Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-193

193. országos ülés január 23. 1874. 49 A másik, a mire fölügyelni kell, az, hogy ataiában az országban a földjövedelem nagyon magasan vagy túlságosan alacsonyan ne becsültessék. Ez a másik kötelesség; és én nem mondom, hogy a kormányra nézve egyátalán közömbös, ha átalában magasan becsültetik a jövedelem, mert hiszen ez szolgál alapul és fog alapul szolgálni a többi adó kivetésénei is; de mégis azt hiszem, hogy a kormánynak, vagyis inkább az országnak nem oly első sorban álló föladata lett volna, — ha kimondatik az összeg, — vajon túlságosan alacsonyan vagy kelleténél magasabban becsültetik-e a föld jövedelme? Méltóztassék megengedni az én tisztelt barátom, ha visszatérek arra, a mit előbb állítottam, és a mit, daczára Csanády képviselő ur ellenkező állításának, fön kell tartanom, mert világosan kimondotta Madarász képviselő ur, hogy kötelességének tartja a föld jövedelmének mennél alantibb becslésére működni, ha ez áramlat sokfelé fog nyilatkozni: akkor meglehet ugyan, hogy az egyes bizottságok segíteni fognak az aránytalanságon, mely a különböző vidékek közt előáll ; de meglehet, hogy az országban átalában a föld jövedelmének oly alacsony becsűje fog kikerülni, mely nem lészen az ország érdekében de utoljára maguknak a földbirtokosoknak sem lészen érdekében, mert ez által az ország hitele fog csökkenni. Elnök: Nem lévén többé senki szólásra fölírva, méltóztassanak szavazni. Stoll Károly képviselő ur a 25. §-hoz azon módositványt adta be, hogy a becslő-biztos, illetőleg az erdő-becslő a bizottságban szavazattal bírjanak. Fölhívom azon képviselő urakat, kik a 25. §-t a központi bizottság szövegezése szerint, — tehát annak megtartásával, hogy „szavazattal nem birnak" — elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Most fölhívom azon képviselő urakat, kik a központi bizottság szövegezésének mellőzésével Stoll képviselő ur módositványát fogadják el: méltóztassanak felállani. (Megtörténik). Tehát a központi bizottság szövegezése mellőzésével Stoll képviselő ur módosít/anya fogadtatik el. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 26. §-£, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 27. %-t.) Pulszky Ágost: Én, a különvéleménynyel szemben, a központi bizottság többsége véleményének védeímezésére Írattam föl magamat, előbb tehát a különvélemény indokolását kell bevárnom. Kajuch József: Mindenekelőtt méltóztassék figyelembe venni a tisztelt ház, hogy a földbirtokosok osztályozása, mely a törvényjavaslatban inditványoztatik, az érdekképviseletet épen nem bizonyítja ; én részemről legalább nem tudom elképzelni, hogy ezen osztályozás a birtokosok érdekében, hogyan biztosithatná az érdekképviseletet, ha annak előnyt KÉPYH. NAPLÓ. 18^. IX. KÖTET. adunk, ki néhány krajczárral több adót fizet, mint a másik. Ha most azt veszszük föl például, hogy egy 10 — 15 mértföldnyi területen például 10 ezer birtokos közül kellene választani, és a 30-dik §. értelme szerint azok névjegyzékét minden községben kihirdetni, ez annyi munkába kerülne, a nélkül, hogy az érdekképviselet biztosítva lenne; különben is akár osztályoztassék a földbirtok, akár nem: azt hiszem, minden kerületnek lesz annyi belátása, hogy azokat választja meg, kik az ügyhez legjobban értenek, és ha valahol nem, itt neai látom szükségét annak, hogy akképen osztályoztassanak a választandók, a mint valakinek nagyobb vagy kisebb birtoka van. Ajánlom a különvélemény elfogadását. Pulszky Ágost: Nem tudom szólhatok-e, azon tévedés után, melyet a tisztelt jegyzői kar elkövetett. (Halljuk !) Elnök: A képviselő ur a 27—33. §§-ra vonatkozó különvélemény kérdésében íratta fel magát, méltóztassék szólani. Pulszky Ágost: Mindenekelőtt arra vagyok bátor figyelmeztetni a tisztelt házat, hogy azon esetre, ha elfogadtatnék a különvélemény : sem kevesebb bonyodalom nem idéztetnék elő a választás megejtésében, sem pedig helyesebben nem osztályoztatnék azon befolyás, melyet a választásoknál a különféle érdekeknek juttatni kell; sőt ellenkezőleg azt hiszem, hogy míg az eredeti ministeri beadvány, mely a központi bizottság által módosíttatott, abban hibázott, hogy a legtöbb adótfizetőknek igen nagy befolyást engedett: a különvélemény épen az ellenkező túlságba esik, mert ha elfogadtatnék, a nagyobb adófizetőket teljesen kizárná minden befolyásból. Mert mi a különvélemény lényege ? az, hogy mindenki, a*ki földadót fizet, a választásra teljesen egyenlő befolyással birjon. Azon módszer, melyhez a különvélemény folyamodik, hogy a választás kétfoku legyen: itten nem segit; mert, miután az első választásnál mindenki egyenlő joggal bir a választásra nézve, és minthogy itt természetesen a legnagyobb számmal vannak a legkisebb föld adótfizetők, és igy ezek gyakorolnak kizárólagos befolyást a bizottság alakítására, a másodfokú választásnál csakis ezek küldöttei vévén részt: a dolgon egyátalán segítve nincsen, és a járási bizottság csupán a legkisebb adótfizetőnek küldötteiből fog alakulni. Azt hiszem, hogy ez nem lehet a tisztelt ház szándéka; azt hiszem, hogy itt, a hol mindenesetre érdekképviseletről van szó, a méltányosság tekintetéből kíván a tisztelt ház eljárni, s akkép, hogy mindenkinek azon arányban legyen befolyása a küldöttség megalakítására, melyben maga a terhek födözéséhez járul, illetőleg érdekelve van a földadó aránylagos kiosztásában, a nélkül, hogy ez által az 7