Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-192
192. országos ülés január 22. 1874. 31 sok birtokon az ily terhek 20% kamattal is be vannak táblázva. Szolgálhatnék e tekintetben adatokkal, és igy akár hány eset lenne arra, hogy még az állam lenne kénytelen a birtokosnak ráfizetni, (Derültség.) mert a földbirtokos sokkal több kamatot fizet, mint a mennyit elbírni képes, és igy igen sok birtok lenne, mely adómentessé válnék. De csodálkozom azon is, hogy a tisztelt képviselő nr arra is hivatkozott, hogy ő nem választói érdekében beszél, hanem egyszerűen a tárgyhoz szól. A múlt évben, midőn a házbér-jövedelmi adónak emeléséről volt szó, nagyon csodálkozom, hogy nem emelt a tisztelt képviselő ur szót az iránt, hogy ezen házadónál is a házakon lévő teher kamatjai vonassanak le először, és csak azután adóztassák meg a ház. Ha pedig igy következtetünk: rá fogunk jönni a jövedelmi adóra is, hogy például az illetőnek van ennyi és ennyi jövedelme, de az illető tartozik ennyit meg ennyit, és igy ezt is le kellene vonni a jövedelemből. Én azt hiszem, hogy a tisztelt képviselő ur akkor, midőn ezen javaslatát tévé, nem tudta, minő következtetésekre fog ez vezetni, hogy e szerint mindenki ki fogja mutathatni, hogy neki nincsen semmije, s igy a birtokosoknak is, de kivált a pesti házaknak legnagyobb része adómentes lesz; mert ha méltóztatik kiszámítani, hogy a pesti házakon menynyi teher van betáblázva, a pesti házadó czimén azon sok millió helyett vajmi kevés fog befolyni, (Helyeslés.) és, nézetem szerint, csak a ház, mint olyan, vehető adóalapul minden tekintet nélkül arra, hogy ki annak birtokosa és mennyi rajta a teher, mert, nézetem szerint, mindegy, akár A, akár B annak birtokosa, ha a ház ennyit jövedelmez : akkor az állam ennyi meg ennyi adóra tart igényt, és valamint a háznál, ugy van az a földbirtoknál, és ugy van az minden más adótárgynál is. Miért nem méltóztatott ezt a regálékra nézve mondani? Hiszen akárhány regale-birtokos lekötötte azt 3-ik-, 4-ik- és 5-diknek előre több évre, ugy, hogy neki nincs is abból jövedelme, hanem más húzza azt. Én tehát a módosítást nem tartom tekintetbe vehetőnek, miután az az egész adózási rendszert megbuktatná, és a mellett egyátalában semmiféle adó nem volna behozható. Pártolom a szöveget. Nagy György : Szavaim félremagyarázása miatt kérek szót. Nagyon rövid leszek; nem akarok a tisztelt képviselő urnák csodálkozására hasonló csodálkozással felelni. Tessék csodálkozni módositványomon, a mint tetszik; hanem ő azt mondta, hogy én választóim érdekében beszéltem és pártoltam ezen elvet (Közbeszólás: Ez nem félremagyarázás!) Hogy akkor miért nem hoztam elő a dolgot a házban, annak oka igen egyszerű, miután a házbér-adó ösz-szegéből levonatik azon rész, mely a nem-lakott lakosztályra esik : mig a földbirtokosnak nincsen joga a pusztán maradt földjére eső adórészt levonni. Tisza Kálmán: Miután módosítást tevő barátom fölhívta azokat, kik a módosítást nem pártolják, mondják meg indokaikat: én is hivatva érzem magamat röviden elmondani indokaimat. S arra, hogy ezt megmondhassam, nem tartom szükségesnek, hogy az országban az adózók különböző osztályait mintegy egymással szembe állítani igyekezzünk, mint azt egy előttem szóló tisztelt képviselő ur tette. Én igenis meg vagyok győződve, hogy az inditványttevő tisztelt barátom, a mit igazságosnak talál, azt ép ugy el fogja mondani a ház-, mint a földbirtokosoknál ; de nem tartom elfogadhatónak a módosítást azért, mert vegyük föl, hogy én megterhelem birtokaimat adóssággal, megterhelem talán azért, hogy gazdasági befektetéseket csináljak : akkor nem történik rajtam semmi méltatlanság, mert az ez által eszközölt javítás hasznát adófelemelés nélkül élvezem. Ez az egyik eset. Egy másik eset az, hogy fölveszek adósságot, és mint könnyelmű ember, elköltőm. Már nem tudom, az én könnyelműségem indokul szolgálhat-e arra, hogy az állam kevesebb adót kapjon azon földtől, mint kapna a nem-könnyelműtől? A harmadik eset az, hogy fölveszek birtokomra nagy kölcsönt, a birtok fele értékéig, és veszek azon állampapírokat, melyekért nem fizetek adót, és azáltal jövedelmemet tetemesen fokoztam és nem fizetek adót. Ez a bona fides esete. Nem is akarok kiterjeszkedni azon esetekre, midőn az emberek kölcsönösen egyforma összegekkel terhelnék meg birtokukat, és igy kijátszanak az állam jövedelmét in infinitum. Ezek azon indokok, miért nem fogadom el az indítványt. (Helyeslés.) Eötvös Károly : Csak pár szóval akarom indokolni, az inditványttevő tisztelt képviselő úrral szemben nem mosolygásomat, — mint ő értette — hanem véleményemet. (Derültség) Csak pár szóval akarom indokolni a tisztelt képviselő urnák különös rámtekintése következtében nem mosolygásomat, hanem véleményemet. Én a központi bizottság által előterjesztett szerkezetet pártolom. A tisztelt képviselő ur, ugy látszik, azon föltevésből indul ki, hogy valamely betáblázott adósság azon földbirtoknak jövedelmezési képességén változtatást tesz. Én csak egyszerűen azt jegyzem meg, hogy nem tesz változtatást, és miután az úgynevezett tiszta hozadék-catastert akarja a törvényjavaslat behozni; s miután az adósság betáblázása nem olyan valami operatio a földre vonatkozólag, mintha a földet egy darab ponyvával takarnék le, mert a betáblázás a jövedelmet, — a termőképességet nem érinti, pártolom a tisztelt központi bizottság szövegezését. Almásy Sándori Tisztelt ház! Pártolom Nagy György barátom indítványát, melynél fogva
