Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-222
222. országos ülés april 20. 1874. 39S.Charyhdis állván, ez talán mentő-horgony lesz, s itt magukat az ügyvédeket fogják alkalmazni a közjegyzői állomásokra, s ez által azok függetlensége és megélhetése biztosíttatik. Ennek biztosítása főleg attól függ, hogy ha egy ily intézmény behozatalánál az ügyvédeknek lehetőleg azon tér jelöltetik ki, ,s azon hatáskör biztosíttatik, mely nélkül lehetetlen, hogy az intézmény elterjedése s annak népszerűvé válása megközelítőleg is kilátásba helyeztessék. Részemről nem vagyok pártolója semmi tekintetben a jegyzői kényszernek ; még azon kényszert is, mely jogilag indokolható, mely a siket-némákra, vakokra sat, vonatkozik : csak annyiban fogadhatnám el, a mennyiben az ily testi hibákban szenvedők nem tudnak személyesen működni. De hogy azonkívül mások, miután a közjegyzőség fölállítása mindenekelőtt a városokban, illetőleg a törvényszékek székhelyein helyeztetik kilátásba, hogy itten mások, kik nem siket-némák s vakok, miért köteleztetnek jegyzői kényszerre, például az adóssági szerződéseknél, ezt én indokolva nem látom. Annál kevésbé látom pedig azt be, mire czéíoznak azok, kik a telekkönyvi kényszert minden áron a közjegyzői okiratok által akarják eléretni. Éz oly oknélküli s költséges kisérlet lenne, még a nagyobb városi, annál inkább a kisebb birtokos osztálynál, mely még a telekkönyvi kényszert is igyekszik kikerülni a miatt, mert költséggel jár, miként szorítsuk most rá a közjegyzői kényszer utján ? az oknélküli intézkedés lenne, mit bizonyít az osztrák birodalombeli legújabb tárgyalások sorozata, a hol hasonló intézményeket hozván be : alig egy fél év múlva azon meggyőződésre jutottak, hogy a telekkönyvi kényszert meg kell szüntetni. Ha tehát ezen intézményt ott nem találják czélszerünek: nem tartom indokolhatónak azt, hogy itt mi az ő közvetlen szomszédságukban csupán majmolásvágyból ugyan ilyeneknek meghonosítását kíséreljük meg. Különben magát a közjegyzői kényszert nem találom olyannak, hogy ez által a közjegyzői intézmény hazánkban meghonosítható, mert ezenkívül van elég más teendő, a mely oda van utalva. Ott van a birói megbízásoknál néhány teendő fölvéve; és én igeü óhajtottam volna, hogy az igazságügyminister ugyanott mindea végrehajtói teendőt átruházott volna a közjegyzőkre, hogy ez által a végrehajtói intézmény megszüntettetett volna, hogy azoknak egy része ne legyen ezeknél, s más része meg amazoknál, mert tudjuk, hogy a végrehajtók többnyire egy vagy más - szolgálatuknak jutalmául nyerik kineveztetésüket. Én részemről ezen körülményeket megfontolva, nem tehetem, hogy ma az ügyek jelen állásában a közjegyzői intézmény behozatalát üdvösnek és KÉJT. H. KAPLÓ. 18'^. IX. KÖTET. 1 hasznosnak lássam; különösen azon szempontból nem, miután vannak számos oly teendők, melyek a közjegyzői intézmény behozatala esetében, hogy ha a bírósági rendszernek átalakítása, főleg pedig a kilátásba helyezett alábbszállitása a törvényszékek számának, továbbá bizonyos peres és nem-peres ügyeknek a bírósági közegektől a közigazgatási közegekhez való áttevése megtörténik, és kitűnik az, hogy mik azon teendők, a melyek, mint nem bírósághoz tartozók, közjegyzői tevékenységet igényelnek: akkor lesz, nézetem szerint, csak megítélhető: menynyiben szükséges egy vagy más uj közeget tereinteni és az eddig fönáiiott közegeket megszüntetni. Én részemről addig, mig összes törvénykezésünk minden irányban gyökeres és tüzetes rendezést és megoldást nem nyer : ezen intézményt behozni, és ez által különösen a vidéken lakó népre ujabb terhet róni, minthogy maga az igazságügyminister ur sem biztathat azzal, hogy jelen viszonyaink között elegendő jóravaló közjegyzőket találhasson, és ez által a zilált viszonyokat még ziláltabbá tenni nem akarván, az előttünk fekvő törvénjjavaslatot jelenleg, mint időelőttit és oly javaslatot, mely az igazságszolgáltatás érdekét nemcsak hogy. elő nem mozdítja, hanem azt még inkább megnehezíti és költségesebbé teszi, átalános tárgyalás alapjául el nem fogadhatom; sőt ellenben kérem a házat, hogy ezen törvényjavaslatot a kormányhoz azon utasítással utasitsa vissza, hogy elvárva mindazon gyökeres roformoknak keresztülvitelét, mihelyt szük^ ségesnek látja, hogy a közjegyzői intézmény az igazságszolgáltatás keretében beilleszthető: ennek áz itten kifejtett irányelv figyelembe vételével újbóli beterjesztését ismerje kötelességének. Csemeghy Károly: Tisztelt ház! Dulovics képviselő ur, megvallom, igen tartalmas és igen alapos beszédében kifejtette mindazon intézkedések szükségességét, a melyeknek meg kellett volna előzniök a közjegyzőségről szóló törvényjavaslatnak beterjesztését, hogy ha az, a mit ő javaslatba hozott, a közjegyzői intézmény keretébe beilleszthető volna. Ő maga mondotta, hogy a hagyatéki eljárás tekintetében a közjegyzőre bizandó hatáskörre nézve okvetlenül szükséges volna először is az anyagi törvényt akként szabályozni, hogy az, a mit ő alakilag ezen közegre akar ruháztatni: az anyagi törvényben találja alapját. . Ő maga mondta, hogy a liquidationális eljárásnak behozatala a csődtörvényben okvetlenül szükséges lenne, mielőtt a liquidatio végzése a közjegyzőre bizható volna. Szintén Dulovics képviselő ur jelezte azt, hogy egész telekkönyvi rendszerünknek, sőt bírósági szervezetünknek is nagyrészben módosítása és átalakítása lenne szükséges arra nézve, hogy a telekkönyvi okiratokra vonatkozó kényszer az ő indítványa értelmében behozható legyen. 50