Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-217

344 217. országos ülés márezius 23. 1874. bizalmam azon kormány irányában, mely ugyan azon rendszer alapján, nagy részben ugyanazon emberekből alakult, kik e rendszert kezdetétől fogva támogatták és mely rendszernek kétségkívül tulaj­donítandó hazánk azon állapota, melyben jelenleg van. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) E rendszer alapján s azokhoz, kik e rendszert elejétől támogatták : én jó kormányzást, hazánk ügyeinek jobbra fordultát nem reményihetem; mert nem várhatom tőlük azt, hogy előbbi állásukat tökéletesen megtagadván, most homlokegyenest ellen­kező politikát követhessenek. De tisztelt ház. mikép kívánható, hogy biza­lommal viseltessünk az ily módon alakult kormány iránt, mikor magában a kormányban, a mint az megalakult: nincs egyetértés, nincs solidaritás és nincs kölcsönös bizalom. Nincs egyetértés a kormány tagjai közt, mert hiszen a ministerelnök ur csak az imént mondotta, hogy Ghyczy Kálmán képviselő most már pénzügy­minister urnák nagybecsű közreműködését meg­nyerték, daczára annak, hogy az övéikkel ellenkező politikai véleményeket vall. (Ellenmondás jobb felől és fölkiáltások jobb felől: „Ezt nem mondtál") Ezen politikai vélemény-eltérés nem vonatkozhatik az 1867. XII. törvényczikkre és az akkori kiegyezésre. Mert hiszen azokra nézve a jelenlegi pénzügymi­nister már előbb kijelentette hozzájárulását, és azon alapnak elfogadását, melyen állott már előbb a Deák­párt és a jobb oldal, tehát azok, kiknek soraiból származnak ministertársai. E vélemény-eltérés tehát csak más kérdésekre vonatkozhatik és ez tesz engem azon helyzetbe, hogy ki kell jelentenem, és sajnálattal ezen első bemu­tatásnál azt kell észlelnem, hogy nem fogok ezen kor­mánynyal egy utón járhatni; (Derültség a jobb oldalon.) nem fogok egy utón haladhatni még csak a reform-kér­désekben sem ; mert hogy az alapelvre, a közjogi kérdésekre nézve nem értünk egyet: ez igen világos és tudva is van; de a reform-kérdésekre nézve a ministerelnök ur kijelenté és constatálta azt, hogy még most sem szándékozik azon liberális reform terére lépni, melyet Ghyczy Kálmán mint Komárom városának képviselője vallott magának, mert bevallja azt, hogy vele ellenkező politikai véleményen van. De másrészt azon tudósítás — még pedig megle­hetős hiteles alakban — terjedt el az egész or­szágban, hogy Ghyczy Kálmán minister ur a mi­nisteri tárczát csak azon kikötéssel fogadta el, hogy csupán a pénzügyekre és az ezzel kapcsolatos intéz­kedésekre vonatkozólag vállalja el a felelőséget; már ezen kikötés maga is bizonyos tartózkodást jelez ő benne többi ministertársai iránt. Nem akarja magát eljárásukkal semmi tekintetben soli­darissá tenni, nem akar velük a felelősségben osz­tozni. Miért? Mert nem hiszi, hogy meggyőződése szerint helyes utón fognak járni, és ez jelzi min­denesetre azt, hogy a ministeriumban nincs egyön­tetűség, nincs egyetértés, nincs solidaritás és nincs kölcsönös bizalom. Én részemről, tisztelt ház, miután ezen nem igen bátorító előjeleket kénytelen vagyok a minis­terelnök ur előadásából már most constatálni: részemről egész nyíltan kijelentem azt, hogy mindazon intéz­kedésekben melyek a szabadelvű haladás, a sza­badság terjesztésének érdekében fognak a reformok utján a ministerium által initiáltatni, én részemről igen szívesen és minden erőmből támogatni fogom; ellenkező esetben képviselői kötelességemet fogom teljesíteni, midőn meggyőződésemhez képest elle­nezni fogok minden oly rendszabályt, mely azokkal ellenkezőleg netalán a hatalom túlterjeszkedésére a centralisatio még nagyobb erősbitésére történik? szóval a szabadság korlátozására volna czéloz^a. Ezeket kötelességemnek tartottam elmondani, mert ugy hiszem, hogy igen helyes és parlamen­táris eljárás az, hogy a különböző párton lévők jelezzék azon állást, melyet egy újonnan alakult kormány irányában akarnak elfoglalni akkor, midőn a kormány programmját terjeszti elő. Igaz, hogy a ministerelnök által tett előter­jesztés, a mint maga is bevallotta, nem is annyira programm, mint oly nyilatkozat volt, a melylyel a kormány állását akarta jelezni igen átalánosan és röviden; hanem mind a mellett, hogy az igen rövid és igen átalános : mégis igen fontos föladatot foglal magában, mert hazánk pénzügyeinek és közgaz­dászat! ügyeinek rendezését tűzte ki czéiul. Meg lehet győződve a ministerelnök ur, hogy valahányszor az efelé irányzott működés meggyő­ződésemmel találkozni fog : azt mindenkor támo­gatni fogom, bármi legyen is ez iránt másoknak a nézete; ha azonban meggyőződésemmel ellenkezik, nem kívánhatja senki tőlem, hogy pártoljam. Ezeket elmondván tisztelt ház, méltóztassék megengedni, hogy, ezen bizonyos tekintetben rend­kívüli kormány-válsággal összeköttetésben, némely körülményekre, melyek nézetem szerint parlamen­táris életünk fejlődésére befolyással lehetnek, egy­két megjegyzést tegyek. (Halljuhl) Én, tisztelt ház, igen óhajtandónak, sőt szük­ségesnek tartom azt, hogy a fejedelem és a korona tanácsosai között) az érintkezés mindig teljes őszinteséggel és nyíltsággal történjék; ám de né­zetem szerint az igen megnehezittetík akkor, ha a fejedelmi kihallgatásoknál részt veiteknek a feje­delem előtt tartott előadása a párt clubbokban vitatás tárgyává tétetik. Ezt egy parlamentalis országban sem találtam, és ezen eljárást, megvallom, igen helytelennek tartom, bár ezen alkalommal semmi olyas nem mondatott, a mit bármi tekin­tetben a fejedelemnek magának resteinie szükséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom