Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-192
26 192. országos ülés január 22. 1874. zóvá teszik, nem szabad még egy uj tényezőt szolgáltatni azzal, hogy a földadó percentjét minduntalan változtassuk. Ennélfogva ajánlja a központi bizottság: méltóztassék elfogadni a húsz évre való megkötést. A mint mondám, a inódositványnak az 1. §-ra vonatkozó részét a központi bizottság részéről elfogadom, hanem a 2. és 3. részt kénytelen vagyok ellenezni. Máriássy Béla: Tisztelt ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az adót több millió forinttal kívánja emeltetni. Nem adó-rectificatio ez, hanem nevezzük határozottan adófölemelésnek. Az összes adója Magyarországnak eddig 36 milliót tett, hozzávéve azon jövedelmet, mely a határőrvidékről befoly: 37 milliót. A 2-ik és 3-ik §-ban 42 millió van megállapítva, ennélfogva 5 millióval szándékoltatik az adó emeltetni. A földadó emelését minden államban fontos politikai cselekménynek tartották és tartják, mert a földbirtokos osztály az, mely a társadalmi rendnek legerősebb támasza, a monarchiának legbiztosabb védője. Magyarországra nézve a földadóemelés életkérdés. Legyünk őszinték. Mely osztály tartotta fön Magyarországot? A földbirtokos osztály, mely osztálynak köszönhetjük, hogy ez ország magyar, mely osztálynak köszönhetjük azt, hogy a cultura jelen fokán állunk? Köszönhetjük a földbirtokos osztálynak. Az adó emelése fontos cselekmény nemzetgazdasági tekintetből. Mert az adóemelés mindig az érték kevesbitése. Ha nekem 100 forintnyi jövedelmem van, ez után fizetek 5 frtnyi adót, ha az én adóm 1 írttal fölebb emeltetik, miután nem mindig a jövedelem után számíttatik a földbirtok értéke: ennélfogva az érték 20 forinttal kevesbedik. Miután pedig az egyesek vagyona képezi az állam vagyonát, ha a sarkpont, az alapvagyon megadóztatik: ez által az államvagyonnak értéke is apad. A földadó meghatározásánál tekintetbe kell venni nem csak saját országunkat, de tekintetbe kell venni azon országok viszonyait is, a melyek hasonló termelésüek, mint a megadózandó ország. Tekintetbe kell venni végre, — mert miután a gőz a távolságot megrövidítette, miután a szabad kereskedelem által egyik állam kizárólag a másikra utalva nincs, ha egyik állam termelő s adóviszonyai súlyosak, a másik állammal, melynek viszonyai kedvezők, soha nem versenyezhet. Tekintetbe kell venni különösen Magyarország adófölemelésénél két állam adóviszonyait. Ezen két állam Poroszország és Áustria. Poroszországban az adó összesen föld- és osztályadóba tesz 14 millió tallért, de számítva a földadót és a jövedelmi adót is, azaz 21 millió frtot. Poroszország kiterjedése, értve a régi Poroszországot, körülbelől olyan nagy, mint Magyarországé. Ha a földbirtoknak termelési viszonyait veszszük, a poroszországi föld, a jelenlegi kiszámítás szerint, többet termel, mert 1 hold földre ott 15 mérő esik, minálunk pedig csak 10 mérő, s mégis Poroszországban 15 millió forinttal kevesebbet fizetnek, mint mi. Austriának jövedelme 122 millió. Körülbelől fizet 36 milliót. Mily alapon fizeti ezen 36 milliót? Fizeti az 1820—1830-ig terjedő termelési alapon; tehát ha veszszük Austriának jövedelmét, s arányosítsuk hozzá a mi adónkat: Austria csak 16°/ 0-ot fizet. Egyátalában Magyarország földje nem olyan rettenetes termékeny, mint azt mondani szeretik. Én legalább nem tapasztaltam, hogy ezen föld oly nagyon termékeny volna. Ha két esztendőn át rósz termés van: éhség áll be, mint például 1866-ban. Miért volt éhség? Azért, mert az előbbi években sem volt nagy a termés. Ma ínség van, miért van inség? Azért, mert ha egy esztendő rósz termésű, ugy már a következő évben inség következik be, s így nem mondhatni, hogy ezen ország rendkívüli termékeny volna. Tekintetbe kell venni a földadó szabályozásánál a termelési és pénzügyi viszonyokat. A munka alig drágább valamely országban, mint Magyarországban; miért? mert a munkás nép kevés, ennélfogva a munkabér drága, s mert kevés a munka, annak idejében nem lehet alkalmazni. Pénzviszonyaink mostohábbak, mint bármely más országnak. Európában csak a törökkel versenyezhetünk e tekintetben. Legújabb példája ennek az utolsó államkölcsön, mely 12°/ 0-os. Ha az államkölcsön 12°/ 0-os, a magánkölcsönnek még drágábbnak kell lennie. Hiszen az állam kettős hypothekát nyújt, mig a földbirtokos csak egyet; ennélfogva a mig más országban 3—6, legfölebb 8-ig mennek a kamatok: nálunk 6-on kezdődik és 50°/ 0-nál végződnek. Tehát a termelés drága. Nézetem szerint csak három esetben lehet a földadót fölemelni: először, ha a föld kevés adót fizet; másodszor, ha a föld más adótárgyakhoz aránylag keveset fizet; harinaszor, ha a hiány egyedül csak a földadó emelése által födözhető. Az, vajon sok-e a földadó vagy kevés ? igen relatív dolog, mert a proletár, kinek semmije sincs, okvetetlen sokallja, ha valaki a földjéből 2 forintot bevesz ; de a ki azzal bajlódik, annak a 2 forint kevés. Hogy mennyit tesz Magyarország földjövedelme: e tekintetben két versio forog; egyike a bureaukratáktól került ki. Hallottam egynek nyilatkozatát, mely szerint Magyarország jövedelme 900 millió forint. Nagyon örülnék, ha annak csak egyharmada lenne is, mert akkor a kölcsönöknek egjmarmada Magyarországból kikerülne; de ez nem áll. A másik versio szerint Magyarország jövedelme 126 millióra megy. Ez sem áll, mert jövedelmünk ennél több ; de sokkal kevesebb, mint azok állítják, kik 3—400 millióra teszik.
