Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-219

219. országos ülés adások tartattak, mert az országgyűlés tagjai — képezték a galleriát. A tanácskozásnak annyi eredménye mindenesetre volt, hogy a pártok közeledtek egymáshoz, ' hogy azon éles hang, mely azelőtt köztünk uralkodott, eltompult és hogy most barátságosabban nézzünk egymás szemeibe, hogy melegebben szorítjuk egymás kezét. A coalitio azonban nem sikerült. Nem sikerült, meglehet csak azért, hogy philologus nem volt köztük s a gazdag magyar nyelvben nem találtak egy kifejezést, mely széles redőivel betakarta volna mindkét vélemény árnyalatot, mely oly kevéssé különbözött egymástól, hogy csak szó kellett hozzá, mely mindkettőt összefoglalja. {Igazi a szélső balról. Derültség.) Ez nem sikerült; de sikerült más: van valahára kormányunk habár ebben is két lélek lakik mint nemrég hallottuk, (Derültség.) mégis megférnek egymással egy testben. Azt hiszem a 3-ik is megférhetett volna, és a szent háromságot szépen képviselhették volna a házban. (Derültség.) Mostan a mint mondám: van kormányunk, melynek mindenesetre egy jó tulajdona van, hogy bizik magában. Nekünk pedig kormány kell, mely bizik magában, erős kormány, mely kormányozzon. Szükség tehát, hogy minden akadályt elhárítsunk előle, mely a kormányzást nehezíti. Ilyen akadálynak tartom pedig a 2l-es bizottságot; hiszen ezt maga is átlátja, hogy most nincs többé szükség reá. Leteszi tehát azon terhet, mely rá nehezedett és kívánja, hogy szépen tisztességcsen temessük el. (Derültség.) Adjuk meg ezen kívánságát, parentáljunk fölötte, megtette kötelességét, vége van; hiszen panegyriconjában is csak azt hallottuk, hogy munkálata hasznos anyag lesz a jövőre nézve. Kívánom tehát, hogy a kormány e hasznos matériáiét saját nézete szerint használja föl. Kívánom pedig ezt, esnem azt, hogy a 2l-es bizottság tovább is folytassa működését; mert hiszem hogy oly nehéz körülmények közt, milyenek közt élünk, lehetetlen kívánni a kormánytól, hogy reggeltől estig üljön a bureauban, s este jöjjön a bizottság elé, hogy kikérdeztesse magát, minek nem hiszem, hogy kézzel fogható eredménye lehetne, mert annyi bizonyos, hogy mihelyt kormány fenn áll : az országgyűlés nem fog gyökeres reformokat initiálni akarni, initiálni fogja azokat a kormány ; s ha ezzel meg nem elégszünk, megbuktatjuk. Ez a parlamentális; mód s nem az, hogy az országgyűlés reformáljon gyökeresen. Tudva, hogy minden gépben nagyon bajos, ha több kerék mozog, mint a mennyi szükséges, és hogy mindig sokat nyerünk, ha a szükségtelen kereket elimináljuk; hiszem, hogy a tett kérdésre mindenesetre feleljünk, de nem egészen az előttem KÍPY H. NAPLÓ. 18?. IX. JLÖTET márczius 26. 18ST4. 369 szólónak értelmében, a ki azt kívánja, hogy a 2l-es bizottság a 9-es albizottság munkálatát adja át á kormánynak, hanem indítványozom: „utasittassék a 2 l-es bizottság, hogy az albizottság jelentését érdemleges tanácskozás nélkül terjeszsze a ház elé. (Zsedényi Ede közbeszól -. Ugyanaz foglaltatik az én inditványotnbanl) Nem méltóztatott indítványt tenni, hanem csak kérdést; Korizmics képviselő ur adott be indítványt, abban pedig egyenesen a kormánynak kívánja átadatni az albizottság munkálatát. Ép azért kívánom, hogy az a ház elé terjesztessék, a ház fog vele rendelkezni, s meg fogja vele tenni azt, a mi szükséges. Huszár Imre jegyző (olvassa Pulszky Ferencz indítványát:) Utasittassék a 2l-es bizottság, hogy az albizottság jelentését érdemleges tárgyalás nélkül terjessze a ház elé. Tisza Kálmán: Tisztelt ház! Én legelőször is előre bocsátom azt, hogy a 2l-es bizottságnak intentiója, vagyis a kérdés, a mely tétetett: épen csak arra volt irányozva, a mit a most előttem szólott tisztelt képviselő mondott, hogy tudniillik a háznak terjesztessék be a 9-es bizottság munkálata ; nem pedig az, hogy közvetlenül a kormánynak adassék át a bizottság által. Ha valaki által ennek ellenkezője mondatott : ez csakis tévedésből történhetett ; mert a bizottság egyetlen egy tagjának intentiója sem volt más. Különben, tisztelt ház, én nem követem az előttem szólott tisztelt képviselőtársamat azon térre, hogy vizsgáljam: a 2l-es bizottság indítványozóinak, a választást elfogadott tagoknak, mik voltak titkos intentiói. A sziveket és veséket nem oly könnyű alaposan vizsgálni. Hogy nekem mi volt e bizottságról nézetem: megmondtam a kiküldésre vonatkozó indítvány tárgyalásakor tisztán a ház előtt, megmondtam, hogy nem tartom ezt rendszeres eljárásnak ; megmondtam, hogy nem sokat várok tőle; de ha a ház kivánja: meg lehet kisérteni, hogy az ajánlott módon járuljunk a pénzügyek rendezéséhez. Én tehát a magam intentióját, a magam nézetét előzetesen nyíltan kifejeztem, és biztosithatom a tisztelt képviselő urat, hogy sem nem volt más intentiom, sem nem hittem, hogy más intentió foglaltatik benne. Meglehet, hogy az előttem szólott képviselő ur tudta, hogy más az intentió, és ha ez így van: akkor kár volt bennünket az indítvány tárgyalásakor föl nem világosítani; mert akkor igenis ez helyén, ez napirenden lett volna. Most nincsen helyén, nincsen napirenden. De mivel a tisztelt képviselő ur ezt akkor elmulasztotta : én legalább ez irányban tudatlanságban maradtam. Hozzá teszem, hogy a mely nagy eredményt elértnek mond ezen bizottság működése folytán : abban meg határozottan csalódik; mert én nem tapasztaltam, hogy a 2l-es bizottság kiküldése előtt 47