Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-193
193. országos ülés január 23. 1&74. 51 a kormány nevezi ki, felerészét pedig az ország polgárai választják. Hogy tehát ez legalább megközelitőleg megtörténhessék a catastralis megállapításnál: bátor vagyok a tisztelt ház elébe terjeszteni, hogy tudniillik a 38-ik szakasz első bekezdésébe az országos földadóbizottság elnökén kivül három annyi tagból álljon, mint a mennyiből a kerületi földadó-bizottság alakittatik; erre a szakaszra nézve javaslatom tehát az, hogy ezen szavak helyett „három annyi" azt mondjuk „két annyi'. Az eredeti szöveg szerint ugyanis kettőt választ a kerület és kettőt a minister, és igy kellett volna három annyit választani, nehogy törtszám jőjön ki, mindezeknél fogva e kikezdésre vonatkozólag azon módositványt indítványozom, hogy az országos földadó bizottság tagjai felerészben a pénzügyminister által neveztessenek ki, fele részben pedig a kerületi földadó-bizottság választott tagjai által választassanak. Simonyi Ernő: Tisztelt ház! Megvallom, tévesnek tartom azt a fölfogást, mely hangsnlyoztatott egyik és a másik szónok által, mintha a kormánynak különös érdekében feküdnék az, vajon a földadó magasan vagy alant becsültetik-e. A kormányra nézve ez tökéletesen mindegy. Igen helyes az, mit Tisza Kálmán képviselő ur mondott, hogy akár meg legyen határozva az adómennyiség, akár nem : a kormánynak az a kötelessége, felügyelni arra, hogy az eljárás igazságos legyen, és tiszte a kormánynak fölügyelni mindenhol. De már az, hogy vajon azután magasan vagy alant vettetik ki az adó : ez -— nem tudom — fölfogni, hogyan áll a kormány érdekében. A kormány előterjeszti az országgyűlésnek a költségvetést, azt mondja : ennyi a költsége az országnak, erre okvetetlenül szüksége van, ti, az ország képviselői, gondoskodjatok arról, hogy hogyan jőjön be a pénz. Ha tehát a földadó alant lesz becsülve és azon % szerint nem üti ki azon öszszeget, melyet szükségesnek tartottak az ország költségeire : akkor a %-et kell fölemelni. Tehát a kormánynak tökéletesen mindegy, akár honnan vétetik a pénz, csakhogy meglegyen a kormányzat vitelére szükséges pénz. Tehát nem látom szükségét annak, hogy a kormánynak befolyása legyen abba, hogy a kivetési kulcs magasabb vagy kisebb legyen ; de különben is a kormány ez által nem befolyást nyerne, hanem inkább ódiumot vonna magára az által, hogy egyik másik vidéken ezen arányt kisebbre vagy magasabbra szabja. Ha látnám hogy a kormánynak valami haszna lenne abból, hogy több befolyás engedtessék neki: megszavaznám ; de miután ezt nem látom, a szöveget kívánom megtartani. Kerkapoly Károly: Nem osztozom abban, a mit előttem szóló képviselő mondott, mintha a kormányra vagy az országra nézve átaláb&n közönyös volna, minő magasságban mutattatik ki a föld jövedelme, tehát a földadónak alapja; mert az ugyan igaz, hogy ha ezen alap alacsonyabban fog kimutatva lenni: az országgyűlés kénytelenitve lesz majd igazságérzetében megfelelőleg emelni az adókulcsot. De azt állítom, hogy ezen kénytelenségben nagy baj rejlenek több irányban. Az egyik irányban a tekintetben, hogy nem fogja a képviselő ur sem tagadhatni, hogy itt is áll az : sünt certi denique fines, melyeken tul az adókulcsot emelni mégis furcsa dolog. Posito sed non concesso, hogy körülbelől ki jő a mostani földjövedelem: 100—120 millió frtra és az ország szűkségesnek tartja körülbelől azon összeget, mely itt eredetileg föl lett véve 30 milliót és a földtehermentesitési pótlékra még 10 millió, tehát összesen 40 millió írttal fogja róni. Mi lenne eből? az, hogy annak tudatában, hogy nem 120 millió a föld tiszta jövedelme, és hogy az egész országban aránylag alacsony niveaun van tartva, a mihez 50—100 percentet tuta conscientia hozzá lehetne adni; tehát a helyett, hogy 16% lenne az adó kulcsa, 100 percenttel kellene emelni, s igy 32%-re kétszerezni Ennek nagy kihatása lenne a hitelkeresőkre, a kik ezen meg nem gondolt lépésnek megadnák az árát. A hazai tőkebirtokosok és hitelintézetek, látván a dolog ily állását; nem igen hagynák magukat különben elfogadható esetekben hitelnyújtástól elriasztatni. De nem igy állana ez világszerte; és ha világszerte meg akarnók az embereket győzni, hogy mikép áll az eset, arról győznők meg a világot, hogy sok millióval sok éven át egy nagyszerű hazugságot producáltunk. (Helyeslés.) Másodszor meg fogja engedni a tisztelt képviselő ur, hogy mégis furcsa dolog lenne az, hogy ha teszem 120 millióban állapíttatnék meg az ország földének tiszta jövedelme, a szükségre való tekintettel rá kellene dictálni a 33% adót, hogy akkor aligha értenék az emberek, hogyan fizessen a debreczeni és miskolczi ház meg 16%-ot, csak azért, mert a földnek jövedelme a tiszta igazságtól eltérőleg nagyon alacsonyan állapíttatott meg, mig a föld tiszta jövedelme után két akkora percent fizettetik. Pedig egy bizonyos arányosságot az egyes reáladók közt szem előtt kell tartania a törvényhozásnak. Azon szempontoknak, a melyeket a tisztelt képviselő ur kiemelt: egyike helyes, de csak egyike. Ha méltóztatik reflectálni a többi szempontokra, meg kell győződni, hogy, mint mindenütt, e téren is haszonnal jár, ha az igazság kiderittetik ; épen mert arra törekedünk, és mert az eszmék concatenatioja, mely átalában az egész törvényjavaslaton áthúzódik, lehetetlenné teszi meg nem engedni azon tényt, hogy az alapgondolat, melyre építve lett, az 7*
