyobbaknak. Ugyanis az osztályba-sorozásnál minő fölszólamlásokra lehet biztosan várni ? Olyanokra, a melyek az alsóbb osztályba való sorozást fogják kivánni; mindenkinek érdekében lévén, földjét inkább egy kissé alacsonyabb osztályba soroztatni, mint valamivel fölebb. Az, hogy egy második, harmadik, vagy negyedik személy az ellen szólalna föl, hogy egy harmadik parcellái helytelenül, mert nagyon alacsony osztályba soroztattak, s kívánja azokat magasabbra soroztatni: kevésbé fog megtörténni. De az első osztály különvéleménye szerint igenis elő fog fordulni, mert mindenkinek azt kell mondani önmagához, ha én megtűröm azt, hogy ebbe az osztályba illetéktelenül egy magasabb osztályhoz tartozó földrészletek soroztassanak : akkor ezeknek ide lett soroztatására való tekintettel föl fogják emelni az egész osztály tarrifáját, és igy az enyémet is, kinek földrészlete épen találkozván a mintatérrel, helyesen van itt. A potiori fit denominatio, s a szerint fogják az egész osztályt tarifirozni, a milyen tarifát megilletőnek vélnek, az osztályban talált földek többségét tekintve. Ha hát tűri azon ember, a kinek földje helyesen van az osztályba besorozva, hogy helytelen besorozások utján többetérő földek jussanak be: ez által koczkáztatja, hogy, ezekre való tekintettel, az ő földjének tiszta jövedelme is, mivel hogy az egész osztályé elvégre emelve lesz, emeltetni fog. Ez a magánérdeket tehát óvakodásra fogja inteni; arra, hogy nemcsak azon ne nyugodjék meg, hogy földje kelletén tulmagasra soroztatott; de ne nyugodjék meg azon sem, hogy más földje kelletén tulalacsonyra soroztatván, az átalános egyenlőséget megzavarja, mert ez rá káros befolyással lehet. Ezen polemikus érvelés után engedje meg a tisztelt ház, hogy egy körülményre hiyjam íöl becses figyelmét e tekintetben. A központi bizottság szövegezése szerint az 52. §-ban meg van mondva, hogy : „A járási bizottságok a megállapított fokozatokat s a mintatérek jegyzékét a községeknek oly fölhivással küldik meg, hogy a fölállított minőségi osztályok száma, valamint a fokozattételek helyessége iránt netaláni kifogásaikat 25 nap alatt a járási bizottságnak írásban adják be." Mikor történik ez ? Akkor, mikor a fokozatok épen képeztetnek, s ha méltóztatnak az 51-ik szakaszt átnézni, s az 52-ik szakasz első bekezdését: egyúttal meggyőződést fognak a tisztelt képviselő urak szerezni maguknak az iránt, hogy a tiszta fokozatok ezen megállapítása elég gonddal történt. A kerületi bizottságok helyszíni utazásokat csinálnak a végett, hogy az egyes mintatereket ezen járásban, amabban is, magában az egész kerületen belől összehasonlítsák egymás közt, hogy nemcsak az iránt ítélhessenek, hogy egy kérdéses mintatér, tekintve jövedelmezőségének magasságát, helyesen lett-e megállapítva ; hanem, hogy a többi közt megvan-e a kellő arány ? a mi itt a fődolog. És most mi történik ? Miután ezt elvégezték, a midőn a kerületi és az országos bizottság ezt teljesítették: egyúttal fölszólítják a községeket, hogy ha netalán észrevételeik és kifogásaik volnának, azokat 25 nap alatt tegyék meg. Már kérdem, azon községek vannak-e azon helyzetben, hogy necsak a járásbeli mintaterek egymás közti viszonyát, hanem az ugyanazon járásban létező, s az ő községökben esetleg reproducált mintaterek több járásokban, sőt több kerületekben felvett mintákkal egyenlőségét, megfelelő voltát, egy szóval, arányosságát maguknak tudomásukra vigyék, és ha azt meg nem felelőnek, fön nem forgónak találják, az ellen 25 nap alatt reclamálhassanak ? Ne méltóztassanak a dolgot ezen ponton figyelmük elől téveszteni. Az ország Vie" 0 ^ része van gondolva körülbelől egy kerületben. Nem is megyek ki a kerületből. Megelégszem azzal, hogy a községek csak a kerületen belől vigyázzanak az aránylagosságra, megengedve, hogy az országosan alkalmazott közegeknek lesz dolguk a kerületek arányára vigyázni. Tehát ezen ország Vi6" 0( i részében 300 mértföldön kell a községnek 25 nap alatt meggyőződést szerezni magának az iránt, hogy az ő járásukban kitűzött és a községekben reproducált egyes mintaterek a többi járásokban, azon 300 mértföldnyi terüI léten a többi kitűzött mintaterekkel egyenlők-e ?
