Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-222

400 222. országos ülés april 20. 1874. azon indokok vezérelnek ezen törvényjavaslat elfogadásánál, melyeket részben Máday igen tisztelt képviselőtársam, részben pedig Pulszky Ágost már' itt fölemiitettek; föntartom magamnak, hogy majd a részletes tárgyalásnál, a hová tartozónak vélem, a közjegyzői kényszerre vonatkozólag nézeteimet bővebben is előadhassam. Ha most mindamellett fölszólalok, teszem azt azért: mert nem óhajtom, hogy némely előttem mondottak, különösen miket Lázár Ádám, Várady és Csemeghy tisztelt képviselőtársaimtól hallottam, megjegyzés nélkül maradjanak. Lázár tisztelt képviselőtársam különösen ellenzi a közjegyzői intézmény behozatalát azért, mert mint mondja, a már eddig fönálló ügyvédi s a nép által annyira megutált végrehajtói intézménynyel járó költségeken kivül a nép még arra is kényszeríttetnék, hogy a közjegyzők számára is fizessen. Elismerem, hogy az ügyvédek is sokba kerülnek,, a végrehajtók, meg a bíróságok is sok költségbe kerülnek ; de meggyőződésem az, hogy a ki a közjegyzői intézményt helyesen ismeri, tudni fogja, hogy azok igen sok költségbe népünknek azért kerülnek, inert nincs nálunk helyesen szervezett közjegyzői intézmény, mely ha volna, sem a bíróságok, sem az ügyvédek népünknek oly nagy költségbe nem kerülnének. {Helyeslés jobb felől.) A mely jogügylet a nép által a maga társadalmi viszonyai szerint most megköttetik, megköti azt ezentúl is, akár lesz közjegyző, akár nem, és neki költségébe fog az kerülni: akár lesz közjegyző, akár nem lesz ; de a különbség az, hogy ha nem lesz közjegyző, ha közjegyző nélkül teszi: roszul köti meg, és azonkívül kiteszi magát a peres, bírósági és végrehajtói költségeknek; ha pedig lesz közjegyző és helyesen lesz a közjegyzői intézmény szervezve : a jogügyletet jól fogja megkötni és a bíróságok és a végrehajtók nem fognak költségbe kerülni. (Helyeslés jobb felől) Azt állítja Lázár képviselő nr, hogy elismeri, hogy a rendezett jogviszonyu államokban czélszerü is lehet a közjegyzői intézmény ; de miután nálunk rendezett jogviszonyok nem léteznek : nekünk sem nem czélszerü, sem nem szükséges a közjegyzői intézmény. Én azt hiszem, tisztelt ház, hogy ezen észjárást vagy okoskodást elég egyszerűen ismételni, hogy képtelensége önmagától bebizonyuljon. Ha még ott is czélszerü és még ott is szükséges a közjegyzői intézmény, a hol már rendezettek a jogviszonyok sok és különböző okoknál fogva, mennyivel czélszerübbek és szükségesebbek azok nálunk, a hol a magánjogi viszonyok csakugyan nem rendezettek? . Azt mondja Lázár Ádám, hogy az igazságszolgáltatás érdekei különösen nem is követelik a közjegyzői intézménynek fölállítását. Nem tudom ugyan szorosan véve, mit ért a tisztelt képviselő ur az igazságszolgáltatás érdekei alatt. Bizonyos tekintetben igaza lehet, de átalánosságban, ha mi az igazságszolgáltatás érdekei alatt nemcsak azon érdekeket értjük, hogy a bíróság elé vitt pereket minél jobban, gyorsabban és minél olcsóbban elintézhessük, hanem azon érdekeket is •' értjük, hogy a társadalom meg ne rekedjék attól, hogy minden lépten-nyomon bíróságra szoruljon, ha ezen érdekek alatt az igazságszolgáltatásnak különösen egyszerűsítését is értjük : akkor kétségtelen, hogy a helyesen rendezett közjegyzői intézmény még az igazságszolgáltatás érdekeire nézve is fölötte szükséges. Várady Gábor tisztelt képviselőtársam — és igen sajnálom, hogy ezen érvet tőle kellett hallanom, — igen szellemdus hasonlatban a közjegyzői intézmény behozatalának munkáját a gazdaságban előforduló tollfosztás munkájával hasonlította össze, és azt monda, hogy akkor, midőn a huszonegyes bizottság és az ország átalános közvéleménye a közigazgatás rendezését, a költségek leszállítását, az államháztartás egyensúlyának helyreállítását, a pénzügyi állapotok megszilárdítását követeli: mi a közjegyzői intézmény fölött tanácskozunk, és más sürgős munkát nem találunk magunknak, mint egy ilyen sem sürgős, sem égetően szükséges intézmény fölállításáról gondoskodni: akkor ez nem egyéb, mint bizonyos esetekben a gazdasági életben a tollfosztás. Hogy igaz-e vagy nem, röviden csak pár szóval akarok válaszolni. A jó közigazgatás rendezését, az államháztartás egyensúlyának helyreállítását joggal követeli a a huszonegyes bizottság és az ország közvéleménye; hogy a jó közigazgatás rendezésére mennyivel bír befolyással a helyesen szervezett közjegyzői intézmény: erre nézve csak röviden akarok szólani. A hagyatékok rendezését mi például bizonyos mértékben a közjegyzőkre akarjuk bizni, hogy á hagyatékok rendezése körül minők a viszonyok hazánkban jelenleg, tudja mindenki, ki a gyakorlati életben körültekintett. Nemrégiben, hogy magamnak alapos informátiot szerezzek, hat járásbíróság ügyforgalmát vizsgáltam meg személyesen, és azt tapasztaltam és nem csináltam belőle titkot illető helyen sem, hogy a hat közül csak kettő képes arra, hogy a hagyatéki ügyeket currensben tartsa; a hat közül négy pedig nemcsak a közelebb múlt évekből, hanem nyolcz-tiz évről hátralékban tartja a hagyatékokat részint azért, mert a hagyatéki eljárás olyan, a milyen, s a melyre nem akarok most kiterjeszkedni, részint a -munkaerő, a személyzet létszámának elégtelensége miatt. Azt merem mondani: gondoskodjék az állam arról, hogy a hagyatékok rögtön elintéztessenek, gondoskodjék az állam arról, hogy a telekkönyvi