Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-222

222. országos ülés april 20. 1874. 385 a törvényjavaslatnak jelen alakjában történt elfo­gadása körül vezérelték. (Halljuk!) Nem akarok itt a közjegyzői intézmény fogal­mának és magának az intézménynek részletes ismer­tetésébe bocsátkozni; nem azért, mert csak sérteni vélném a tisztelt házat, ha oly intézmény ismerte­tésére vállalkoznám, mely már az 50-es években hazánkban életben volt, mely azóta agy a szak­férfiak nyilvános tanácskozásaiban, mint a szak-, valamint politikai lapokban számtalanszor vitattatott, és mely legközelebb is az igazságügyminister ur által beterjesztett indokolásban igen részletesen és kimeritőleg ismertetve lett. Az intézmény lényegére nézve igen röviden csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy ez azon jogintézmények közé tartozik, melyek minden jogállamban ugy a jogtudósok, valamint a törvény­hozások részéről kiváló gonddal ápoltatnak és fej­lesztetnek, és melyek mindenütt nagyban előmoz­dítják az igazságszolgáltatás tökélesbitését, és ennek folytán a nép jogérzületének megszilárdulását, s melyek mindenütt az igazságszolgáltatás egyik fő­tényezőjeül ismertettek el. De ha az intézmény részletes ismétlésébe nem is bocsátkozom, mégis kötelességemnek tartom igen rövid vonásokban íöltüntetni az intézmény czélsze­rüségét és hasznosságát, s ezt annál inkább teszem, minthogy igen jól tudom, hogy vannak elegen, sőt vannak e háznak is oly tagjai, kik ezen intézményt luxus-czikknek s az 50-es években szerzett tapasz­talatok nyomán ezélszerütl ennek, sőt az egész tör­vényjavaslatot csupán utánzási viszketegnek tekin­tik. Nem akarom állítani, hogy az 50-es években fönállott közjegyzői intézmény megfelelt czéljának, mert tudom, hogy az annak nem felelt meg. De jól tudom azt is, hogy azon számos okok közt, me­lyek miatt az intézmény nem felelt meg czéljának : egy ok az is volt, hogy téves és hiányos alapokra volt fektetve. Ámde az akkori intézmény és a mostani tör­vényjavaslat által életbeléptetni kivánt intézmény között nagy különbség van, ugy, hogy az akkori intézményről a mostanira következtetést vonni nem lehet. Hogy azonban a jól szervezett és helyes alapokra fektetett közjegyzői intézmény egy jó or­ganizált igazságszolgáltatás főtényezőjének tekinte­tett hazánkban is: ezt igazolja a szakférfiak e rész­ben nyilvánult egybehangzó nézete, igazolja a köz­jegyzői intézmény mielőbbi behozatalát már évek óta sürgető átalános közkívánat. Azon számos és fontos indokok közül, melyek a közjegyzői intézmény behozatalát kívánatossá te­szik: én csak igen röviden kettőre akarok szorít­kozni. (Halljuk!) Ez intézmény mielőbbi behozatalát követeli először is az igazságszolgáltatás javítása, mely el H*I>V. H. NAPLÓ. 18;?. IX. KÖTET. fog éretni, ha a pörök számának hazánkban való­ban aggasztó mérvű szaporodása meggátoltatik. Kö­veteli másodszor főleg a pénzügyi szempont, vagyis ugy az igazságszolgáltatás, mint részben a közigaz­gatási hatóságok működésének egyszerűbbé és ol­csóbbá tétele. A pörök számának apasztását és ennek foly­tán az igazságszolgáltatás javitását illetőleg elég legyen hivatkoznom az igazságügyminister által be­adott indokolásnak erre vonatkozó részére, mely igen alaposan utal azon előnyökre, melyek a köz­jegyzői intézmény által a közokiratok és hiteles bi­zonyítékok szabályszerű szerkezete, nemkülönben a közjegyzői okiratok végrehajthatósága által eléretni fognak. Én részemről ezekhez csak azt jegyzem meg, hogy, nézetem szerint, a közjegyző nemcsak tanácsadó, nemcsak helyes okmány-szerkesztő és teljes bizonyítékokat kiállító közeg lesz : hanem szakkéjjzettségénél és állásának tekintélyénél fogva hiányos anyagi és alaki törvényeink mellett a fele­ket a kibékülés üdvös eszméjével megbarátkoztató, békéltető közeg is lesz, a mi mindenesetre megfon­tolást érdemlő szempont. (Elérik helyeslés a jobb oldalról?) A mi az igazságszolgáltatási és részben a köz­igazgatási hatóságok működésének egyszerüsbitését olcsóbbátételét illeti : e tekintetben szabad legyen előadnom, hogy mig egyrészt a közjegyzői okiratok végrehajthatósága által, továbbá — és ezt különö­sen hangsúlyozom — a hagyatéki eljárás legnagyobb részének, nem különösen több rendű hitelesítések, láttamozások, a vidéki váltó-óvatok eszközlésének a közjegyzőségre leendő átruházása által a bíróságok teendői nagyban apasztatni fognak : addig másrészt jogosult kilátás lehet arra is, hogy a közigazgatási hatóságok ügyvitele is egyszerűbbé és olcsóbbá té­tethetik az által, hogy ezentúl a közigazgatási ható­ságokhoz beadandó kérvények szerkesztése a köz­jegyzőnek szintén egyik hivatása leend. Az utóbbi szempontot illetőleg köztudomású dolog, hogy a közigazgatási hatóságokhoz ez idő szerint benyújtott kérvények, főleg adó, illeték, ok­tatási és ujonczozási ügyekben, rendesen zugirászok által többnyíre hiányosan, roszul szerkesztetnek és szereltetnek föl. Köztudomású dolog az is, és a ki főleg a pénzügyi hatóságok ügyködését jól ismeri, e részben tanuskodhatik mellettem, hogy az ily ro­szul fölszerelt és szerkesztett beadványok nemcsak nehezítik a hatóságok működését, hanem a hiányos beadványok fölszerelése, kijavítása, a szükséges adatok beszerzése, szóval az ügy helyes elintézése tekintetéből szükséges intézkedések megtétele által az egyes hatóságoknál rendkívüli sok idő és munka­erő elpazarolását okozzák. Igen természetes tehát, hogy akkor, midőn a közjegyzői intézmény meghonosításá­val a zugirászat elfojtására alapos kilátás van, jo­49

Next

/
Oldalképek
Tartalom