Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-192

28 192. országos ülés január 22. 1874. forint értékű vagyonnal biró egyén csak nyolczezer forint adósságot kénytelen csinálni: akkor jövedel­meiből — minthogy 44°/ 0 t kell adóra fizetni, — vagy a kamatot nem fizetheti, vagy az adót, és igy a jelenlegi adót Magyarországra nézve máris ter­hesnek tartom; tehát nem fogadhatom el ezen okból sem az adófölemelést. Bocsánatot kérek uraim, hogy önöket untatom, hanem minden civilizált államban az elítéltet meg­hallgatják. {Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ez a justitiának első követelménye. Nem felejthetem el továbbá, hogy nem magam, hanem választóim érde­kében szólok, kiknek nagyobb része földbirtokos ; te­hát nem mulatságból, de kötelességből szólok. (He­lyeslés.) Ha Magyarországban összehasonlítom a többi adózók tőkéjét és jövedelmét a földadó tő­kéje jövedelmével: igen nagy az aránytalanság a kettő közt; mert míg a többi tőke 860 millió fo­rintjövedelmet képvisel, a föld csak 180 milliót jöve­delmez; a többi tőke 19 tételre osztható. Fölfogom olvasni, ámbár ezt nem igen mulatságos hallgatni. 500 millióra teszem Magyarországon a tőkét. En­nél körülbelől több a tőke. Ennek kamatjait föl­veszem 30 millióban, ámbár fölvehetnék 40—50 milliót; de ily abnormis helyzetet nem lehet irány­adóul venni; tehát csak 6°/ 0-ot veszek föl. 220 millióban veszem föl a regálét, ennek kamatja tiz millió 500.000 frt. A regáléról ugyan különböző kimutatások kö­zöltetnek. Mikor meg kell váltani, akkor 300 mil­liót érnek, mikor nem kell megváltani, csak 200 milliót. A mennyire a viszonyokat ismerem, elhi­szem, hogy legalább felét eltagadják, mert 10 em­ber között egy van, ki a regálé jövedelmet nem tagadja el. Tehát 18 millió forint kamatot ve­szek föl. Van 17 ezer község, melyekben lakik 20 ezer lelkész. Ezek közé van számítva a gazdag kath. elérus, melynek jövedelme ezer frton kezdődik és tíz ezren végződik. {Egy hang: Vannak 40 frtosak is.) Negyven forintos papot nem ismerek. Magam is voltam patrónus az ország legszegényebb részé­ben és ott is 700 frtja volt a papnak; fölveszem tehát 800 írtjával és ez ad 17 millió frtot; 50 ezer állami megyei és községi hivatalnok á 600 írtjával 30 millió frt. 10 ezer gazdatiszt 600 írt­jával 6 millió frt, 12.571 író és művész 800 írt­jával 7 542.000 frt, 10.600 orvos sebész, szülész­nő, ügyvéd 1.500 írtjával 15,900.000 frt, 42.000 kereskedő 1.000 írtjával 42 millió frt 2.400 segéd 400 írtjával 9,600.000 frt, 227.000 gyáros, és iparos 500 írtjával 113,500.000 frt, 580.000 mes­terlegény, iparos, szolga 300 írtjával 174.000.000 frt, 764.000 napszámos 200 írtjával 152,800.000 frt, 900.000 cseléd 250 írtjával 180,000.000 frt, 7.300 hajós, halász 200 írtjával 1,460.900 frt, 14.000 tanitó 200 írtjával 2,800.000 frt. Pest. városának jövedelme, levonva a conservatióra 10%-ot marad 15 millió, 700.000 ház 50 forintjával 35 millió, gyárak 4,000.000 frt. Fizetnek pedig ezek 79,728.000 frt adót; nem fogadhatom el, csak ez irány constatálására hoztam ezt föl, de másrészt be kell vallani azt is, hogy czélszerünek nem tartom akkor, mikor az ország baja oly nagy, hogy épen a nagy túlterheltség miatt nagyon soknál nemcsak szemet hunynak, de még a törvényes követeléseket sem exequálják, vagy csak igen kevésnél, holott pedig Magyarországon igen sok tőketulajdonos van, ki a meghatározott 10% adót nem fizeti. A harmadik indok az adó fölemelésénél, mint emlitém, a hiány födözete. Én nagyon szükségesnek tartom a deficit födözését; de én megvagyok győ­ződve arról is, hogy ha mi financziánkat nem ren­dezzük, hogy ha mi a takarékosságot nem hozzuk be kezelésünkbe: hitelünk tökéletesen elvész, és az ország koldusbotra jut, és koldusbotra jutnak az egyesek is. A vagyoni állás Magyarországra nézve nagyon fontos. Méltóztassanak megfontolni azt, hogy mi épen azért kaptuk vissza alkotmányosságunkat mert a Lajthán tul a financziák rosszul állottak, mi akkor elfogadtuk a közösügyes törvényt, és ki­mondottuk, hogy az osztrákok financziájukat ren­dezzék, ezt ők tőlünk viszont követelhetik; a ma­gunk érdeke hozza magával, hogy életképesek le­gyünk, mert ha válságok jönnek, azok nem fognak rajtunk segíteni. Szükségesnek tartom a deficit megszüntetését, azonban azt csak rögtön folyóvá tehető eszközökkel lehet eszközölni; de igy rögtön folyóvá tehető deficit megszüntetésére micsoda ar­gumentumot hoznak föl, azt t. i. hogy azért, mert deficitünk van : emelni kell a földadót, ez nem ar­gumentum, és kimondom nyíltan, hogy az ámítás ; mert a földadóból emelkedett jövedelem csak 5 év múlva jöhet be, már pedig ha mi 5 évig mindig ily kölcsönöket fogunk csinálni : meglehetnek győ­ződve, hogy a hatás mindegy, vagy legfölebb, úgy­szólván, az lenne, hogy 12 után 20—20 után 30°/ 0 következnék, és igy nagyon csekély lesz az 5 mil­lió emelkedés, és akkor a jövedelmet is föl kellene emelni. Miután én meg akarom szüntetni a defici­tet : akarom azt, hogy az ország a deficitet rögtön szüntettesse meg. Azt irják a lapok és azt beszé­lik az emberek mindenfelé, hogy a deficit régi ba­jok következménye, hogy rögtöni megszüntetése le­het; annyi igaz, hogy a betegség nem halálos, de a láz erős. Miután ez nem tartozik a tárgy kere­téhez, nem foglalkozhatom vele; de annak idejében mikor előkerül, elő fogom véleményemet terjeszteni. Most csak annyit mondok, hogy államháztartásunk kezelésében ugy lehet 5 — 6 milliót átalában meg­kímélni, ha az állam jövedelmei helyesebben kezel­tetnek, és igy az államjövedelmekben, néhány mii-

Next

/
Oldalképek
Tartalom